Feri, te elolvastad, meghallgattad azt a Szepsy interjút?
Vagy már Szepsy sem szakmabeli? Csak az a szakmabeli akinek homoki bora van?
Komolyan, nagyon érthetetlen ez a frusztrációd az alföldi borvidékkel kapcsolatban. Értsd már meg és fogadd el, hogy nem jobb vagy rosszabb a homoki bor a hegyi bornál, hanem más. Mindegyiknek megvannak az erősségei és a gyengeségei. Mindkét bornak megvan a maga szerepe és helye. Mindkettőt abúzálták az elmúlt évek során eleget és mindkettő többre lenne hivatott.
Jah, értem már! A terroár! Hogy ez nem jutott eszembe! Tehát: mifelénk azé rothad a szőlő, még a hozamkorlátozott tőkéken is, mert vijjázs a terület :)) délelőtt beszéltem Köpcössel, nála is bajság van a rothadással. Hiába, vijjázs, na.
asszem itt be is fejezhetjük az eszmecserét(de én vagyok a hülye, hogy miért nem szakmabeliekkel társalgok)
Figyelj! Van olyan borom, ami szerintem nem jó (mások szerint meg igen, de az nem érdekel). Abból főzhetsz borpárlatot, ha eljössz érte. Sokkal, de sokkal finomabb itóka lesz belőle, mint a törkölyből. Gyorsan szólj, mert hétvégén leadom megsemmisítésre, ha nem kell.
Még messze vagyunk ettől a kérdéstől :) Előszőr legyen mit szüretelni.
Az eredetvédelem és a minőség ellenőrzés alapvető dolog lenne. De borvidéki szinten nem látom reálisnak hogy az elkövetkezendő években érdemi változás legyen nálunk. Túl sokan élnek még nálunk a kiskapuk létezéséből :(
Az áztatás egy nagy varázslat. A legfontosabb, hogy csak szemelt szőlőt áztass, a fás részektől nagyon kérges lesz a borod és azt nem akarod. Áztatni amúgy is csak tökéletes szőlőt szabad. Az áztatás többet kiszed a szőlőből, de nemcsak a jót, hanem ha van benne rossz akkor azt is. Ha van rothadt, éretlen, beteg szem akkor abból jó bor nem lesz. Fajtája válogatja, hogy mennyi az ideális idő. Aromás, illatos fajtákat kevesebb ideig érdemes áztatni a neutrális fajtákat lehet tovább. Az biztos, hogy az áztatott szőlő mustja több hordós érlelést igényel, mert magasabb a csersavtartalma amit ki kell pihennie. Ügyelni kell arra, hogy az áztatás közben ne keverd az anyagot és próbáld minél kevesebb oxidációnak kitenni a szőlőt.
Nehéz műfaj, sokan fújnak rá és a hivatalos tananyag szerint nem is jó. Szerintem jó, de nyilván ez stílus és ízlés kérdése. Az fix, hogy nem a ma divatos, könnyed, légies, elegáns borok világa az áztatás. Koncentráltabb és robusztusabb az áztatott szőlő bora.
Szerintem fél/egy napnál tovább nem érdemes áztatni, de ittam már brutálisan jó bort amit 50-60 napig áztattak (gyakorlatilag héjon erjesztettek).
Erről van szó. Aki cukroz, az nem csak ebben a tekintetben fog kompromisszumokat kötni, és a kompromisszumos bort - ha azt nem is, hogy konkrétan miben történt a kompromisszum - a fogyasztó nagyon pontosan kiszúrja. A bor, és különösen a felső kategóriás bor bizalmi kérdés. Nekem egy LB vagy SAP bor ünnep, és teljes bizalommal iszom. Ami nem jelenti azt, hogy a lentebbi kategóriának ne lenne létjogosultsága, és hogy TF1 borát nem kóstolnám meg - bocs, az idén is kihagytalak a Várban, de kevés időm volt.
Pár szót beszéltem viszont szintén a Várban Cuk Lajossal - nagyon kedves ember -, és kérdezgettem a szlovéniai furmintokról, Azt mondta, hogy ott komolyan megcsinálták az eredet- és minőségvédelmet a ljutomeriek, rendesen ellenőrzik, és akit egyszer csaláson kapnak, annak nincs pardon.
Idén nálunk nem lesz törköly, mert az új hordók beavatására a színlé (ebből lesz a bor) leeresztése után a törkölyt pogácsára préseljük és ezt a préslét tesszük az új hordóba. Az ebből erjedő borral majd valamit kezdünk... lehet lepároltatjuk és lesz egy brutálisan "barrique" párlatunk :D
nem tudom, mennyire mozgatta meg a fantáziátokat a pálinkafőzés felszabadítása, fogtok-e magatok is törkölyt főzni, vagy van-e már főzde, akivel elkötöttétek a termést. Mindenesetre, ha jól értem, most már magánzóknak is lehet törkölyt eladni, akik otthon kuktában vagy annál sokkal jobb eszközben lefőzik maguknak - a hobbifőzők bizony, tudnak nagyon jót is főzni. Namost szerintem sokan vennének kisebb mennyiséget, 50-100 kg-okat, ami nektek talán nem tétel, de mégsem ipari szesz lesz belőle, és talán a magánzó a jó minőségű törkölyért még jól is fizetne. Nem tudom, most jövedéki törvény szempontjából ez hogy néz ki?
Én is szívesen vennék ilyen 50kg-s tételeket. Persze a pálinkafőző álma az illatos szőlő, tramini, cserszegi, muskotály, stb., ráadásul olyan, aminél az erjedés héjon lett beindítvan, és nem is volt préselve (hm...). Kékszőlőből pedig a legjobb a lesárazott, nem préselt törköly, amit azonnal visz az ember főzni, amint le lett választva a színlé. Mondjuk, egy tacsakos kék törkölyt nem tudom, lehet-e még tartani, hogy végremenjen benne az almasavbontás?
Olyan kompromisszummentes (kuktás) törkölyről álmodom, amilyenek borokról BZoltán és Pinot. :)
"- Emlékszem, egyszer talán tavaly vagy tavaly előtt beszélt a birtokainak a talajszerkezetéről, meg a szélről, meg az időjárásról. Ugyanúgy viselkedik a birtok minden dűlője egy ilyen időjárási anomáliás időszakban? Vagy van, amelyik jobban, van, amelyik kevésbé bírja?
- Igen, nem egyformán viselkednek. Ezért alakult ki több mint 300 évvel ezelőtt egy rangsor a dűlők között. Azok, amelyek a legtöbb körülményhez jól alkalmazkodtak és ezek elsősorban a zeolitban gazdagabb altalajú dűlőrészek, azok lettek a magasabban kvalifikáltak, és ezt már tudták a XVI. században is, amikor az új földesurak jöttek szőlőt művelni Tokajban, mert ugye másutt a török elrabolta a szőlőterületeket vagy ellehetetlenítette, és már akkor a parasztok tudták, hogy melyik föld mennyit ér, mert kialakult egyfajta sorrend, hogy melyek azok, amelyek jól teljesítenek a legtöbb körülményben.
-Azért lehetnek meglepetések, gondolom.
-Természetesen vannak is. Ilyen például, hogy neveket is mondjak, most csak Mádról beszélek egyelőre, mert az úgy túl sok lenne, túl széles. Mádon például ragyogóan teljesít a Becsek teteje ebben az évjáratban is, aztán Királydűlő jó része, a Nyulászó nagyon-nagyon szép, szinte még ilyen szépnek nem láttam. Aztán Szent Tamásnak egy kisebbik része, az Úrágyának a teteje. Tehát vannak dűlő részek, amelyek nagyon-nagyon szépek most is, mert azt volt a lényege, hogy esett a sok eső, a zeolitos talaj átengedte a víz nagy részét, annyit vett fel, amit tárolni tud a kristályszerkezetében, és utána leengedi a vizet hat-nyolc-tíz-tizenkét méter mélységre, sőt, a hegy lábánál is forrásként megjelenik majd a víz, ahogy a kövek között kivezetődik a völgybe. És ezekben a területekben nem pangott túl a víz, nem nőtt meg a sejtnedvnek a nyomása, és a gombáknak nem volt olyan lehetősége, illetve gyorsabban melegedett a talaj, és így az asszimiláció intenzívebb volt ezeken a területeken, nem beszélve arról, hogy az ásványok is gazdagabban állnak rendelkezésre. Tehát az ásványosabb talajok most, ebben az évben lényegesen jobban teljesítettek, mint az agyagos vagy a löszös vagy az átlagos területek."
Az utolsó mondatot különösen ajánlom mindenki figyelmében, én is így látom most a jelenlegi helyzetet.
Ja, itt érhető el az egész interjú: http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-378350
Iden csinalom az elso boromat, ezert kerlek ne vegyetek rossz neven kerdezemet... Elmagyaraznatok nekem, hogy az aztatas ideje milyen befolyassal van a feher szolore?
Tökéletes bor nincs. Én meg még a közelében sem járok azoknak, de már ezt is leírtam jópárszor. Idén meg pláne nem fogok. De vannak minőségi szintek a legjobb zóna alatt is. Nem mindegy hogy csinálok-e egy 3p körüli pancsolt bort vagy kockáztatok, lesz feleannyi, de az legalább 5-6 p körüli elfogadható minőségű lesz.
A szőlők nem búra alatt fejlődnek, te persze a szokások demagóg, leírt szavakat elferdítő módszereddel ezt szűrted le abból, amit leírtam. Írjam esetleg nagyobb betűkkel?
"Ez így van, de konkrétan a chardonnayban az én soraimon átlag minden 2-3. fürtön van egy-két rohadásnak indult bogyó, addig a gazda sorain (akitől bérlem egy részét a területnek) átlag minden 2-3 fürt kompletten berohadt már, pár nap és szép kis szőrös botritisz-gombócok lesznek a fürtök helyén. A gépi munkák ugyanazok voltak, csak a terhelés és a zöldmunka különbözött. Nem azt mondom hogy nálam rózsás a helyzet, de egyelőre más nagyságrendű a kár mégis. "
Szóval nem túl fényes a helyzet a korai fajtáknál, de nem is katasztrofális, a következő egy héten múlik minden, ha marad ez a szép idő, sok épphogy rohadásnak indult bogyó inkább finom lesz. Ebben óriási szerepe van a kitettségnek, a fekvésnek, a faluban a mélyebben lévő részeken sokkal komolyabb a kár, míg legjobb dűlőnkben, a Geregen sokkal kevesebb a probléma. Déli fekvés, állandó szél, köves, hamar felszáradó talajok. Persze szerinted mindez szemfényvesztés, hiszen a terroirra való hivatkozás csak üres marketingmaszlag:(
Ja és a fokokról: sok év átlagában a nálunk alkalmazott szőlészeti módszerek mellett átlagosan kb 4 mustfokkal szokott jobb lenni az eredmény, mint a szokásos művelés(4-6 kg/tőke, irracionális zöldmunka) mellett, tehát amit leírtál, az kb reális. És ez pl egy kifejezett vészhelyzetben - hirtelen beinduló komoly rohadás - nagyon nem mindegy, hogy 15 vagy 19 fokos szőlőt kell "megmenteni".
Egy kis helyzetjelentés a tegnapi (2010.09.20.) állapotról:
Zweigelt - Egy-két kirepedt szemet találtam, de azok húzódnak össze. Úgy tűnik, hogy beszárad. Szerintem megint ebből lesz a pince főbora...
Kékfrankos - A legjobb állapotban van, rothadást nagyítóval sem találtam. De kellene még neki vagy 3-4 hét. Meglátjuk, hogy milyen lesz az idő...
Olasz rizling - A kékszőlőknél kicsit ratyibb, de még így sem vészes. Minden 10. fürtön van 1-2-3 szem megbarnult, elvétve találtam olyant, ami a fürtön belül esetleg egy csomóban botritiszes.
Eddig megúsztuk tehát. Elnézve az időjárást-előrejelzést is, még ki lehet hozni egész jóra is az idei évet annak, akinek eddig kibírta a szőlő... :-)
Még valami... tényleg tök jó lenne, ha az állandó intrika meg gunyoroskodás helyett elfogadnád, hogy vannak akik ebben a termékkategóriában utaznak és vannak akik abban. Más rendszer, más technológia egy 3000 forintos bort letenni a fogyasztók asztalára és más egy 800 forintos bort.
A nézetkülönbség ott lehet csak, hogy szerintem mindkettő lehetséges pancsolás nélkül.
Feri, itt nem elsősorban elvekről van szó és nincs ebben semmi őrültség. Vegytiszta racionalitás, sőt jól felfogott gazdasági érdek, ha úgy tetszik az a következetesség amit igyekszem tartani.
Ha egy nehéz évjárat miatt kapásból hülyét csinálnék magamból és a fogyasztóinkból és sutba dobnám azt a termlési modellt amivel eddig letettem a borainkat az asztalra akkor hogyan várhatnám el, hogy a fogyasztók bizalma megmaradjon és olyan kategóriába legyenek a boraink számon tartva mint eddig?
Egyszerűen fogalmazva, van a pincémben jelenleg X palack bor a 2009-es évből, lesz jövőre is X meg az azt követő évben is X palack. Pusztán azért mert 2010-ben X/2 palack lesz azért nem fogom leárazni a soron következő mondjuk tíz évjáratomat.
Ha valaki most megveszi a borainkat 2500-3000 forint között akkor tudja, hogy mit kap. Ha holnap átverem őket és pancsolt lőrét adok nekik ennyiért akkor holnapután már nem fog ennyit adni a borainkért. Miért is adna.
Pont ezért bosszantó, hogy pancsolt szeszesitalokat bornak lehet nevezni. Azok akik zsákos napfényhez nyúlnak azok levágnak a versenypályán egy kanyart. Szerencsére az igényes fogyasztók ezt tudják és eszerint be is árazzák a pancsolmányokat... már ha tudják, hogy melyik az. Ezért lapítanak a pancsgyárosok ezerrel.
