Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Délutáni napsütést kihasználva készítettem pár képet a Crimson lugasomról kellemes édes íze van,átlagosan 30-40dekásak a fürtök,a nagyobbak 80-90,lisztharmatra való érzékenységét megtudom erősíteni.
Azok pont nincsenek, főleg Tihanyi kékkel kapcsolatban érdeklődnék, de hogy ne untassuk itt a fórumtársakat - és ha nem túl nagy kérés - magánban rámírna?
Borszőlő fajtákkal kapcsolatban Dr. Kozma Pált lehet keresni, régi fajtákkal kapcsolatban az intézetben (de az is lehet, hogy az egész országban) az ő tudása a legszélesebb körű.
Régi Kárpát-medencei fajtákkal kapcsolatban Werner Jánost is lehetne keresni, de ő már nincs a kutatóintézetnél, a Gere pincészethez ment Villányba...
Mert sajnos Egerrel kapcsolatban pl. abba futottam bele, hogy a sok-sok fajtájukról csak egyszerű mi-hol leírás van, de hogy minden fajtájukról készítsenek egy képsorozatot (rügyfakadáskor, vitorláról, levélről stb.) hogy aztán legyen egy referencia, ami alapján be lehet azonosítani egy-egy fajtát (mint Németh Márton régi albumjai), arra sajnos már nincs pénz. Pedig egy ilyen nagyon érdekes és hiánypótló lenne. Apropó, régi borszőlő fajtákkal kapcsolatban Pécsett meg tudok manapság valakit keresni?
Amúgy Gyöngyösön volt egy komoly alany-nemes affinitási tartamkísérlet a '80-as években indult azt hiszem, csak borszőlő fajtákat vizsgáltak az alanyhatás szempontjából. De azt az ültetvényt már rég felszámolták...
Jelenleg kizárólag a pécsi kutatóintézetnél van komoly alanykísérlet, ahol 8 alanyfajtára 8 nemes fajta kombinációit oltották (2 ha-os kísérleti tábla). Ez az ültetvény már 16 éves, sok érdekes eredmény született ott, ilyen hosszútávú tartamkísérlet nincs máshol az országban.
Az összehasonlításban szereplő alanyfajták: T5C, 5BB, 125AA, Fercal, Ru.140, Ri.110, Rupestris du Lot, Georgikon28.
Saszla X Berlandieri 41B, 1882-ben állították elő, régóta Mo-on van. 60 magyar mészfokot is eléri mésztűrő képessége. De azt írják, hogy ez az egyetlen, ami miatt jobb, mint a többi fajta, mert egyébkén affinitása közepes, nedvességre érzékeny, kezdetben lassan fejlődik a ráoltott fajta, közepes a gyökeresedő képessége. Ha van feltört alanyod, és beazonosítanád, van leírás is hozzá, de szerintem itt most szerintem elég egy kép:
Akitől -kb 30 éve-vettem az olványokat bizonyára nem él, s nem irtam fel, akkor nem annyira izgatott, csak jó legyen. Elmondtam, hogy száraz meszes D-NY-i oldalra kell (egyébként nem volt más alanyvesszője, azt is vette, s "panaszkodott" is hogy drágán adják)...
Egyébként, ha valaki környéken lakik--Gyöngyös-- s tudja, hogy a TSZ időben milyen alanyt használtak (bizonyára egy félét?), akkor könnyen eldöntehő a kérdés. Miután megszünt a TSZ ez az idős ember--bizonyára főnök volt ott--az "oltóasszonyokat" hozta, azok oltottak neki.
Arra emlékszem, hogy ennek "szülöi "között ott van a Saszla szőlő is-mondta. Nekem bevált itt.
Persze ha lenne más alanyom is akkor megtanulnám, hogyan különböztessem meg ezeket. Nekem sokszor kell megnéznem a biztos fajtát, hogy azután megtanuljam...
nekem,ha lehetséges 5-7 rügyes vesszők kellenének,igaz a 2-3 rügyest is el tudom ültetni/még az egy rügyest is/cserépbe.
Én nem oltom a szőlőt,kötött a talajunk,de még nem láttam filoxérát.Minden saját gyökéren van és nő mint a bolond,még a Hamburgi muskotály is,pedig azt mondják az vesszőről nehezen ültethető.
Ez a Monarch szinte fantasztikus,ha tényleg ilyen golyóálló.....Van 2 alanytövem/dísznek:)))kaptam őket,nem dobom ki/de feleslegesnek tartom az oltást.Kipróbáltam,az első pár évben az alanyra oltott erősebben fejlődik,utána a sima vesszős utóléri és hamarabb érik be,mint alanyon.
Egyébként a két alanytő Riparia x Berlandieri Teleki 8 B és Amico.Az Amico-nak még ehető is atermése,bár igen apró bogyójú,magvas,vastag héjú,de cefet édes:))))/ezt csak érdekességképpen írtam le/
Valami olyan alanyt is mondhatnátok ami meszes talajon is jól megél ! Most az Andornaktályai dombtetőn valamikor volt alany telep vesszőit használom, de nem túl jó, vékony marad a nemeshez képest ,sőt rávastagszik szinte duplájára !
Ha ez az alany a Riparia portalis, akkor a legtöbb talajtípusra megfelelő lehet. Magyarországon a filoxéra vész után kizárólag ezt az alanyt használták (francia származású). Nálam mély, agyagos talajon van.
A Georgikon 28 fajtával nekem is jó tapasztalataim vannak. Tényleg jó szárazságtűrő, folyamatos a hajtásnövekedése egész nyáron, nem áll le. Korán fakadó, rövid tenyészidejű, és jól érleli a ráoltott nemes vesszőjét is.
Azonban óvatosan lehet terhelni, a borszőlőnél azért nem volt érdekes ez a tulajdonság mivel sokszor a kísérletekben annyi volt a borszőlő hozama (kg/tőke), mint a mi esetünkben egy normális csemegeszőlő fürt :)))
Igen, ez jó ötlet, terveztem is más fajtákhoz is kipróbálni, de csak egy tő van belőle. Valószínűleg, hogy sima Riparia portalis lesz (még nem azonosítottam be pontosan), idén szedek belőle vesszőket gyökeres dugványnak és telepítek belőle kb. 10 tőkét.
Alanyom (valószinű ez:Berlandieri x Riparia Teleki 5C)-mert hagytam egyet a keritésen--terem minden évben, igen apró, s többnyire igen savanyú fekete bogyókat.
S ülettem is belőle magról a fal tövébe Nagyecséren. Most már 3 évesek, s igen erősek...
Nem vettem észre, hogy más lenne, mint amiről szedtem a magot-- bizpnyára nem elég alaposan ismerem.
Néhányat sikerült beoltanom, s már megmutatta magát (Eszteren volt, Nyári muskotályon is, s még kettő, ami jövőre fog teremni)... Egyébként a legerősebb alany termett ott is.
Kérdés hogy a korán induló alany föld típusokban válogatós e?Tavasszal szerzett szőlőszemeimet elvittem egy oltványos faszihoz hogy rátudná oltani nekem alanyra,remélem jó alanyt választott...1-2 év múlva kiderül.azokat a tőkéket cserélem amelyeken vontatottan érnek a fürtök,vagy előreláthatólag egyáltalán nem fog beérni.Először arra gondoltam hogy majd átoltom őket,de lehet a másik fajtánál is hasonló lenne a helyzet.
Kozma Pál: Csemegeszőlők könyv alapján jutottam oda, hogy esetleg ez Afúz Ali lehet, mert abban lévő kép alapján eléggé hasonló, és a főere megtörik, a levél a fonák felé hajol, amiről azt mondják, jellegzetes fajtabélyeg (meg a levél szélesebb mint hosszú). De mivel nem láttam még termő fajtát, így minden infót szívesen veszek, hogy mi lehet/nem lehet.
Én alanyban a Georgikon 28-at kezdtem el szaporítani,esetleg tudnál evvel az alannyal kapcsolatban valami infóval szolgálni? Olvastam róla egy tanulmányt melyben több fajta borszőlővel volt kísérletben a T5c-vel,és több esetben jobbnak bizonyult,csemegéhez is ajánlották,de olyat is olvastam a neten hogy a T5c a legjobb! Saját tapasztalatom szerint a csemegésemben a T5c semmivel nem mutat jobb eredményt mint az SO4.Annyi tapasztalatom van a Georgikonnal hogy sok és hosszú hajtást nevel,és nagyon jó szárasságtűrő.A tőkém nagyon fiatal,ezért nem tudok még sokat mondani róla.
Az említett alanyfajtád az nagyon jó,más fajtánál is lehetne alkalmazni,előzményekben Kulicz fórumtárs alkalmazta a fürtritkítást kötődés után a Podarok-nál,eredményesen.
Három különböző alanyfajtára oltva is kipróbáltam, a találtam egy nagyon korán induló alanyt (az az egy tőke volt belőle (idén január 20-án már könnyezett), ezen az alanyon 2 héttel korábban, egyenletesen szinesedett és érett, mint pl. a T5C vagy az 5BB alanyokon.
Valahogy a tömöttségén kell változtatni, talán kötődés után belenyírni a belső fürtrészekbe, elvileg fürtönként kellene ritkítani, de akkor valószínűleg még ennél is kicsivel nagyobb bogyóméretet tudna... (a potenciál benne van) :)
Hát sírok az irígységtől a képeket látva!:)nagyon szép fürtök,igazi csúcskategóriás fajták,sok jót hallottam a GMC-ról és így a képeket látva mindenképpen marad a beszerzési listámon,lenyűgöző!
kellemes édes íze van,átlagosan 30-40dekásak a fürtök,a nagyobbak 80-90,lisztharmatra való érzékenységét megtudom erősíteni.
