"Mert nem ezen töprengett, hisz ez már az ő gyerekkorában is ismert volt. "
Szörnyű butaságokat beszélsz. Ha ismert lett volna, akkor nem keresték volna az étert, hanem azt mondták volna, hogy az éter maga az elektromágneses mező. De ekkor baromságot senki nem mondott.
"De sok jelenséget nem lehet a fény EM hullámelméletével magyarázni..."
Mindegyiket meg lehet. De ha tudsz, mondjál néhányat a sokból!
"Érdekes, erre nem jött rá Einstein, pedig 50 évig töprengett rajta. Vajon miért?"
Mert nem ezen töprengett, hisz ez már az ő gyerekkorában is ismert volt. De sok jelenséget nem lehet a fény EM hullámelméletével magyarázni, nos Einstein ezeken töprengett. De ebben nem jutott előrébb, mert foglya maradt annak az előítéletének, hogy az "úristen nem kockázik", és nem fogadta meg Bohr figyelmeztetését. "Ne akard megmondani, mit tehet az úristen". Így aztán másokra maradt a kvantumjelenségek magyarázata.
Ám egy zseninek néha még a tévedései is zseniálisak, Einstein például Nobel díjat kaphatott volna még az EPR cikkért is, még 2022-ben is, ha megéri. Együtt Alain Aspect-el, John Clauser-rel és Anton Zeilinger-rel, akik kísérletileg végleg bebizonyították azt a kísérteties távolhatást, ami a kvantumfizikából következik, de aminek létében Einstein olyan termékeny módon kételkedett, hogy ez az egyetlen cikke 1935-től kezdve nyolcvan éven keresztül rendkívül inspirálóan hatott a kvantumfizika fejlődésére.
„Einstein általános relativitáselmélete fényt derített a gravitáció eredetére, de mint minden törvényt, így egyenletét is az teszi teljessé, ha meghatározzuk az érvényességi határokat. A koncepció lényege a tér görbült struktúrája, amely azonban nemcsak gravitációs vonzást, hanem antigravitációs taszítást is létrehozhat. Ez a taszítás okozza az univerzum tágulását, és teremti meg a galaxisok elliptikus tartományait körülvevő hiperbolikus teret, amelynek geometriai alapvetését Bolyai János és Lobacsevszkij adta meg. A sötét anyag és sötét energia fogalma a kozmológiából kiküszöbölhető, mert meggyőzőbb magyarázatot kínál a galaxisok közötti antigravitációs taszítás, amelynek préshatása tömöríti és stabilizálja a csillaghalmazokat,és magyarázatot kínál a gravitációs lencsehatás anomális intenzitására is.” https://afizikakalandja.blog.hu/
Ja, most jut eszembe, az meg a másik téma, amihez nagyonnemértesz.
"A fényelmélet, amelyből a mai napig nem derült ki, hogy miben terjed a fényhullám."
Ha hullámként modellezzük a fényt, akkor az az ELEKTROMÁGNESES MEZŐBEN terjed. Tehát kiderült. Az is, hogy tudatlan ostobaságokat írogatsz.
"A mozgás relativitása, amelyről már többszörösen kiderült, hogy nem igaz."
Nem derült ki.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás ekvivalens a nyugalmi állapottal. Csak a K vonatkoztatási rendszer (amiben a dolog v sebességgel mozog*) origóját át kell rakni a dologra egy adott pillanatnál, és egy K' vonatkoztatási rendszerben felírni a dolog mozgásegyenletét: v≡nullvektor, azaz a dolog nyugalomban van.
"A gravitáció, amelyről szintén kiderült, hogy nem lehet a "téridő" nevű fogalom görbítgetése."
Nem derült ki.
Jelenlegi állás szerint a gravitáció számszerűen legpontosabb modellje a téridő nemeuklideszi geometriájú görbülését leíró áltrel Einstein-féle téregyenletei. Annyira pontos az Öreg 1916-ban felírt differenciál-egyenlet rendszere, hogy az abból kiszámolt hullámszerűen terjedő téridő zavarokat 2015-ben sikerült kimérni, és a Nobel-díjat is megkapta a team elméleti fizikai vezetősége 2017-ben.
Úgyhogy jelen állás szerint a nagy dolgok - ahol a gravitáció az úr - számszerűleg pontos matematikai leírásában az általános relativitáselmélet a legjobb.
* A vastag betűs jelölések vektormennyiségek. Bár te azt se tudod a vektorokról, hogy hashtag vagy tik-tok.
Ahol képletek vannak, ábrák és diagramok vannak, levezetések és magyarázatok.
Amiből te hiszed a fizikát megismerni, az csak elmesélés. Jó esetben is csak ismeretterjesztő mese-mese-meskete, rosszabb esetben meg maximum (ön)életrajzok, interjúk vagy valami díjátadóra megírt előadás olyan hallgatóságnak, aki segghülye a díjazott szakterületéhez.
Newton a mozgást az "abszolút tér"-hez viszonyította, ezért számára a mozgás ténye és a sebesség is abszolút volt.
Később ugyanez volt a helyzet Lorentz-nél is, aki az abszolút nyugvó éterhez viszonyította a mozgást, így a mozgás és a sebesség még nála is abszolút volt. Az ő abszolút nyugvó étere tulajdonképpen Newton abszolút terének anyagiasított változata volt.
Ebbe köpött bele a fiatal Einstein, amikor az étert nem-létezővé nyilvánította, így a mozgás és a sebesség is relatív lett. Persze 15 év múlva, amikor Einstein visszafogadta az étert, a mozgás tényének és a sebességnek is újra abszolúttá kellett volna, de ez már nem következett be.
Valami titokzatos ok miatt a tudóstársadalom már nem követte Einsteint, így a mai napi tévesen azt tanítják, hogy a mozgás (és a sebesség) relatív.
Amit te erről képzelsz, azon nem csak mi, meg a fizikusok nevetünk, de még az út mellett posztoló rendőrök is!
Ha nem hiszed, próbáld velük elhitetni, hogy te azért nem kapcsoltad be a biztonsági övedet, mert úgy "nem tudnál mozogni a térben". Ezt bizony még egy rendőr se kívánhatja tőled!" Mert azzal megfosztana téged a mozgási szabadságodtól. Mondom, próbáld egyszer bemagyarázni ezt a szuperfizikádat a "Közegnek", a végén alighanem rád hívja a mentőt, s akkor bizony elvisznek a zárt-osztályra, ahol tényleg megfosztanak a mozgási szabadságodtól.
