Senki sem mondta, hogy az atombomba nem robban fel. Az atombomba a maghasadáson alapul, amelyet Ottó Hahn fedezett fel.
Ha Einstein elméletéből következne, akkor már Einstein felfedezte volna a maghasadást és az atombombát. De nem ő fedezte fel. Einsteinnek mindössze annyi köze volt az atombombához, hogy aláírt egy levelet, amelyet később megbánt.
Úgy látom, hogy te magad testesíted meg az áltudományt.
Már mindenhonnan elüldöztek, azért próbálkozol itt.
Miért áltudomány a Szuper/SemmiFizika, ironikusan kifejezve, a "hülyeség-izmus"? Indoklom és az esetleges további pontosításokon lehet vitázni, de azon, hogy az atombombák nem robbannak fel, azon aligha. Tehát az elmélet, igazolva lett kísérletekkel.
"Tömeg-energia ekvivalencia
A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test E nyugalmi energiája megegyezik az m (nyugalmi) tömeg és a c fénysebesség négyzetének szorzatával:
azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.
A tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiájuk van, ún. „nyugalmi energiájuk”, mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. "
"Konkrét példák az alkalmazására
A tömeg-energia ekvivalenciával magyarázható, hogyan képesek a nukleáris fegyverek hatalmas energiát termelni. Ha megmérjük az atommag tömegét, azt tapasztaljuk, hogy az kisebb, mint az őt alkotó részecskék tömegeinek összege. Ebből a hiányzó tömegből kiszámolható, mekkora energia van az „atommagba zárva”. Ez lehetővé teszi, hogy kiszámítsuk, mely atommag-átalakulások járnak energiafelszabadulással és mekkorával.
Az urán maghasadásakor felszabaduló energia kiszámolható, ha tudjuk az urán atommagjának tömegét és a keletkező atommagokét: a kettő különbségének megfelelő energia meghatározható az E = mc2 képletből, ez lesz a felszabaduló energia."
Egy fizikai elméletnek tapasztalati alapokon kell nyugodnia, nem lehet hasra ütött elvekre alapozni.
Milyen elvekre épült a relativitáselmélet?
1. alapelv: A rendszerek egyenértékűsége.
Erre a téves következtetésre Einstein a Michelson-Morley kísérlet hibás értelmezésével jutott el. Arra jutott, hogy nem létezik fényközeg és nincs a fényközeghez köthető olyan koordináta rendszer sem, amely megkülönböztetett szerepet játszana többi között. De tévedett, amelyre 15 év múlva jött rá. Ekkor már ezt írta: "...a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény." Máshol pedig ezt:"Az éter még korántsem halott". Még máshol: "Minden elmélet feltételez mezőket, így az éter létezését is."
Nyilvánvaló, hogy bölcsebb korában Einstein feladta az étertagadó álláspontját, és ezzel gyakorlatilag tévedéssé nyilvánította a relativitáselméletet.
2. alapelv: Minden rendszerben ugyanannyi a fénysebesség.
Ezt semmiféle kísérlet nem igazolja. Einstein egyszerűen "megállapodást" kötött (magával, a fénnyel, vagy ki tudja kivel), hogy legyen a fénysebesség ugyanannyi minden rendszerben. Ezt írja:"...Állapodjunk meg abban, hogy a fény ugyanannyi idő alatt jut el A-ból B-be, mint B-ből A-ba. Ezzel a fénysebesség értékét minden rendszerben irányfüggetlennek és állandónak nyilvánította. Ezt a hasra ütött megállapodás helyből cáfolja a Doppler jelenség.
Tehát az egyik alapelv egy hibás következtetésből származik, a másik pedig hasra ütésből.
Ha egy elmélet tévedésen és légből kapott elveken nyugszik, akkor azt áltudományos elméletnek kel nyilvánítani.
A tudományban ugyanis a kísérleti tényeket nem lehet(ne) megállapodással helyettesíteni, Einstein mégis ezt tette. Aki ma ilyet tenne, azt kiröhögnék.
Egy fizikai elméletnek tapasztalati alapokon kell nyugodnia, nem lehet hasra ütött elvekre alapozni.
Milyen elvekre épült a relativitáselmélet?
1. A rendszerek egyenértékűségére. Erre a téves következtetésre Einstein a Michelson-Morley kísérlet hibás értelmezésével jutott el.
2. Minden rendszerben ugyanannyi a fénysebesség. Ezt semmiféle kísérlet nem igazol. Einstein egyszerűen "megállapodást" kötött (magával, a fénnyel, vagy ki tudja kivel), hogy legyen a fénysebesség ugyanannyi minden rendszerben.
Tehát az egyik alapelv egy hibás következtetésből származik, a másik pedig hasra ütésből.
Így néz ki a relativitáselmélet pőre valóságában, ha lebontjuk róla a meseszerű elemeket.
"Az általános relativitáselmélet egy geometriai elmélet, mely szerint a tömeg és az energia (pontosabban az energia-impulzus tenzor) „meggörbíti” a téridőt, és a görbület hatással van a szabad részecskék mozgására, sőt még a fényére is."
Én vér laikusként látok a relativitáselmélet geometrikus ábrázolásánál
is teljesen abszurdan levont következtetéseket.
Erre azt mondják a koponyák hogy nem érthető meg,...senki sem érti,
csakis a matematikai modell írja le, igazolja a helyességét, hogy ez így van.
Nos, egy geometria, ami elég súlyosan racionális mindenféle szempontból,
mitől lett elmélet?.....azt egy az egyben látja az ember hogy igaz vagy sem.
