Egyertelmu, hogy kell majd bele valami, ami telen elomelegiti a bejovo levegot. Probaltam keresni szimpla hovisszanyero berendezest, de eddig csak egyet talaltam kb. 100ezerert... Arra is gondoltam, hogy jo lenne valahogy a cirko hulladekhojet felhasznalni. Erre van valami jo megoldas?
Egyebkent ami leginkabb elriaszt a gyari szellozo megoldasoktol, az a fogyasztasuk. Amirol talaltam adatot, az pl. 70W-ot fogyaszt, ami azert eleg sok. A ventilatorok, amiket talaltam, 15-20W korul fogyasztanak, leszabalyozva meg valoszinuleg meg ennel is kevesebbet.
Mediterran teruleteken igen igy is jo.:-)) De nalunk telen a beszivott friss levego neha -5C fokos. Akkor mi lesz? Mi futi fel mielott a fejed lefagy, ha alatta ulsz? Ezert talaltak kia hocserelos szelloztetest. A hazad durvan akkora mint az enyem. Sajat kezuleg is megepithetsz bele olcson egy komplett rendszert.
Ujabb hulyeseget talaltam ki. :) Meg fogom kerdezni a kivitelezotol, hogy mennyiert furna ki azt a par lyukat (ha egyaltalan vallalja). Ha elfogadhato penzert megcsinalja, akkor megcsinaltatom. Viszont zavarna, hogy "csak ugy" lyukas a plafonom, akkor mar mindenkeppen jo lenne valami tenyleges szellozest csinalni...
Nezegettem az euplaza.eu-t, es ugy szamoltam, viszonylag olcson ossze lehetne dobni egy nagyon egyszeru szellozest. Ez a kovetkezokeppen nezne ki: a konyhaban, wc-ben, furdoben lenne az elszivas. Ezeket egy legcsatornarendszerbe kotnem, es tennek bele egy elszivo (cso)ventillatort. Kb. 70nm lesz a haz, az olyan 190m3 legter. Ha jol tudom, orankent fele levegot celszeru kicserelni, tehat egy 100m3/h-s legcsere eleg lenne... A szobakat es a nappalit egy masik legcsatornaba kotnem, itt lenne a "befuvas", de valojaban nem lenne befuvas, hanem az elszivott levego helyere szabadon aramlana be a friss levego. A befuvo agba tennek esetleg valami pollenszurot. Az egesz rendszer 125-os csovekbol allna.
Homersekletek ugy alakulnak altalaban, hogy a benti 22C fokbol lesz a kintitol 3C fokkal magasabb telen, tehat ha kint van -5C fok, akkor a kifujt -2C fok koruli. A beszivott viszont ugyanennel a hofokoknal a belepesnel 20C fok koruli. Viszont figyelembe kell venni, hogy mivel tulnyomasos a rendszer, igy a maximalis 202m3/o elszivasnal 217m3/o frisslevegot juttat be. A ventik fogyasztasa orankent maximalis teljesitmenyen kozel 200W. Altalaban a lassubb legcsere hasznalatos nalunk. Ha ujra epitenem, akkor DC ventiket epitenek be. Kisebb fogyasztas jo vezerlesi lehetoseg.
Megepites utan hitelesitett muszerekkel mertuk az ertekeket. kint 9C fok volt,bent 22c fok. paratartalmakra most kapasbol nem irok adatot, mert mar nem tartom fejben, annak idejen irtam itt is. A hatasfok 83% koruli volt. De azt minden kicsit hozzaerto tudja, hogy a hatasfok minden "pillanatban" mas, mert valtoznak a homersekletek es a paratartalmak.
Nem tervezik meg neked ingyen? Arajanlatkeres cimen. Nekem anno a kp. porszivosok megcsinaltak, csak arra aztan a csovezest is sajnaltam, ugyhogy van egy megvalositatlan tervem.
Mennyire szamit, hogy a szobakban hol helyezkednek el a nyilasok? Nem fordulhat elo, hogy en most megcsinaltatom a lyukakat, aztan kesobb kiderul, hogy rossz helyen vannak?
Hővisszanyerős szellőzőgéppekkel kapcsolatban lenne két kérdésem:
1. A gyári gépek (kb 350m3/h kategória) ventillátorai minden esetben képesek az 50m hosszú 200-as talajkollektor megszívására? Ugye nem kell plusz ventillátort beépíteni a talajkollektorhoz?
2. Szintén gyári szellőztető esetében mindig be tudok állítani túlnyomást a gép megbontása(garancia elvesztése) nélkül?
Nekünk bevált, hogy egy 110 pvc csőt beteszünk a födémbe. Majd kinyomod purhabbal, és alul egy darab tapátával letakarod, vagy beszabtok egy gipszkartont. Utólag fúrni nagyon költésges és rengeteg kosszal jár. Még mindig jobban jársz ha bizonytalan vagy benne akkor több lyukat hagysz. De mindenképpen most!!!!
Ha rekuperatoros szelloztetesed lesz, akkor olyan rekuperatort kell valasztanod, ami ellenaramu , falra szerelheto, a kilepo elhasznalt levego felul lep ki es ott lep be a hideg friss levego. Foleg a maximalis kiszamitott legcseretol 20%-al nagyobb legyen. Akkor nem fog jegesedni.
A csovek a tetoterben fognak menni, tehat "csak" a fodemet kell majd atfurni par helyen. Elore nem akarom kivagatni a csovek helyet, mert 1. nem tudom, mikor jutunk majd el a tenyleges megvalositasig, es nem akarom, hogy addig lyukas legyen a plafonom :), raadasul nem is tudom elore, hol legyenek a lyukak 2. eloregyartott panelekbol lesz a fodem, amit valoszinuleg jo penzert furkalna ki a kivitelezom, tehat mindegy, ha majd utolag csinaltatom meg, ahogyan itt lentebb valamelyik kollega irta...
Ja igen. Az jutott meg eszembe, hogy a beszivo ag jegesedeset nem lehet megoldani valahogy a cirko vagy kandallo kemenyebol nyert hovel?
A haz belso becsovezeset ki ne hagyd! Valahol me'g a melegburkon belul legyen kihagyva hely a rekupatornak, oda vezesd mindket fajta (be/ki) csovedet. Aztan hogy utana mit kotsz ra, csak elszivo venti es a beszivas nyomaskulonbseggel (legalabb szurni tudod), vagy rekup. vagy foldreg. is, az mar kesobb alakulhat. Szerencses vagy, hogy mar igy alapozaskor felmerult a gondolat. En megszivtam, mar belso vakolas is megvolt, mikor odaig ertem az olvasasban. Azota is csak az vigasztal, hogy bar kb. lehetetlen utolag a hazunkba betenni (igen sok nagy kompromisszumot kene hozni), de ugyis szeretnenk majd egy masikat epiteni, nana' hogy szelloztetorendszerrel. Szoval csak turelem... es lesz, csak nem itt.
Van valakinek gyakorlati mérési eredménye egy hővisszanyerős szellőztető gép működéséről, használatáról? Hány fok a belépő, befúvott, visszaszívott, kidobott levegő? Mennyi a ventilátorok áramfelvétele?
Ismét oda lyukadtam ki, hogy nem készíttetek elő semmit. Lehet, hogy utólag bonyolultabb ezeket a dolgokat megoldani, de amíg nem tudom, hogy pontosan mit is akarok, addig felesleges bármit is csinálni. Amíg pedig nem lesz aktuális a dolog, addig tájékozódok a lehetőségekről...
Lehet, hogy félre értem, de ez a talajkollektor nem pótolja a hővisszanyerőt. Sőt amíg nincs talajkollektor akkor egy egyszerű hővisszanyerős gép is elegendő, de ha kollektorod is van akkor kicsit bonyolultabb szellőztető kell amin van átkötés ami a hőcserélőt kerüli meg. Tehát csak óvatosan.
Azért számolj egy kicsit utána, hogy biztosan megéri-e. Én úgy hallottam, hogy talajhőcserélőnek nem alkalmas bármilyen cső. Ha utánaolvasol, akkor megtalálod, hogy az ilyen spéci antibakteriális csövekből a szükséges hossz aranyárban (3-4ezer Ft) jön ki. A sima PVC csőből is, ahogy én számoltam kb. 70-90ezer. És itt rizikós, hogy esetleg az ezen keresztül jövő levegő egyrészt büdös lesz, másrészt bacival fogom elárasztani a házat. Én is régóta vacilálok, de jó lenne olyasvalakitől tapasztalatot hallani, akinél már 1-2 éve van ilyen talajkollektor.
Egesz szimpatikus ez a talajhocserelo. Jol gondolom, hogy ez hovisszanyro nelkul is viszonylag energiatakarekos szelloztetest tesz lehetove? Milyen a hatekonysaga a hocserelohoz kepest?
Szerintem egy ilyet mindenkeppen beepitenenk a rendszerbe, tehat a kerdes ismet csak az lenne, hogy mit kellene ehhez elokesziteni a hazon? Az alapot mult szombaton ontottek...
"tavaly nyáron lementem a kiszivattyútott kút fenekéig-12m- könnyű öltözékben.."
Kemény lehetett.... miért mentél le, tisztítani, mélyíteni? Ill. mekkora szivattyúval (m3/h) tudtad kiszívni? ÉS mennyi idő alatt telt vissza? Csak érdekességként kérdezem.... :)
Annak nézz utána, hogy : ha a szellőztető rendszer elé bekerül egy "talajhőcserélő" ami ajánlatos azért, hogy télen ne fagyjon le a hőcserélő, akkor a hőcserélőnek legyen olyen üzemmódja, hogy a bejövő levegő ne hőcseréljen a kimenő meleg levegővel - így a talajban lehűtött levegő áramlik be.
A parlamentnek is van úgynevezett "légkút"ja, ami az épület hűtését oldja meg, nyáron hordanak bele jeget is, az a klíma az ülésteremben.
Nekem is van ásott kutam 11 fokos tiszta vízzel, mégis klímát használok. Nem vagyok büszke magamra, dolgozom én is az ügyön, de a méretek még gondot okoznak..
mindenesetre az ötlet kiváló, és korszerű..
szerintem
(tavaly nyáron lementem a kiszivattyútott kút fenekéig-12m- könnyű öltözékben..na, én voltam az egyedüli, aki nyáron megfázott)
A szellőztetés kis levegő forgalmat feltételez, mivel csak a friss levegő igényed elégíti ki és ezzel együtt a keletkező párát is kidobod mint melléktermékként. Tehát egy szelőztető rendszer légszállítása 100-250 m3/h közé tehető. Légcsatornázható légkondi az más kategória. Ott az 400 m3/h-tól indul a légszállítás, de az 1000 is benne van a pakliban. Találomra kerestem egy gépet és a Sanyo 3,2 kW hűtés esetén a gép 400 m3/h-val operál. Tehát a légcsatorna hálózatod is jóval nagyobb lesz, kb kétszeres átmérőkkel számolhatsz. Az meg hab a tortán hogy ugyan azt a levegőt fújja be minden helyiségbe ha kell hűteni ha nem.
