Nalunk(Szlovakia) megtalalhatok az arak minden alkatreszre a neten. En mar irtam regebben, hogy az Elektrodesign cegnel vasaroltam mindent. Ott, nagyon korrektek es segitokeszek voltak, foleg amikor felvazoltam nekik a cso a csoben rendszert. Kapaszkodj meg, holgyek is voltak a tervezok kozott es nagyon okosak. Egy kerdesem enne. Az aluminium csoveken fog gaz egestermek athaladni? Mert a topiktarsak csinaltak egy probat es az aluflex cso lukacsos lett es lassan elmalott. Igaz gyorsitott eljarassal vegeztek a kiserletet, kondenzlebe tettek direktbe.
Mert akkor az egyetlen összehasonlítható paraméter a fűtési költség csökkenése lesz. Arra vonatkozóan, hogy milyen U értékről milyen U ra változott a fal, a nyílászáró, nem lesz semmilyen mért / összahasonlítható adat. A tervezés során nem tudod igaziból kiszámolni, hogy milyen javulást várj, és ez pénzben mennyit jelent majd, csak sejtések lesznek.
Oh, a lényeget kihagytam. Az alu flex csöveket az OBI szakáruházban vettem :D
Most lehet röhögni, de sok helyen és sokfajta csövet néztem, de az ott kapható öt méteres alu flex cső ára (1250Ft, 125mm) messze a legolcsóbb! Mivel kezdetben kísérletnek szántam, igyekeztem olcsón beszerezni a kellékeket. Aztán úgy megtetszett, hogy inkább meg is hagyom.
Egyszerűen gusztustalan egyébként amit a magyar forgalmazók csinálnak légtechnika és hővisszanyerés ügyben. Pl nem adnak méterárat csöre, merthogy az rendszer és jada jada.. Több helyen is kérdeztem a konstrumán, de mindenhol csak a mellébeszélés ment.
Mivel hányingerem van a kerek anemosztáttól (annak a WC-ben a helye, de leginkább ott sem) ezért csináltattam 100x200x450-es dobozidomokat (ezek mennek át a födémen) és ezekre kértem négyzetes elosztókat állítható lamellákkal. Evvel ugyanúgy lehet állítani a légmennyiséget mint egy anemosztáttal viszont irányítani is lehet a légáramot.
Ezeket legyártotta, valamint adta a következő elemeket: - spiro csövek (homlokzati faláttörés, toldások) - 160 sonoflex csö flexi, szigetelt cső - befújó és elszívó idomok - Awadukt csövek és idomok
Szerintem ket kulonbozo dolog keveredik. Ha a nemreg beirt 20% rezervara gondolsz, akkor az egy falraszerelheto ellenaramu hocserelore vonatkozott es azert irtam a 20%-ot, hogy a rafagyast elkeruljuk nagyobb hidegben. Az en rendszerem 21m hosszu es 202m3/o az elszivott levego mennyisege es 217m3/o a befujt levego mennyisege. A Te esetedben a 150m3/oras elszivasnal minimum a 16m-es hossz a 125mm-es atmeroju csovel.
Valahol a korábbi hozzászólásoknál olvastam, hogy 24 m3/h/nm hőcserélő felületet említettek tőled a cső a csőben rekuphoz. Ebben ár benne van az a 20% rezerv, amit ajánlotál, vagy ezen felül kell még vele számolni. Ha benne van a rezerv, akkor 125mm-es belső csővel számolva a 150m3/h-hoz kb. 16m hosszú kellene, ha nincs akkor meg kb. 19m.
A Spirocso legellenallasa 1,5 -szer nagyobb mint a sima feluletu cso ellenallasa a flexi cso pedig kifeszitestol fuggoen 1,5-3,5 -szerese az ugyanolyan vastagsagu sima feluletu csonek.
Ird be a google-ba, hogy :Muszaki segedletekpdf, nyomasveszteseg szamitas pdf
Ha szerencsed van, elsore megtalalod es abban minden bennevan, ami az alapokhoz kell.
Mivel a házaim időközben elkészült és be is költöztünk (hurrá!!), elkezdtem a szellőztető rendszer véglegesítését is.
Végül magam csináltam majdnem a teljes kivitelezést, mert sokalltam az adott árajánlatokat és nekem is kell valami hobbi projekt :D
Természetesen a munka már elkezdődött az építkezés során, a födémáttörésekkel (mocskos munka volt), a beszívócsonk homlokzati áttörésével, valamint a talajkollektor átvezetésével az aljzatbeton alatt (1.6m mélyen jön be).
Namost a csövezést a mennyezeten alakítottam ki. A tervezési ajánlásban 100 ill 125mm -es spiro (horganyzott vas) cső volt feltüntetve, néhány Y és T elágazással. Némi gondolkodás és utánajárás után nem így csináltam meg, hanem mindenhova 125-ös csövet vittem, és egy központi dobozzal egyesítve kapcsoltam rá a 160-as gerincre. A 125-ös csö volt a legjobb árban, viszont a sima helyett ez recés felületű flex alu cső.
Namost a kérdésem az lenne, hogy vajon mennyire növeltem meg a rendszer ellenállását avval, hogy 100-az sima oldalfalú csövek és sok elágazás helyett 125-ös bordás flex csöveket használtam?
Tud valaki egy becslést mondani a két cső közti különbségre áramlási ellenállás szempontjából?
Ami a jó a mostani kialakításban, hogy kb 32Eft-ból megvan a teljes csövezés, csatlakozókkal és toldásokkal együtt :D Több mint 85 méter a csöhossz! Az elosztódobozt EPS-ből vágtam ki, majd összeragasztottam pur habbal. Végül pedig szépen egyenletesen beburkoltam alu alapú ragasztószalaggal. Eléggé profi kinézete lett (szerintem). Jelenleg egy sima axiális csöventi szellőztet, és szépen csökken a páratartalaom . . .
En mobilhalozatoknal bazisallomasoknal hasznalatos teli temperaloszettet epitettem be. Ez all egy 15x15x12cm-es femracsos dobozbol, amiben van egy PC venti,egy 125W-os futoszal es egy termosztat. A ventit nem hasznaltam fel, csak a futoszalat es a termosztatot. Valoban 21 m hosszu a hocserelo. Nalam mondhatnam, hogy " U " alakban van szerelve. Azert csak mondhatnam, mert az egyik szara rovidebb.
A leírtak alapján elismerem, hogy igazatok lehet. Milyen elektromos fűtés használsz? Valami sajátot vagy gyárit? Azt olvastam, hogy 21m hosszú a hőcserélőd. Ez egyenesen elfért a padlásodon, vagy van benne kanyar? Csak mert én is gondolkodom benne, nekem kb. 150m3/h kellene (104nm ház), és a padláson a hosszanti irányban 15m-em lenne.
Valoban amikor kis legcsere van, akkor az elektromos futoszal legcsatornaba szerelt termosztatvezerlessel nagyon keves ideig uzemel(ki-be kapcsolgat es ilyenkor a futoszal tomege a hotarolo,ugyanugy mukodik mint egy hajszarito futoszala ), de amint kint zordabb az idojaras, akkor majdnem folyamatossa valik a bekapcsolt allapot legcsere ideje alatt. Bekerulesi erteke elenyeszo, karbantartas 0. Mig a radiatoros, talajfutos rendszereknel ha a termosztat kapcsol, akkor nem csak a melegviz felfutesere elhasznalt energia mennyiseget kell hasonlitani az elofutes altal fogyasztott villany ertekehez, hanem a keringetoszivattyu fogyasztasat es idobelileg a kopasat is. Legrosszabb helyzet szerintem akkor van, ha a szelloztetes folyaman direktbe a kazan potolja a hianyzo meleget. Ilyenkor a gazkazan hatasfoka szerintebb mindenestol rosszabb, mint a direkt futoszale. Ha a futoszal teljesitmenyet jol szamoltuk ki a maximalis legcserehez es a maximalis hofokkulonbseghez,akkor minden alkalommal elerjuk a haz belso homersekletet a befuvas pillanataban. Eszrevetlenul csereljuk a levegot. Csak szerintem, mivel nem vagyok " mindenhato " mint ahogyan egyik topiktarsunk is irta.:-) Ezert akar tevedhetek is! Udv , Peter.
1-2C különbségnél (enyhe kinti idő esetén) igazad lesz, de ha kint nagyon hideg van és a delta T mondjuk 4 C körül van, akkor már komfortérzetben nagyon nem mindegy, hogy a szobahőfoknál kicsit magasabb esetleg azonos, vagy éppen pár fokkal hűvösebb levegőt fújsz be... és mivel családi házba szerintem úgy érdemes megválasztani a gépészetet szellőzésnél, hogy minél kisebb áramlási sebességgel, és inkább többet menjen, ezért a levegőbefúvás időbeli aránya mindenképpen nagyobb lesz, mint amennyit a fűtésed megy (pl. nagy hidegben a kazán 1 óra alatt megy pl. 3szor 8-10 percet, a szellőzés meg egyszer 30-40 percet.. pl...). És mivel ugye nem a felületeket hűti/fűti hanem direktben a levegőt, sokkal hamarabb fogod érezni a pár fokos hőmérséklet csökkenést (gondolj bele a felületfűtés kontra radiátoros fűtés "reakcióidejébe")... És ha a szoba levegőjének hőfoka alapján szabályozol, akkor a levegő gyors cseréje miatt tényleg lehetne olyan, hogy gyorsan kapcsolgat a kazán ki/be, és túlszalad... szerintem... Ugyanis ha belegondolsz itt 100-200 wattokkal kell ráfűteni, egy kazán meg leszabályozva is van vagy 8-10 kw... és az épület nem hűl olyan gyorsan, mint ahogy a levegőcsere miatt a levegő igen, vagyis a levegő hőfokát érzékelő termosztát át lesz verve... nem fog tudni így valósan szabályozni... szerintem...
Nem beszélve arról, hogy egy pufferes kaloriferes hőtárolással simán használhatsz alacsony hőfokú vizet a kaloriferben ( 30 C-ig is lemehetsz simán!!!), és így nagyon hatékony lehet a rendszer...
... szerintem .... :)
De kiváncsi vagyok peterch véleményére is, ő ugye elektromos ráfűtéssel használja a rendszert, de hátha van tapasztalata korábbról, mikor esetleg ez még nem volt benne...
Én nem biztos, hogy a 20 fokos levegőt már előfűteném. Csak akkor ha az zavarólag hat befúváskor. Főleg nem elektromosan. Gondoljunk bele, ha nem előfűtöd, akkor a ház fűtési rendszere fűti majd fel a befúvás helyszínén, ami sok esetben gazdaságosabb is, mint elektromosan előfűteni. A befektetett energia mindkét esetben azonos, mert a végeredmény a 22 fokos levegő, függetlenül attól, hogy előfűtöd, vagy a szobatermosztát bekapcsol, mert a szobát kicsit lehűti a befúvott levegő.
Ez egy portaépület légkezelője, shoppal, irodákkal, tárgyalóval. Az ajtó sokszor nyílódik, a déli oldalon üvegfal. Amúgy az eddigi légkezelő is tökéletesen ellátta a feladatát, csak most bővítve lesz az épület. Hidd el, nincs fölé tervezve. Még egy dolog, ez a maximális kapacítása, frekvenciaváltóval szabályozható a mindenkori szükséglet.
Amúgy nem azért tettem ide be, hogy fikázva, okoskodva legyen, hanem hogy hátha lát benne valaki valami ötletet, vagy csak jobban látja, hogyan működik egy ilyen ipari kivitelű rendszer. Mivel nem én vagyok a tervező és a villamos részén kívül semmi közöm hozzá, ezért az se nagyon érdekel, hogy ki tudta volna jobban megtervezni, kiválasztani. Vitázni lehet, de azért ne képzelje senjki magát mindenhatónak. Ennyi.
Sajnos konkret szamitasok nelkul nem tudom, mennyit tudnek megsporolni. De indulasnak jo lesz ez a cso a csoben rendszer, nem tul nagy legcserevel, egy (vagy 2?) kisfogyasztasu ventilatorral.
Elköltesz havi 4500-at szellőzésre, de sokkal többet megtakarítasz fűtésben. Ha van hőszükséglet számításod a házadhoz, abban szerepel egy jó nagy tétel filtrációs veszteség címen. Az fog kb. a 10%-ára csökkenni a hővisszanyeréssel. Nem is beszélve a szűrt friss levegőnek köszönhető komfort növekedésről.
