Szerintem ket kulonbozo dolog keveredik. Ha a nemreg beirt 20% rezervara gondolsz, akkor az egy falraszerelheto ellenaramu hocserelore vonatkozott es azert irtam a 20%-ot, hogy a rafagyast elkeruljuk nagyobb hidegben. Az en rendszerem 21m hosszu es 202m3/o az elszivott levego mennyisege es 217m3/o a befujt levego mennyisege. A Te esetedben a 150m3/oras elszivasnal minimum a 16m-es hossz a 125mm-es atmeroju csovel.
Valahol a korábbi hozzászólásoknál olvastam, hogy 24 m3/h/nm hőcserélő felületet említettek tőled a cső a csőben rekuphoz. Ebben ár benne van az a 20% rezerv, amit ajánlotál, vagy ezen felül kell még vele számolni. Ha benne van a rezerv, akkor 125mm-es belső csővel számolva a 150m3/h-hoz kb. 16m hosszú kellene, ha nincs akkor meg kb. 19m.
A Spirocso legellenallasa 1,5 -szer nagyobb mint a sima feluletu cso ellenallasa a flexi cso pedig kifeszitestol fuggoen 1,5-3,5 -szerese az ugyanolyan vastagsagu sima feluletu csonek.
Ird be a google-ba, hogy :Muszaki segedletekpdf, nyomasveszteseg szamitas pdf
Ha szerencsed van, elsore megtalalod es abban minden bennevan, ami az alapokhoz kell.
Mivel a házaim időközben elkészült és be is költöztünk (hurrá!!), elkezdtem a szellőztető rendszer véglegesítését is.
Végül magam csináltam majdnem a teljes kivitelezést, mert sokalltam az adott árajánlatokat és nekem is kell valami hobbi projekt :D
Természetesen a munka már elkezdődött az építkezés során, a födémáttörésekkel (mocskos munka volt), a beszívócsonk homlokzati áttörésével, valamint a talajkollektor átvezetésével az aljzatbeton alatt (1.6m mélyen jön be).
Namost a csövezést a mennyezeten alakítottam ki. A tervezési ajánlásban 100 ill 125mm -es spiro (horganyzott vas) cső volt feltüntetve, néhány Y és T elágazással. Némi gondolkodás és utánajárás után nem így csináltam meg, hanem mindenhova 125-ös csövet vittem, és egy központi dobozzal egyesítve kapcsoltam rá a 160-as gerincre. A 125-ös csö volt a legjobb árban, viszont a sima helyett ez recés felületű flex alu cső.
Namost a kérdésem az lenne, hogy vajon mennyire növeltem meg a rendszer ellenállását avval, hogy 100-az sima oldalfalú csövek és sok elágazás helyett 125-ös bordás flex csöveket használtam?
Tud valaki egy becslést mondani a két cső közti különbségre áramlási ellenállás szempontjából?
Ami a jó a mostani kialakításban, hogy kb 32Eft-ból megvan a teljes csövezés, csatlakozókkal és toldásokkal együtt :D Több mint 85 méter a csöhossz! Az elosztódobozt EPS-ből vágtam ki, majd összeragasztottam pur habbal. Végül pedig szépen egyenletesen beburkoltam alu alapú ragasztószalaggal. Eléggé profi kinézete lett (szerintem). Jelenleg egy sima axiális csöventi szellőztet, és szépen csökken a páratartalaom . . .
En mobilhalozatoknal bazisallomasoknal hasznalatos teli temperaloszettet epitettem be. Ez all egy 15x15x12cm-es femracsos dobozbol, amiben van egy PC venti,egy 125W-os futoszal es egy termosztat. A ventit nem hasznaltam fel, csak a futoszalat es a termosztatot. Valoban 21 m hosszu a hocserelo. Nalam mondhatnam, hogy " U " alakban van szerelve. Azert csak mondhatnam, mert az egyik szara rovidebb.
A leírtak alapján elismerem, hogy igazatok lehet. Milyen elektromos fűtés használsz? Valami sajátot vagy gyárit? Azt olvastam, hogy 21m hosszú a hőcserélőd. Ez egyenesen elfért a padlásodon, vagy van benne kanyar? Csak mert én is gondolkodom benne, nekem kb. 150m3/h kellene (104nm ház), és a padláson a hosszanti irányban 15m-em lenne.
Valoban amikor kis legcsere van, akkor az elektromos futoszal legcsatornaba szerelt termosztatvezerlessel nagyon keves ideig uzemel(ki-be kapcsolgat es ilyenkor a futoszal tomege a hotarolo,ugyanugy mukodik mint egy hajszarito futoszala ), de amint kint zordabb az idojaras, akkor majdnem folyamatossa valik a bekapcsolt allapot legcsere ideje alatt. Bekerulesi erteke elenyeszo, karbantartas 0. Mig a radiatoros, talajfutos rendszereknel ha a termosztat kapcsol, akkor nem csak a melegviz felfutesere elhasznalt energia mennyiseget kell hasonlitani az elofutes altal fogyasztott villany ertekehez, hanem a keringetoszivattyu fogyasztasat es idobelileg a kopasat is. Legrosszabb helyzet szerintem akkor van, ha a szelloztetes folyaman direktbe a kazan potolja a hianyzo meleget. Ilyenkor a gazkazan hatasfoka szerintebb mindenestol rosszabb, mint a direkt futoszale. Ha a futoszal teljesitmenyet jol szamoltuk ki a maximalis legcserehez es a maximalis hofokkulonbseghez,akkor minden alkalommal elerjuk a haz belso homersekletet a befuvas pillanataban. Eszrevetlenul csereljuk a levegot. Csak szerintem, mivel nem vagyok " mindenhato " mint ahogyan egyik topiktarsunk is irta.:-) Ezert akar tevedhetek is! Udv , Peter.
1-2C különbségnél (enyhe kinti idő esetén) igazad lesz, de ha kint nagyon hideg van és a delta T mondjuk 4 C körül van, akkor már komfortérzetben nagyon nem mindegy, hogy a szobahőfoknál kicsit magasabb esetleg azonos, vagy éppen pár fokkal hűvösebb levegőt fújsz be... és mivel családi házba szerintem úgy érdemes megválasztani a gépészetet szellőzésnél, hogy minél kisebb áramlási sebességgel, és inkább többet menjen, ezért a levegőbefúvás időbeli aránya mindenképpen nagyobb lesz, mint amennyit a fűtésed megy (pl. nagy hidegben a kazán 1 óra alatt megy pl. 3szor 8-10 percet, a szellőzés meg egyszer 30-40 percet.. pl...). És mivel ugye nem a felületeket hűti/fűti hanem direktben a levegőt, sokkal hamarabb fogod érezni a pár fokos hőmérséklet csökkenést (gondolj bele a felületfűtés kontra radiátoros fűtés "reakcióidejébe")... És ha a szoba levegőjének hőfoka alapján szabályozol, akkor a levegő gyors cseréje miatt tényleg lehetne olyan, hogy gyorsan kapcsolgat a kazán ki/be, és túlszalad... szerintem... Ugyanis ha belegondolsz itt 100-200 wattokkal kell ráfűteni, egy kazán meg leszabályozva is van vagy 8-10 kw... és az épület nem hűl olyan gyorsan, mint ahogy a levegőcsere miatt a levegő igen, vagyis a levegő hőfokát érzékelő termosztát át lesz verve... nem fog tudni így valósan szabályozni... szerintem...
Nem beszélve arról, hogy egy pufferes kaloriferes hőtárolással simán használhatsz alacsony hőfokú vizet a kaloriferben ( 30 C-ig is lemehetsz simán!!!), és így nagyon hatékony lehet a rendszer...
... szerintem .... :)
De kiváncsi vagyok peterch véleményére is, ő ugye elektromos ráfűtéssel használja a rendszert, de hátha van tapasztalata korábbról, mikor esetleg ez még nem volt benne...
Én nem biztos, hogy a 20 fokos levegőt már előfűteném. Csak akkor ha az zavarólag hat befúváskor. Főleg nem elektromosan. Gondoljunk bele, ha nem előfűtöd, akkor a ház fűtési rendszere fűti majd fel a befúvás helyszínén, ami sok esetben gazdaságosabb is, mint elektromosan előfűteni. A befektetett energia mindkét esetben azonos, mert a végeredmény a 22 fokos levegő, függetlenül attól, hogy előfűtöd, vagy a szobatermosztát bekapcsol, mert a szobát kicsit lehűti a befúvott levegő.
Ez egy portaépület légkezelője, shoppal, irodákkal, tárgyalóval. Az ajtó sokszor nyílódik, a déli oldalon üvegfal. Amúgy az eddigi légkezelő is tökéletesen ellátta a feladatát, csak most bővítve lesz az épület. Hidd el, nincs fölé tervezve. Még egy dolog, ez a maximális kapacítása, frekvenciaváltóval szabályozható a mindenkori szükséglet.
Amúgy nem azért tettem ide be, hogy fikázva, okoskodva legyen, hanem hogy hátha lát benne valaki valami ötletet, vagy csak jobban látja, hogyan működik egy ilyen ipari kivitelű rendszer. Mivel nem én vagyok a tervező és a villamos részén kívül semmi közöm hozzá, ezért az se nagyon érdekel, hogy ki tudta volna jobban megtervezni, kiválasztani. Vitázni lehet, de azért ne képzelje senjki magát mindenhatónak. Ennyi.
Sajnos konkret szamitasok nelkul nem tudom, mennyit tudnek megsporolni. De indulasnak jo lesz ez a cso a csoben rendszer, nem tul nagy legcserevel, egy (vagy 2?) kisfogyasztasu ventilatorral.
Elköltesz havi 4500-at szellőzésre, de sokkal többet megtakarítasz fűtésben. Ha van hőszükséglet számításod a házadhoz, abban szerepel egy jó nagy tétel filtrációs veszteség címen. Az fog kb. a 10%-ára csökkenni a hővisszanyeréssel. Nem is beszélve a szűrt friss levegőnek köszönhető komfort növekedésről.
Szerintem mindenképpen megérheti megcsinálni, ha a szellőzést, mint célt megakarod valósítani, és nem akarsz sokat költeni rá! Ez az én véleményem, aztán a többit majd a többiek... :)
A peterch fele megoldast nem talaltam meg (tudnatok adni egy hozzaszolas sorszamot?), csak a legaborgo fele EPS-est, amit nem biztos, hogy meg tudnek oldani a padlason...
Beszelnem kellene mostmar a kivitelezovel, hogy mennyiert csinalna meg nekem a lyukakat, de ha azt mondjatok, hogy megeri megcsinalni kezdetnek ezt az egyszeru megoldast, akkor szerintem bele fogok vagni.
Csak a megfelelo parametereket kellene majd kitalalnom: mekkora legcsere legyen, mekkora csovek, es hogyan oldjam meg a szigetelest? A csovek a padlason lesznek, a fodem szelen futnanak korbe, mivel valamikor majd szeretnenk a tetoteret is beepiteni. 15cm-es kozetgyapot lesz a fodemen. Tehat mit tanacsoltok?
Igazad van kialakulhat, de ez bármikor és bárhol kialakulhat ha szakszerűtlenül van összeállítva / vezérelve a fűtés / szellőztetés ... Ez hasonló mint amikor a termosztátot felteszed a radi fölé, és az arcába kapja a konvekciós meleg áramlást...
Ennek a kiküszöbölésére több lehetőség is van, hiszen ha belegondolsz, akkor gyárilag is van több olyan helyzet akár szellőzőrendszerre (kaloriferes), akár fűtésrendszerre (fancoil, légcsatornás de szigorúan véve a radiátoros is stb) ami a levegőt fűti direktben ... ilyen esetekben a legkézenfekvőbb megoldás a termosztát elhelyezésének megfelelő kiválasztása és/vagy öntanuló termosztát alkalmazása, a kondenzációs hőcserélőt alapul véve egy puffertartály beépítése (a kalorifer arról megy, így nincs direktben fűtési ciklushoz kötve az üzemeltetése, és egy termoszeleppel még az is variálható, hogy onnan adott hőfokú vizet adjon, esetleg adott hőfokra fűtse a levegőt a kinti hőmérséklettől függetlenül) ... én utóbbit valósítom meg!
A befújt levegőt mindenképpen kell/érdemes melegíteni télen, hiszen ha ezt nem teszed meg akkor mindenképpen hűl a lakás, mert tökéletes hőcsere itt sincs, azaz mindig hűvösebb lesz a levegőd ami jön be! Ezért azt ha nincs kalorifer vagy van de nincs bele éppen melegvíz, akkor is érdemes megfűteni, alapesetben ugyanis egy kisebb légáram (normál méretű családi házra épített elfogadható teljesítményű rekuperátorban gondolkodva) megfűtése pár fokkal nem kíván kw-os egységeket, 100W-os nagyságrendben kell gondolkodni... Peterch írta is már itt (szerintem többször is), hogy Ő pl. ilyenkor simán elektromos fűtőszálat használt - mert kicsi a fogyasztás, sokkal több hőt takarítasz meg a hővisszanyeréssel! A levegőt ilyenkor bőven elég a kívánt szobahőfok felé fűteni pár fokkal... nem szabad 40-50 fokos levegőket befúvatni!
Ha cirkóval fűtesz, és mellé még a légbefúvást is fűtöd vele, akkor kialakulhat egy libikóka effektus: fűtési üzemmódban a cirkó a léghőmérséklet alapján bekapcsol, fűt, de mivel a levegőt is fűti, ezért egy túllövés áll elő, ami miatt gyorsan leáll, ekkor viszont a befújt levegő nem melegszik, gyorsabban hűl a lakás, amitől megint bekapcsol a cirkó...
