Nagyméretű pincét szeretnék friss levegővel folyamatosan ellátni,illetve ha van rá mód,akkor ezzel a berendezéssel fűteni is télen.Megoldható?Teljesen laikus vagyok ezzel kapcsolatban. Üdv,B
Nem találtam infot, de a fali hőcserélős eszközök miért estek ki? 400 euro/ darab vezérléssel 70% hatásfokkal, ha jó a ház, akkor kettő elég is lehet, tehát 250.000ből megvan a komplett rendszer, gyári garanciával.
Mi a véleményetek?
http://www.energotrade.hu/index.php?lang=hu&fm=2&m=22 az energotrade árlistáján vannak az eszközök
Hat azert megneznem, hogy mennyire van rossz hoerzet, ha - vagy kicsi a hotomeg - vagy folyamatosan egy homersekleten van tartva az egesz haz a leirt eros hoszigeteltsegi fok mellett. Ahhoz, hogy huzzon a fal, az kell, hogy hot nyeljen el. Ami nem lehet ha jo a hoszig. kifele vesztesegbol fakado, csak a fal homerseklete miatti elnyeles, ha az sok (azaz a hotomeg is nayg, es homerseklet-emelest hajtasz eppen vegre). Az osszes tobbi esetben nincs "huzo" felulet. Az mas kerdes, hogy nincs sugarzo sem, de az - szerintem! - nem is hianyzik, ha nincs hideg, korulolel a meleg.
Valószínüleg igen. De azzal tisztában vagy, hogy a légfűtés nagy hátránya a sugárzó hőleadás hiánya. azaz, meleg lesz a levegő, de a falak, tárgyak nem és ez kellemetlen. Ahova meg a kályha kerül, ott meg talán túl egy helyről jön a sugárzó meleg, ezzel egyenetlen hőérzetet (tábortűz jelenség) kelthet.
Szeretném megtudni, itt a topikon a véleményetek: A hőszig-s top-ban felmerült, hogy a jól hőszigetelt cs.ház hőigényét (max 6kw), egy tömegkályha fedezné. Ennek külső része sugárzó hő formájában fűtené a földszint túlnyomó részét. ezen kívüli, és az emelet nagy részét légfűtéssel a tömegkályhába épített konvekciós járat. A kérdés a következő: mivel eleve épülni fog hővisszanyerős szellőzés: megoldható-e egy rendszerrel? Vagyis a tk. a elszívó ágba csatlakoztatva,...
Köszönöm a tippeket. Én eddig azt hittem, hogy ezeknek a légcsatorna átmérőjénél nagyobb lyuk kell, de ha jól láttam, akkor nagyjából ugyanakkora kell. Tehát ha 125-ös légcsatorna lesz, akkor mondjuk egy 130mm-es lyuk megfelelő lesz, és ez az 50m3/h-hoz is elég lesz. Jól gondolom?
Azért, mert így lehetne a befúvó méretedet kiválasztani. .-) Van egy egész használható doksi a Hoval honlapján. ITT
Az egyik legegyszerűbb befúvó az LS légszelep család. így kereshetsz rá. Megnézed a táblázatot, mennyi levegőt akarsz befújni (ne a max.-ot válaszd, mert akkor hangosabb és nagyobb ellenállású lesz a rendszered) és kinézed a külső! átmérőt a legszelepek merete vagy ehhez hasonló doksiból. Megnézheted az airvent honlapját is, nekik elérhető árú rácsaik vannak, stabil választékkal, szóval nem jársz úgy, hogy mire beépítenéd a lukba, már nem kapható. Persze ők nem a szakma csúcsai, de szobában talán nincs olyan nagy elvárás egy ráccsal szemben. (Ha igen, akkor a Trox-nál nézelődj!)
Nemsokara felkerul a fodem a hazra, es ki kellene furni a lyukakat a szellozoknek. Ehhez viszont tudnom kellene, mekkora lyukak kellenek... Keresgeltem a neten anemosztatokat, de nem igazan tudom, melyik lenne a jo. Tudnatok nekem segiteni?
egyik illetve másik , de biztos van még sokféle, ez alapján viszont keresgélhetsz már... jobb szerelvény/szaniter üzletekben is szokott lenni, vagy max. tudnak rendelni ...
Segítséget szeretnék kérni. Egy higroszabályozású fali szellőztetőre lenne szükségem, mosókonyha szellőztetéséhez. Hol találok ilyet az interneten? Köszönettel, I.
No, ez az "elfogadott és szakszerű mód" úgy sz...r, ahogy van. Ha véletlenül nem írták volna el a képletet, akkor csak - azonos be- és kilépő légáram mellett - a száraz lenne jó. A nedves meg egy vicc.
Igy van, ahogyan irod. Mivel a ki es befujt levego ket osszetevobol van es pedig a szaraz levegobol es az altala szallitott paratartalombol, igy egyszeruen kikell szamitani a ket oldal hotartalma kozti kulonbseget es mindjart tudjuk, hogy hany szazalekos hatasfokkal mukodik a rendszer. Azert megneznek egy 95% feletti ellenaramu rekuperatort, hogy hogyan tudja ezt nyujtani, mert eleve a legmelegebb es legparadusabb belepo oldaltol haladva folyamatosan csokken a homerseklete es a benne levo para aranyosan kicsapodik. Az a resze amelyik kepes volt atjutni a papirmembranon, az is valtozo homersekletu, mert az elejen lehet 21C fokos a kozepen 20C fokos es a vegen 19C fokos. Tehat itt is csak a kozep ertek jon ki legjobb esetben ugy paratartalomra, mint levego homersekletre. Es akkor hol van az a resz ami meg a kifujt levegoben maradt es esetleg az, ami kondenzt kepez? Ja es ami a legfontosabb, hogy peldaul a Paul csak a szaraz levegos tesztre irja a hatasfokot es azt is 0-+20C fok kozott. Mi van a - C fokok eseteben? Szerintem ellenaramu kell es egy kicsit tulmeretezett(20%) ,fuggoleges szereles es nincs gond. A hatekonysag ugy is minden pillanatban mas .
100%-os hőcsere: ha a két közeg a szó szorosan vett értelmében hő(foko)t cserél, (nem keveredhet, mert akkor "átlagolódik" a hőfok, és kapsz egy energetikailag megegyező, de középhőmérsékletű, a 2 közeg összmennyiségének megfelelő 3. közeget!!!!!) azaz:
Ez lenne a 100%. De ilyen jellemzően csak a mesében van... Mitől lehet mégis 100% feletti a hatásfok? A kondenzációs (látens) hő miatt, ami hozzáadódik ehhez ... DE EZ MÁR NEM A HŐCSERE része, hanem a HŐVISSZANYERÉS-é Vagyis a hőcsere továbbra sem lesz, lehet 100% felett, sőt még 90-et is nehéz elérni... a hővisszanyerés az persze lehet, és ez lesz közegparaméter függő (pl. páratartalom, áramlási sebesség)!!!!
Ezt a két fogalmat keverik akkurátusan a gyártók/forgalmazók, hogy tudatosan vagy sem, azt cége válogatja, de egyik sem bizalomgerjesztő (előbbi át akar verni, utóbbi azt sem tudja, hogy amit árul/gyárt, hogy működik) ...
Na te megnezted, kijegyzetelted, de ha jol latom nem lettunk igazan okosabbak:) A standardizalasnak csak ugy van ertelme, ha valoban relevans adatokat mernek (ld. paratlanito 90% rel.par.tart. 30 fokban esetre adja meg a 24 oras vizkiveteli teljesitmenyt, ami egy vicc). Ha egy rossz helyzetre kellene szep adatot produkalni, akkor ott osszehasonlithatoak lennenek, de a jo (tenylegesen hasznalt) helyen meg nem, mert arra a gyartok nagy resze akkor tenne magasrol.
Én a saját mércémmel, amúgy azt veszem 100%-nak, amikor a bentivel azonos hőmérsékletű levegőt fúj be, és 0%-nak, amikor a kintit egy az egyben fújja be.
És ez változik attól függően, hogy kint éppen hány fok és milyen páratartalom van. Ésszerű lenne ha egységesítenék, hogy mire adják meg ezt, pl. 0 fok 30%, vagy -10 fok 25%. Persze ez sok gyártónak nem érdeke, mert kiderülne véletlen, hogy nem is annyi, az annyi. :)
"Végül, memória frissítés kedvéért két közeg teljes keveredése = 100%-os hőcsere"
Ha ebből indulunk ki akkor tényleg minden hővisszanyerő 100% feletti hatásfokú, mert a ki- és befúvott levegő átlaghőmérsékleténél (mondjuk, hogy kb. (Tki+Tbe)/2 ) általában melegebb levegőt tud befújni valamennyivel.
Ha már ennyit rugózunk ezen, megnéztem a katalógust. Abban már a hihetőbb 76-85% hatásfok szerepel.
De ehhez lapozni kell, amit pár nap alatt sem tettünk meg, inkább elméleteket gyártottatok :-)
Szóval igazam volt, hozhatjátok a söröket! :-)
Az ausztrálok kicsit őszintébbek, azok azt mondták, hogy The combined interlocking system offers the ability to remove unclean air from indoor environments while adding 25% savings in operating costs for ventilation compared to conventional systems.
Mire a német nyelvterületre ért, ott már Dies bedeutet eine Energieeinsparung von bis zu 70 %, da beim Austausch mit Frischluft nahezu vollständig die vorhandene Kühl-/Heizenergie genutzt wird.
Végül tovább fejlődött a kissé zavaros 98% of the cooling/heating energy is transferred from exhaust to fresh air. mondattá, amit a végképp értelmezhetetlen A friss levegő beáramlásakor a meglévő hűtő/fűtőenergia kihasználása 98%-os. mondattá torzult.
Végül, memória frissítés kedvéért két közeg teljes keveredése = 100%-os hőcsere.
