Gondoltam, hogy megint ellentetes velemenyeket fogok kapni... :) Termeszetesen a szellozteto rendszer csak egy alapos hoszigetelessel egyutt lenne kiepitve. Es ez a kaloriferes megoldas egesz jol hangzik, csak nem biztos, hogy lesz kutam...
Erre való a felületfűtés/hűtés. Mi is az általad favorizált padló és mennyezet fűtést/hűtést fogjuk kiépíteni. Hűteni pedig kútvízzel fogunk. A szellőző valóban nem alkalmas hűtésre, illetve fűtésre csak nagyon alacsony energiaigényű, azaz passzív házak esetében.
Hővisszanyerős szellőztető rendszerel ami adot esetben maximális teljesítményen 150 m3/ h levegőt szállít klímatizálni nem lehet. Ekkora levegő mennyiséggel még az 1 kW teljesítmény se vihető be a házba. Ha a szigetslés nem lesz a házadon akkor meg felesleges beruházás.
De ha van kutad, amiből vizet vehetsz (esetleg visszateszed, ellocsolod, elnyeleted stb.) akkor nem kell drágán üzemeltethető klímaberendezés a házhűtésre, elég egy megfelelően méretezett víz/levegő hőcserélő (kalorifer) a szellőzőrendszeredbe helyesen integrálva, és abban áramoltatva a hideg kútvizet megvan a hűtés, és nem is eszik annyit mint a klíma, és olcsóbb is az egység... sőt ha lesz kerted, előmelegített vízzel locsolhatod (jellemzően úgyis melegben akar sokat inni a gyep, növényzet stb.). Nekem van ilyen - pontosobban nem teljesen ilyen, de hasonló - rendszerem kútvizes hűtéssel, most is azért van kint 35C, bent meg 22 ... :) Az én házam normál klímával nyáron 30 ezer körül lehetne havi szinten temperálni, a kútvizes rendszerrel ez 3-5 ezer között van, attól függ mennyire van meleg...
légcsatornázható klímaberendezést kell beépítened a légcsatornába. Ez vagy mindenhova ugyanazt a hőmérsékletet küldi, vagy be kell még szerelned egy ehhez hasonlo vezérlő rendszert.
Hőszigetelni jobb/olcsóbb az építés során, mint utólag.
A kerdesem lenyege, hogy most epul a hazunk, es valamikor a jovoben szeretnek majd komolyabban hoszigetelni, es hovisszanyeros szellozest beepiteni. Csak azt nem tudom, hogy egy ilyen szellozorendszerbe be lehet-e epiteni hutest (gyanitom, hogy igen), mert akkor nem kellene kulon legkondit beszerelni.
Bocs, mi a Te eredeti kérdésed kicsit részletesebben kifejtve? Szabad hűtés, amikor a külső hidegebb levegővel hűtöd a belteret (pl hajnalban, éjjel) Mechanikus hűtés, amikor valamilyen gép csinálja a hűtést.
A legrövidebb úton kiviszed a falon kívülre. Teszel rá rácsot a bogarak ellen. A méretét a kandalló meghatározza, akkora cső kell minimum, amekkora a kandalló szívó átmérője. Sima műa. lefolyócső megfelel.
Mintha azt olvastam volna, hogy a ház északi oldalára szokták kivezetni simán, de én nem vagyok szakértő. És, hogy érdemes minél kevesebb könyökkel megoldani, mert az rontja a huzatot. A kandallós topikba ha átnézel, tuti találsz erről egy-két postot. Vagy felhívsz egy kandallós céget és 5 perc alatt elmondják, hogyan, merre és milyen méretű csővel kell ezt megoldani.
Aha, ertem. Vegulis igazad van... Szerinted hogy erdemes ezt megoldani? Mekkora cso kellene? Es az egyik veget csak siman ki kell vezetni a haz oldalan, a masikat pedig a kandallo leendo helyere, es kesz?
Bocs, lehet hogy félreérthetően fogalmaztam. Lentebb arról beszéltek le, hogy a kéményen keresztül vezesd be a levegőt a kandallóhoz. Én meg azt javasolom, hogy a kéménytől teljesen külön csövön, mondjuk alul az aljzatban vezesd a kandallóhoz a levegőt. Ez építési fázisban semmiféle nehézséget és túl nagy plusz költséget nem jelent szerintem és a továbbiakban minden szellőzés független lesz a kandallótól.
Nem inkább a gyökerénél kellene a problémát kezelni? :) Ha már valahova vezetsz valamilyen csövet, akkor a kandallónak vezesd már be a levegőt, és máris megoldódott minden problémád. ... Innentől kezdve úgy szellőztetsz, ahogy csak akarsz, és azzal, amivel csak akarsz.
A szetberheles mar ugyis tervben van (tetoter beepites), igy attol (ennel jobban) mar nem felek. :)
Viszont most az jutott az eszembe, hogy lesz nekunk ket kemenyunk is, egy a kombi cirkonak, egy pedig a a majdani kandallonak. Nem lehetne kintrol passziv modon (tehat mindenfele ventillator nelkul, csak egy sima csovel) bevezetni a levegot, de ugy, hogy atvezetnem a kemenyen? A furdoben pedig lenne egy allando vagy kapcsolhato alacsony fordulatu ventillator, ami szivna ki a benti levegot, +a konyhaban ott lenne a paraelszivo szukseg esetere. Persze ez csak a hideg levego elomelegitesere lenne jo, hutesre nem lenne jo... Vagy hulyeseg az egesz? :)
Szerintem ha most épít/felújít az ember, akkor mindennek érdemes előkészíteni helyet, lehetőséget, amit a legvadabb álmaidban el tudsz képzelni... gyorsan változnak az idők... :) Én most éppen egy 1 méteres gödörben fagyhatár alatt töröm át a 40 cm széles igazán kemény (!!!!) beton alapot, hogy be tudjak vinni pár csövet a házba ... nem kivánom senkinek... :) Amit csak lehet elő kell készíteni, max. nem lesz belőle semmi... :)
Valoban kemeny dionak tunik, de ugyis csak valamikor a tavoli jovoben lesz aktualis a dolog, szoval egyelore koszi mindenkinek a segitseget. Jelenleg annyi a lenyeg, hogy semmit nem kell elokesziteni a szellozesnek...
A kandalló és a szellőző rendszer összehangolása (emelt belépő venti fordulata) nem egyszerű... mi alapján szabályozol? Hiszen mikor begyújtasz, még nincs meleg, nincs érdemi láng, stb... de füst akkor van igazán... tehát eleve min- túlnyomás kell, amit kitol a kéményen... de ez nem lehet túl nagy, mert akkor nagy a normál használati veszteséged is. Ha túl kicsi, akkor begyújtásnál jön vissza a füst. Manuálisan kapcsolni nem lehet 100% biztonsággal (elfelejted, elalszol, stb )... ez a kemény dió része szerintem ...
Szóval szerintem a tuti a plussz bejövő levegő, ahogy a többiek is írták, padlómagasságból, szélárnyékos oldalról, ha lehet. Én így csinálnám... még ha nehézkesnek is tünik... inkább az elején szenvedjen vele rövid ideig az ember, mint utána használat közben sokáig...
Nem elszivni, hanem befujni kell, ha sporolni akarsz a ventin, de ez nem kifizetodo! 1 venti az elszivasra es 1 a befuvasra. ha csak a kandallora biznank a szelloztetest, akkor a kinti homerseklet es a benti homerseklet, valamint a kinti es benti nyomasok vegett elofordulna, hogy a fust nem tavozna a kemenyen, hanem bent maradna. Nagyon intenziv egest kellene produkalni es minden helysegben legbeejtoket, hogy a szelloztetesnek valami kicsinyke jele is mutatkozzon egy jol es legtomoren elkeszitett hazban. Szerintem.
Valojaban nem mertem a fust sebesseget, csak mikor tanultuk, ezt irta a tankonyv. Ha belegondolok, hogy eg egy tabortuz es annak a fustjet figyeljuk, az sem aramlik gyorsabban, pedig a langok piros vege 600C fok koruli, ha jol emlekszem . Termeszetesen a fust mennyisegenek kiszamitasanal biztosan hasznalnak egy 1,3-as szorzot es ugy szamolnam tovabb a szelloztetorendszer parametereit. A szelloztetes alapbol 100m3 elszivott es 110m3 befujt friss levego peldaul es ehhez adnam a fust mennyisegenek 1,3 -szorosat, de csak a befujt oldalhoz !
Nem tudja valaki véletlenül, hogy a 110x55mm-es lapos légcsatorna mekkora légáramot tud továbbítani? 2db 45m3/h-s kivezetőt akarok rá kötni, max 8m hosszú a cső. Az egyik kivezetés 4m-enél a másik 8m-nél lenne. Vajon megfelelő ez a méret vagy szélesebb, 120-as esetleg 200-as lapos csatornát válasszak?
Lehet, hogy van olyan mechnaikai cucc az elszívó résznél, ami a nyomástól függően engedi át a levegőt.
Ha megy a kandalló, akkor csökken a nyomás, lezár vagy kevesebbet enged át, ezáltal több levegő marad bent a légtérben (amit a kandalló tud használni).
Van ilyen? :)
Vagy marad a falon keresztül törénő friss levevő a kandalóhoz vezetve?
