Ahol képletek vannak, ábrák és diagramok vannak, levezetések és magyarázatok.
Amiből te hiszed a fizikát megismerni, az csak elmesélés. Jó esetben is csak ismeretterjesztő mese-mese-meskete, rosszabb esetben meg maximum (ön)életrajzok, interjúk vagy valami díjátadóra megírt előadás olyan hallgatóságnak, aki segghülye a díjazott szakterületéhez.
Newton a mozgást az "abszolút tér"-hez viszonyította, ezért számára a mozgás ténye és a sebesség is abszolút volt.
Később ugyanez volt a helyzet Lorentz-nél is, aki az abszolút nyugvó éterhez viszonyította a mozgást, így a mozgás és a sebesség még nála is abszolút volt. Az ő abszolút nyugvó étere tulajdonképpen Newton abszolút terének anyagiasított változata volt.
Ebbe köpött bele a fiatal Einstein, amikor az étert nem-létezővé nyilvánította, így a mozgás és a sebesség is relatív lett. Persze 15 év múlva, amikor Einstein visszafogadta az étert, a mozgás tényének és a sebességnek is újra abszolúttá kellett volna, de ez már nem következett be.
Valami titokzatos ok miatt a tudóstársadalom már nem követte Einsteint, így a mai napi tévesen azt tanítják, hogy a mozgás (és a sebesség) relatív.
Amit te erről képzelsz, azon nem csak mi, meg a fizikusok nevetünk, de még az út mellett posztoló rendőrök is!
Ha nem hiszed, próbáld velük elhitetni, hogy te azért nem kapcsoltad be a biztonsági övedet, mert úgy "nem tudnál mozogni a térben". Ezt bizony még egy rendőr se kívánhatja tőled!" Mert azzal megfosztana téged a mozgási szabadságodtól. Mondom, próbáld egyszer bemagyarázni ezt a szuperfizikádat a "Közegnek", a végén alighanem rád hívja a mentőt, s akkor bizony elvisznek a zárt-osztályra, ahol tényleg megfosztanak a mozgási szabadságodtól.
Majd a rendőrnek is mondd el, hogy te azért nem kapcsoltad be a biztonsági övedet, mert a te fizikád szerint úgy nem tudsz a térben haladni. De vigyázz, mert ha nagyon kötöd az ebet a karóhoz, akkor a végén esetleg kaphatsz tőle egy beutalót valamelyik műintézetbe, ahol hátulról csatolják rád a karperecet, vagy a kényszerzubbonyt!
A téveszmében szenvedőket éppen ezekről az önszuggeszciós kényszercselekedeteikről lehet felismerni. Azt hiszik, rajtuk kívül az egész világ hazudik, így az ő hősi küldetésük, túlkiabálni mindenkit. Ebben az utolsó fázisban elérkeztek a képességeik határára, így már nem találnak újabb és meggyőzőbb érveket, ezért elkezdik motorikusan önmagukat ismételgetni. Ezt a kontraproduktív viselkedést már nem is a világ jobbításának, mások meggyőzésének reális reménye hajtja, hanem már csak a saját önképüket, a világrengető géniusz pózát őrizgetik önmaguk előtt. A delikvens nem is veszi észre, hogy egyre komikusabb az igyekezete.