Nem tervezik meg neked ingyen? Arajanlatkeres cimen. Nekem anno a kp. porszivosok megcsinaltak, csak arra aztan a csovezest is sajnaltam, ugyhogy van egy megvalositatlan tervem.
Mennyire szamit, hogy a szobakban hol helyezkednek el a nyilasok? Nem fordulhat elo, hogy en most megcsinaltatom a lyukakat, aztan kesobb kiderul, hogy rossz helyen vannak?
Hővisszanyerős szellőzőgéppekkel kapcsolatban lenne két kérdésem:
1. A gyári gépek (kb 350m3/h kategória) ventillátorai minden esetben képesek az 50m hosszú 200-as talajkollektor megszívására? Ugye nem kell plusz ventillátort beépíteni a talajkollektorhoz?
2. Szintén gyári szellőztető esetében mindig be tudok állítani túlnyomást a gép megbontása(garancia elvesztése) nélkül?
Nekünk bevált, hogy egy 110 pvc csőt beteszünk a födémbe. Majd kinyomod purhabbal, és alul egy darab tapátával letakarod, vagy beszabtok egy gipszkartont. Utólag fúrni nagyon költésges és rengeteg kosszal jár. Még mindig jobban jársz ha bizonytalan vagy benne akkor több lyukat hagysz. De mindenképpen most!!!!
Ha rekuperatoros szelloztetesed lesz, akkor olyan rekuperatort kell valasztanod, ami ellenaramu , falra szerelheto, a kilepo elhasznalt levego felul lep ki es ott lep be a hideg friss levego. Foleg a maximalis kiszamitott legcseretol 20%-al nagyobb legyen. Akkor nem fog jegesedni.
A csovek a tetoterben fognak menni, tehat "csak" a fodemet kell majd atfurni par helyen. Elore nem akarom kivagatni a csovek helyet, mert 1. nem tudom, mikor jutunk majd el a tenyleges megvalositasig, es nem akarom, hogy addig lyukas legyen a plafonom :), raadasul nem is tudom elore, hol legyenek a lyukak 2. eloregyartott panelekbol lesz a fodem, amit valoszinuleg jo penzert furkalna ki a kivitelezom, tehat mindegy, ha majd utolag csinaltatom meg, ahogyan itt lentebb valamelyik kollega irta...
Ja igen. Az jutott meg eszembe, hogy a beszivo ag jegesedeset nem lehet megoldani valahogy a cirko vagy kandallo kemenyebol nyert hovel?
A haz belso becsovezeset ki ne hagyd! Valahol me'g a melegburkon belul legyen kihagyva hely a rekupatornak, oda vezesd mindket fajta (be/ki) csovedet. Aztan hogy utana mit kotsz ra, csak elszivo venti es a beszivas nyomaskulonbseggel (legalabb szurni tudod), vagy rekup. vagy foldreg. is, az mar kesobb alakulhat. Szerencses vagy, hogy mar igy alapozaskor felmerult a gondolat. En megszivtam, mar belso vakolas is megvolt, mikor odaig ertem az olvasasban. Azota is csak az vigasztal, hogy bar kb. lehetetlen utolag a hazunkba betenni (igen sok nagy kompromisszumot kene hozni), de ugyis szeretnenk majd egy masikat epiteni, nana' hogy szelloztetorendszerrel. Szoval csak turelem... es lesz, csak nem itt.
Van valakinek gyakorlati mérési eredménye egy hővisszanyerős szellőztető gép működéséről, használatáról? Hány fok a belépő, befúvott, visszaszívott, kidobott levegő? Mennyi a ventilátorok áramfelvétele?
Ismét oda lyukadtam ki, hogy nem készíttetek elő semmit. Lehet, hogy utólag bonyolultabb ezeket a dolgokat megoldani, de amíg nem tudom, hogy pontosan mit is akarok, addig felesleges bármit is csinálni. Amíg pedig nem lesz aktuális a dolog, addig tájékozódok a lehetőségekről...
Lehet, hogy félre értem, de ez a talajkollektor nem pótolja a hővisszanyerőt. Sőt amíg nincs talajkollektor akkor egy egyszerű hővisszanyerős gép is elegendő, de ha kollektorod is van akkor kicsit bonyolultabb szellőztető kell amin van átkötés ami a hőcserélőt kerüli meg. Tehát csak óvatosan.
Azért számolj egy kicsit utána, hogy biztosan megéri-e. Én úgy hallottam, hogy talajhőcserélőnek nem alkalmas bármilyen cső. Ha utánaolvasol, akkor megtalálod, hogy az ilyen spéci antibakteriális csövekből a szükséges hossz aranyárban (3-4ezer Ft) jön ki. A sima PVC csőből is, ahogy én számoltam kb. 70-90ezer. És itt rizikós, hogy esetleg az ezen keresztül jövő levegő egyrészt büdös lesz, másrészt bacival fogom elárasztani a házat. Én is régóta vacilálok, de jó lenne olyasvalakitől tapasztalatot hallani, akinél már 1-2 éve van ilyen talajkollektor.
Egesz szimpatikus ez a talajhocserelo. Jol gondolom, hogy ez hovisszanyro nelkul is viszonylag energiatakarekos szelloztetest tesz lehetove? Milyen a hatekonysaga a hocserelohoz kepest?
Szerintem egy ilyet mindenkeppen beepitenenk a rendszerbe, tehat a kerdes ismet csak az lenne, hogy mit kellene ehhez elokesziteni a hazon? Az alapot mult szombaton ontottek...
"tavaly nyáron lementem a kiszivattyútott kút fenekéig-12m- könnyű öltözékben.."
Kemény lehetett.... miért mentél le, tisztítani, mélyíteni? Ill. mekkora szivattyúval (m3/h) tudtad kiszívni? ÉS mennyi idő alatt telt vissza? Csak érdekességként kérdezem.... :)
Annak nézz utána, hogy : ha a szellőztető rendszer elé bekerül egy "talajhőcserélő" ami ajánlatos azért, hogy télen ne fagyjon le a hőcserélő, akkor a hőcserélőnek legyen olyen üzemmódja, hogy a bejövő levegő ne hőcseréljen a kimenő meleg levegővel - így a talajban lehűtött levegő áramlik be.
A parlamentnek is van úgynevezett "légkút"ja, ami az épület hűtését oldja meg, nyáron hordanak bele jeget is, az a klíma az ülésteremben.
Nekem is van ásott kutam 11 fokos tiszta vízzel, mégis klímát használok. Nem vagyok büszke magamra, dolgozom én is az ügyön, de a méretek még gondot okoznak..
mindenesetre az ötlet kiváló, és korszerű..
szerintem
(tavaly nyáron lementem a kiszivattyútott kút fenekéig-12m- könnyű öltözékben..na, én voltam az egyedüli, aki nyáron megfázott)
A szellőztetés kis levegő forgalmat feltételez, mivel csak a friss levegő igényed elégíti ki és ezzel együtt a keletkező párát is kidobod mint melléktermékként. Tehát egy szelőztető rendszer légszállítása 100-250 m3/h közé tehető. Légcsatornázható légkondi az más kategória. Ott az 400 m3/h-tól indul a légszállítás, de az 1000 is benne van a pakliban. Találomra kerestem egy gépet és a Sanyo 3,2 kW hűtés esetén a gép 400 m3/h-val operál. Tehát a légcsatorna hálózatod is jóval nagyobb lesz, kb kétszeres átmérőkkel számolhatsz. Az meg hab a tortán hogy ugyan azt a levegőt fújja be minden helyiségbe ha kell hűteni ha nem.
Kozben azon gondolkoztam el, hogy amit irsz, az gondolom a kaloriferes megoldasra vonatkozik, mert egy legcsatornazhato legkondinak siman lehet nagyobb a legszallitasa 150m3/h-nal. Vagy rosszul gondolom?
Írnál egy kicsit bővebben a rendszerről és a házról? - Milyen szigeteléssel rendelkezik a ház, mekkora alapterület? - Hány m3 levegőt fújsz be? - Mekkora és milyen kalorifert használsz?
Most állok közvetlenül kivitelezés elött és igen szimpatikus amit írsz...
Gondoltam, hogy megint ellentetes velemenyeket fogok kapni... :) Termeszetesen a szellozteto rendszer csak egy alapos hoszigetelessel egyutt lenne kiepitve. Es ez a kaloriferes megoldas egesz jol hangzik, csak nem biztos, hogy lesz kutam...
Erre való a felületfűtés/hűtés. Mi is az általad favorizált padló és mennyezet fűtést/hűtést fogjuk kiépíteni. Hűteni pedig kútvízzel fogunk. A szellőző valóban nem alkalmas hűtésre, illetve fűtésre csak nagyon alacsony energiaigényű, azaz passzív házak esetében.
Hővisszanyerős szellőztető rendszerel ami adot esetben maximális teljesítményen 150 m3/ h levegőt szállít klímatizálni nem lehet. Ekkora levegő mennyiséggel még az 1 kW teljesítmény se vihető be a házba. Ha a szigetslés nem lesz a házadon akkor meg felesleges beruházás.
De ha van kutad, amiből vizet vehetsz (esetleg visszateszed, ellocsolod, elnyeleted stb.) akkor nem kell drágán üzemeltethető klímaberendezés a házhűtésre, elég egy megfelelően méretezett víz/levegő hőcserélő (kalorifer) a szellőzőrendszeredbe helyesen integrálva, és abban áramoltatva a hideg kútvizet megvan a hűtés, és nem is eszik annyit mint a klíma, és olcsóbb is az egység... sőt ha lesz kerted, előmelegített vízzel locsolhatod (jellemzően úgyis melegben akar sokat inni a gyep, növényzet stb.). Nekem van ilyen - pontosobban nem teljesen ilyen, de hasonló - rendszerem kútvizes hűtéssel, most is azért van kint 35C, bent meg 22 ... :) Az én házam normál klímával nyáron 30 ezer körül lehetne havi szinten temperálni, a kútvizes rendszerrel ez 3-5 ezer között van, attól függ mennyire van meleg...
légcsatornázható klímaberendezést kell beépítened a légcsatornába. Ez vagy mindenhova ugyanazt a hőmérsékletet küldi, vagy be kell még szerelned egy ehhez hasonlo vezérlő rendszert.
Hőszigetelni jobb/olcsóbb az építés során, mint utólag.
A kerdesem lenyege, hogy most epul a hazunk, es valamikor a jovoben szeretnek majd komolyabban hoszigetelni, es hovisszanyeros szellozest beepiteni. Csak azt nem tudom, hogy egy ilyen szellozorendszerbe be lehet-e epiteni hutest (gyanitom, hogy igen), mert akkor nem kellene kulon legkondit beszerelni.
Bocs, mi a Te eredeti kérdésed kicsit részletesebben kifejtve? Szabad hűtés, amikor a külső hidegebb levegővel hűtöd a belteret (pl hajnalban, éjjel) Mechanikus hűtés, amikor valamilyen gép csinálja a hűtést.
