"Hogyan lehet az erők eredője nullától különböző egy tömeg nélküli tárgyon? Mi tart ellen az erőnek? Miért nem kezd azonnal végtelen gyorsulásba, miáltal kimozog az erő útjából??? "
Ha egy akármilyen rendszerre ható erők nincsenek egyensúlyban, akkor az gyorsul, ha az erők kiegyenlítődnek, akkor egyenletes mozgást tart fenn. Ha kezdetben azonos a tömeg és senki sem akar mozogni, akkor egyensúly van, nincs gyorsulás egyik irányba sem. Ha az egyik gyorsulni akar, az a kötéllel gyorsítja a másikat is, de ha lassulni, akkor a másik nem fog lassulni, hanem hozzá képest lefelé mozog.
Miért kezdene végtelen gyorsulásba, ha az embereknek tömegük van, csak a kötél súlytalan?
Van egy S1 és S2 réteged.
S1 törés mutatója kissebb mint S2.
S1-ből mehet a sugárzás S2-n keresztül befele,
kifelé S2-ből S1-en keresztűl nem megy mert létrejön a teljes visszaverődés.
Ez nem azonos a "féligáteresztő" tükörrel.
Levegő, víz határfelületen is megoldható, csak nem lessz homorú gömbtükör.
Hogyan lehet az erők eredője nullától különböző egy tömeg nélküli tárgyon? Mi tart ellen az erőnek? Miért nem kezd azonnal végtelen gyorsulásba, miáltal kimozog az erő útjából???
"Nem függ. Sűlytalan, tömegtelen kötél. Nem lehet különböző az erő a két végén."
Ki beszélt a kötél súlyáról, vagy súlytalanságáról? Miért ne lehetne különböző az erő? Az egyik lassulva mozog felfelé, a másik meg mondjuk csak lazsál a kötélen, azonos lesz az erő?
Nem értettél meg, vagy nem hitted el, amit írok. Ha az üregnek tökéletes tükörből van a fala, akkor abba az üregbe nem jut be energia. A befelé tökéletes tükör kifelé is tökéletes tükör.
Kedves lxrose!
Köszönöm válaszod. Továbbra is a gyakorlati megvalósítás lehetőségét vitatod.
Nem az a feladat! Megfelelő "tükör" van. :)
Egy elméleti számításról lenne szó.
Aki esetleg tudja a megoldást, annak a válaszát várom.
"Tökéletes tükörről az összes fény visszaverődik.", illetve a "teljes visszaverődés" fogalmát."
Először azt írtad, hogy hőmérsékleti sugárzás jut be, az azért nem fény. Ettől függetlenül a tükör a fényt sem veri vissza tökéletesen, mert valamennyit biztosan elnyel a beeső sugárzásból. Tökéletes tükör nincs, még a legátlátszóbb üveg is nyel el sugárzást.
Itt talán érthető lessz: http://www.szgti.bmf.hu/opto/4_Optika.htm
"Tökéletes tükörről az összes fény visszaverődik.", illetve a "teljes visszaverődés" fogalmát.
A gömbalakú üregbe a falonkeresztűl jut be az energia.
A külső hőmérséklet X.
Az üregben lévő sugárzás maximális hullámhosszát csak a külső hőmérséklet határozza meg, vagy az üreg nagysága is?
/ Az üreg sokkal nagyobb mint a hullámhossz! /
"Mindkét oldal tömegére minden pillanatban egyforma erő hat. Ezért egyforma lesz a gyorsulása mindkét oldalnak. Nincs, ami megtörhetné a szimmetriát."
A kötélerő számít, ami azonban nem csak az emberek súlyától függ, hanem a gyorsulás, lassulás viszonyától is. Ha az egyik lassul a kötélhez rögzítve, akkor kevesebb erővel húzza a kötelet, míg a másik nem, így felborul az egyensúly. Olyan ez, mintha az egyik úgy indulna, hogy miközben fogja a kötelet, elrugaszkodik a talajtól, lassulni fog az emelkedése, így kisebb erővel huzza a kötelet, mint a saját súlya. Próbáld ki, hogy egy veled azonos tömegű tárgy esetén mi történik, ha a kötelet fogva elvégzed a felugrást! :-) Súrlódás nélkül az "égbe szállnál". Na jó, csak valamivel a csigán túl.
"Ott szerintem nincs összefüggés a mikrohullám frekvenciája és a mikro mérete közöt."
Állítólag a stabil állóhullámhoz az kell, hogy a méret a hullámhosszhoz igazítva legyen. Azt nem tudom, hogy pontosan hányszorosát alkalmazzák az eredeti hullámhossz felének, de a többszörös visszaverődés tudtommal ott is fenn áll.
"Kifele biztos nem tud, ez nem egy "üvegfal", a visszaverődés tökéletes."
Olyan nincs, hogy a hő bejut, de ki nem tud, mert tökéletes a visszaverődés. Hővezetés mindig lesz, ha más nem is, így a hősugárzás valamilyen formában kijut a szabadba ugyanúgy, ahogy bejutott.
"Jó vicc, persze. Csak az a kérdés, el tudja-e érni, hogy gyorsabb legyen... :-)))"
El tudja, ha közben lassít egy kis időre, utána már csak egyenletes sebességgel kell haladjon a kötélhez képest, mivel a kötél felfelé mozog a másik ürge nagyobb kötélereje által.
"szerintem a rezonancia szempontjából lehet jelentősége a gömb méretének, mint a mikrohullámú sütőnél."
Ott szerintem nincs összefüggés a mikrohullám frekvenciája és a mikro mérete közöt.
Itt a maximális frekvencia és az üregmérete között lehet.
A sugárzás az üregfalon át jut be. /mint egy félig áteresztő tükör, de nem üvegtükör, két réteg, ahol a törésmutató olyan, hogy tökéletes visszaverődés történik/
"Ha a falon keresztül be tud jutni, akkor ki is tud"
Kifele biztos nem tud, ez nem egy "üvegfal", a visszaverődés tökéletes.
Én csak egy "érdeklődő" vagyok :) Van egy tükörfalú gömbalakú üreg. A falán keresztül hőmérsékleti sugárzás lép be. A falon tökéletes visszaverődés történik.
Nincs ilyen... :-)))
Komolyan, nem lehet ilyen tükröt csinálni. Mindkét irányba egyformán lehet csak tükrözni.
A filmekben látható kihallgató szoba tükre is mindkét oldalon egyformán tükröz, csak a rendőrök oldalán sötét van, a saját oldal tükörképe annyival erősebb bfény, hogy nem látni mellette azt a kevés fényt, ami a rendőrökről mégis átjön.
"Én csak egy "érdeklődő" vagyok :) Van egy tükörfalú gömbalakú üreg. A falán keresztül hőmérsékleti sugárzás lép be. A falon tökéletes visszaverődés történik. Az üregbe a falak között oda-vissza verődő sugárzásról mit lehet tudni? Változtat-e valamit az üreg mérete?"
Én is csak egy érdeklődő vagyok, de szerintem a rezonancia szempontjából lehet jelentősége a gömb méretének, mint a mikrohullámú sütőnél. A külső sugárzás hogyan jut be, résen, vagy az üvegfalon át? Ha a falon keresztül be tud jutni, akkor ki is tud, így nem lehet tökéletes a visszaverődés. Legfeljebb a tükör felmelegszik és úgy sugározza ki a többlethőt.
Én csak egy "érdeklődő" vagyok :)
Van egy tükörfalú gömbalakú üreg.
A falán keresztül hőmérsékleti sugárzás lép be.
A falon tökéletes visszaverődés történik.
Az üregbe a falak között oda-vissza verődő sugárzásról mit lehet tudni?
Változtat-e valamit az üreg mérete?
"Ha nincs súrlódás, és a kötélnek nincs tömege, nem lehet nyerni. Nem jó amit írsz."
Ez most tényleg csak logika, és nem kell hozzá matematika sem. Ha a 2 pacák egyenletes sebességgel halad felfelé, akkor csak a súlyuk hat a kötélre, ami azonos tömeg esetén azonos lesz, így a kötél nyugalomban van, ezzel szemben a gyorsabb egyenletes sebességű ürge hamarabb jut fel. Ha viszont a gyorsabb pacák lassul, akkor a kötélerő kisebb lesz, így a másik lefelé haladva őt felfelé húzza. Ha az elején van is gyorsulás egy rövid ideig, de aztán a sebesség egyenletes, viszont különböző, akkor a gyorsabb nyer.
A lézeranyag nincs termikus egyensúlyban, és sugárzása sem termikus jellegű.
Lézeranyagban nem kvázifolytonos energiasávok játszanak szerepet, hanem néhány diszkrét energiaszint. Legyen ez pl. 3 energiaszint, a<b<c . Termikus egyensúlyban van valamilyen eloszlás, hogy mennyi atomnak van éppen a, vagy b, vagy c gerjesztési szintű elektronja. A termikus egyensúly azt jelenti, hogy a termikus gerjesztési környezetben a szintek között dinamikus egyensúly van.
Ezt a lézeranyagot küls, speciális gerjesztéssel kiviszik ebből az egyensúlyból, olyan energiát közölnek vele, ami sok atomot c szintre gerjeszt. Ezzel még nem lehetne lézerezni, mert a gerjesztő energia által kiváltott indukált emisszió miatt nem lehetne stabil rezgést létrehozni.
Itt lép be a köztes szint. Az a jó lézeranyag, amiben c-ről spontán emisszióval nagy valószínűséggel átlépnek az atomok elektronjai b szintre, viszont b-ről tovább lefelé a-ra már nagyon kicsi a valószínűség.
Na most, a b szintet, lévén erősen eltérő frekvencia, már nem zavarja a pumpálás. Ezen a szinten satbilan meg tudnak maradni viszonylag hosszú ideig az elektronok. Létrejön az inverz populáció, a termikus egyensúlyi állapotnál lényegesen nagyobb a b szint populációja.
Most jön a lézer: belerakják ezt az anyagot egy rezonátorba, pl. Fabry-Perot rezonátorba, ami rá van hangolva a b-a átmenet energiaszintjének megfelelő frekvenciára. Ha spontán emisszióval megtörténik egy b-a átmenet, a foton valamilyen valószínűséggel indukált emissziót vált ki. Persze be is fogódhat egy a-b átmenetben, de inverz a populáció, természetellenesen sok a b szintű elektron. Tehát nagyobb az indukált emisszió valószínűsége, mint a befogódásé. Fényerősítés történik. A rezonátor oszcillátorként viselkedik, berezeg. A fény egy részét ki lehet vezetni részlegesen áteresztő tükörrel - ez a lézer.
A termikus sugárzás akkor jön létre, ha a megengedett szintek olyan sűrűn helyezkednek el, hogy gyakorlatilag folytonos sávoknak tekinthetőek.
A fény is részt vesz a mérlegben természetesen, csak azért említettem külön is a spektrum többi részét, mert könnyen lehet, hogy egy konkrét esetben nem a fény dominál.
Ha a feladatot úgy fogalmazod meg, hogy a környezet sugárzási spektruma kizárólag a látható fény tartományában különbözik, akkor egyértelmű igen a válasz - az izzószál a látható fény spektrumában is vesz fel energiát.
