Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Több oka lehet. Pl. a gyökerek nem tudnak funkcionálni. Mielőtt kiszednéd vágj vissza a tetejéből 2 cmt és ha zöld és a bőre se ráncos, akkor még van remény.
Helló, van 5 fácska ami egyenlőre semmit se mutat, szerintetek még kihajthat? A többi 47-ból van ami már leveles, de olyan is van amelyiknél mégcsak most duzzadnak a rügyek.
Olvastam régebben, hogy van itt valaki, aki ritka kajszifajtákat hoz be. Szeretnék egy Farclot, vagy más hasonlóan kései sárgabarackot (szeptemberit, a többiből már sikerült szereznem) ha esetleg van aki nem vette át, vagy van feleslegben megköszönöm, ha megkeres. nandikapitany@citromail.hu
Na ezt a Tsunamit majd tedd fel légyszíves érésben is kíváncsi vagyok , hogy milyen a termése itt mifelénk .
A 37 db azért lehet , hogy kicsit visszafogja a növekedést , de mivel nagyon korán lejön róla , talán meghagyható , majd a letermés után bepótolja a növekedést .
Csak kicsit bátrabban gondoltam:-) Egyébként erre én is gondoltam, csak sajnos nem ismerem a kertem ph értékét. Felénk általánosságban (Alföld dk-i része) semleges vagy kissé lúgos a talaj. Kérdezném Tőled (is): ha a kertemben a füvet-gyomot a fák alatt már vagy 20 éve rendszeresen nyírom, az elszórt nyesedék érdemben savanyíthatott-e a talajon? (remélem érthető és ugye nem kérdeztem nagy butaságot?)
Tápanyagigénye a csonthéjasokhoz hasonlóan nagy, a gyümölcsfajok közül a kajszi reagál legjobban a kálium túlsúlyos műtrágyázásra. Megfelelő káliumellátottság esetén fája életerősebb, bőségesen virágzik és a terméshozama nagyobb.
A kajszi magas kálium igényét különösen laza, kálium szegény talajokon kell fokozott mértékben figyelembe venni. A növekvő kálium adagokhoz arányosan kell a N mennyiségét is emelni, hogy az 1:1,5 N/K arány meglegyen. Mészkedvelő növény, melynek kémhatás (pH) határértékei 6,2 - 8,2 között, optimuma a közömbös, gyengén savanyú 6,5-7,0 pH érték.
Tápanyagellátása a gyümölcsösökben általában alkalmazott technológiával történhet."
Ezek szerint a kajszifák köré bátrabban szórhatom a cserépkályhámból kikerülő fahamut.
Itt mifelénk szórják rendesen a földekre . Big-bag zsákokban szállítják , először nem tudtam , ki az a lökött aki a szántóföld szélére lepakol vagy 10 nagy zsák " műtrágyát " és hetekig ott hagyja . Aztán rájöttem , hogy nem műtrágya hanem hamu a Pécsi erőműből ...ezt egyelőre nem lopják .
Egy cikk a témával kapcsolatban :
Amíg a biomassza blokk öt évvel ezelőtti indulásakor még győzködni kellett a gazdákat, az egyébként évszázadok óta talajjavításra használt természetes, mikroelemekben, elsősorban káliumban és foszforban gazdag fahamu előnyeiről, ma a teljes mennyiséget megvásárolják a környékbeli termelők. A cég csak jelképes összeget, néhány száz forintot kér tonnájáért.
Az első új blokk fűtéséhez évente 3 ezer hektárnyi energianádra, és 40 ezer hektárnyi szalmára van szükség, e mennyiség több mint a felének termelésére és leszállítására már szerződést kötöttek környékbeli gazdákkal.
Péterffy Attila elmondta: amennyiben a vállalat folytatja biomassza programját és újabb, immár energianövényekkel működő blokkokat épít Pécsett, a beszállítói szerződéseket már eleve úgy kötik majd, hogy a beszállítók a hozott energianövény mennyiségének megfelelő hamut visszfuvarban szállítsák el, így biztosítható a recirkuláció, a talajerő pótlása.
Ne tűnjön a kérdésem tiszteletlennek, de az apiognómiát mióta azonosítjuk a gutaütéssel? Tudtommal azt a Pseudomonas és/vagy a citospóra okozza, védekezni ellene szinte lehetetlen, nem kis gondot okoz ez nemcsak nálunk, de a környező országokban is, mely még megoldásra vár. Ettől függetlenül jó hír, hogy megmenekült a fád.
Tisztelt sárgabarack kedvelők! Egy gyakorlati tapasztalatomat szeretnén megosztani. A 4 éves magyar kajszimat megtámadta az apiognomónia/gutaütés, és teljes tünetmentességet, illetve szerintem gyógyulást értem el kétszeri permetezéssel. A permetszer kombináció a következő: Chorus 50WG, Topas 100 EC, Cuproxat FW.
Egészséges és gazdag baracktermést kívánok mindenkinek, tisztelettel Suki Ottó
Azt olvastam egy helyen, hogy nem tanacsos hamut kiszorni a zoldsegeskertbe, mert kadmiumot es olmot tartalmaz. Van ebben valami igazsag? En nem igazan ertem, honnan kerulnek ezek az elemek egy tiszta erdobol szarmazo faba.
A fa égetése után maradt hamu valóban tartalmaz Kadmiumot, Ólmot, Nikkelt, Krómot. A hamu tápanyag utánpótlóként való felhasználásával kapcsolatosan végeztek megfigyeléseket, kísérleteket és néhány ilyenben azt állapították meg, hogy ezeknek az a nehézfémeknek a koncentrációja annyira alacsony az átlagosnak tekinthető, és a tűztérben visszamaradó hamuban ( Kadmium 0,0022% Ólom 0,0017%) hogy akár 40t/ha-ig is alkalmazható a fahamu, anélkül, hogy a talajban annyira komoly mennyiségben jelennének meg a nehézfémek, hogy az mérgezővé tegye a termést.
A szén, és más anyagok (csomagolóanyagok, szines magazinok stb.) égetése után teljesen más a helyzet, éppen ezért kell vigyázni a hamu tisztaságára akkor, ha tervünkben van a talajra szórni, illetve ezért nagyon mérgezőek a hőerőművek és más szénnel tüzelő ipari létesítmények közelében növő növények (a füsttel kijutó- úgynevezett szálló hamunak nagyon magas a nehézfém tartalma).
Kiskertben nehezen tartom elképzelhetőnek hogy akkora mennyiségű hamu termelődne és kerülne a zöldségeskertbe néhány év során, hogy azzal mérgezzük magunkat. Ráadásul minél több humuszt és szerves anyagot tartalmaz a talaj annál kevésbé kerül a Kadmium a olyan kémiai formában, hogy a növények magukhoz vehessék. Tehát a talajban jelenlévő Kadmiumnak csak kis hányadát veszik a növények magukhoz. Természetesen ha csakis és kizárólag a virágágyásokat hammazuk, akkor nyugodtak lehetünk ez ügyben- akkor már csak az okozhat fejfájást, hogy vajon az zöldségeskertben használt istállótrágyában milyen vegyszerszármazékok maradtak vissza az állatoknak adott tápokból, és a permetezett takarmányból."
