Kedves Rambó, köszönöm a felajánlást, de és friss törkölyre vágyom, és olyasmi lebeg a szemem előtt, mint az a muskotály törköly, amit legutóbb Béresék standján kóstoltam. :) Valójában a borral nincs tapasztalatom, annyit tudok, hogy a normálisan kénezett bor párlata már a szulfit miatt ihatatlan, biztos van rá megoldás, de nem tudom, mi.
Nekem a szőlőm felső vége ép, mert ott hamarabb lefolyik a víz, és szelesebb is, az alsó végén nincs ép fürt, mert diófák árnyékolnak, az alsó út megfogja a talajvizet, és egy cserjesor (ezt erősen megritkítom ősszel) miatt nem is szellőzik jól. Pont ugyanúgy van művelve és mégis. Mert igen, van hatása - még dűlőn belül is - a termőhelynek.
Ami sokat számít még: a szomszéd. A felső szomszéd normálisan próbálja megvédeni a szőlőjét, az alsó szarik mindenre, akkora a lisztharmat, perenosz, botritisz nála mint egy gombakísérleti állomáson. Folyamatos a fetrőzési nyomás, nagyon nehéz megfogni így a betegséget.
Az előző évek művelés-módja is rengeteget számít: nekem a tavaly vett szőlőmön annyi termés volt, amennyit én még életemben szőlőn nem láttam. Így nem túl jó kondival fordult az idei évre, ehez jött a brutál lisztharmat-fertőzés nyáron, ami megnyitotta az utat a bortitisznek. Ez van, az idei év ilyen nálunk.
Bzoltan már megválaszolta a lényeget, MINDKÉT szempontról volt szó ebben az eszmefuttatásban, és te a villázsos szöveggel ismét utaltál arra, hogy a terroirelmélet az "megmosolyogtató", ahogyan már annyiszor korábban, ezért linkeltem be a Szepsy szöveget is. Tehát a szőlők az alapos zöldmunka és alacsony terhelés _ÉS_ a jó dűlők miatt egészségesebbek. Szerintem mindkét tényező KOMOLY szinten befolyásolja, mekkora a kár egy ilyen nehéz évben. Tehát logikai sorrendben: még egy kiemelkedő kvalitású dűlőben is nagyon nagy hatása van a zöldmunka mikéntjének a minőségre, a szőlő ellenállóképességére.
Milyen mellébeszéd van itt? Szerinted a Bálint hazudik és valójában rohad a szőleje ezerrel? Vagy a szóban levő gazdánál nem is olyan rosszak a viszonyok, csak a Bálint vetít?
Nyilván a termőhely _IS_ és a művelésmód _IS_ külön külön jelentősen befolyásolja a dolgot.
Nálad a termőhely mindenképpen más, ezért értelemszerűen nálad más a helyzet mint egy olyan helyen ahol a tietekétől lényegen eltérő viszonyok vannak.
Egy jobban terhelt, kevésbé gondosan levelezett, kevésbé előnyösen kialakított tőkefejekkel megintcsak megmutatkozhat a különbség.
Miért kell cinikusan meghazudtolni bárkit csak azért mert máshogy és máshol dolgozik mint te?
Dehogy érted. Ezt írtad valóban: "Ez így van, de konkrétan a chardonnayban az én soraimon átlag minden 2-3. fürtön van egy-két rohadásnak indult bogyó, addig a gazda sorain (akitől bérlem egy részét a területnek) átlag minden 2-3 fürt kompletten berohadt már, pár nap és szép kis szőrös botritisz-gombócok lesznek a fürtök helyén. A gépi munkák ugyanazok voltak, csak a terhelés és a zöldmunka különbözött. Nem azt mondom hogy nálam rózsás a helyzet, de egyelőre más nagyságrendű a kár mégis. " Szó nincs erről:"dűlők közti eltérés, kőzet, altalaj hatása". Ugyanaz a dűlő, ugyanaz a terület. Szepsy nem erről beszél. Lovagoljunk még a szavakon? Bár ehhez már fáradt vagyok, ilyenkor fokozottan előjön az a hibám, hogy nem szeretem a mellébeszélést, még ha ekézésnek is érzitek.
Nálunk teljesen meglepő módon a 100mm leeset csapadék ellenére a mai Juhfark próbaszüret 19 fokot hozott áztatás előtt. A szerencsénk az lehet, hogy a köves talaj nem vett fel olyan sok vizet és a fürtzóna már az eső előtt le lett rendesen levelezve. Ráadásul a rossz kötődés miatt szellősek a tőkék. Persze a számok szépek, de a teljes érettség még messze van. A cél a 21-21.5 mustfok teljes érettséggel. Most imádkozunk, hogy a szép idő kitartson. Szombaton biztos, hogy leszedünk valamennyit, de a vastagjával kockáztatunk és reménykedünk, hogy kitart Október első hetéig az idő.
Mondom, vízválasztó lesz az idei évjárat. Nagyon meg fog látszani a különbség a dűlők, borvidékek és a művelésmódok között.
Nem tudom nálatok hogyan rohad a szőlő, azt írtam, nálunk mi a helyzet: a magasabban fekvő, kövesebb talajú, meredekebb területek, ahol nagyobb a napsugarak beesési szöge, ott jobb volt a helyzet egész évben, most is jobb. Míg a lejjebb lévő, nem olyan széljárat helyeken, ahol lassabban szárad a lomb és a talaj is, ott nagyobb a baj. Nyilván felétek azért is durvább a helyzet, mert a legutóbbi nagy csapadéktömb pár napja minket elkerült (csak 5-10 mm volt), míg ahogy nézem felétek is sokkal több esett.
Tehát ha Szepsy írja ugyanazt(dűlők közti eltérés, kőzet, altalaj hatása), az stimmel, ha én, akkor meg hülyeség. Értem.
Tökéletesen egyetértek az interjúval, még hozzáfűznivalóm is volna, de nem Szepsyvel tárgyalok A megjegyzésed második feléhez intéztem a kérdőjelet(az érzékenységedre tekintettel), de ha már így rákérdeztél a véleményed személyemet illető része még finoman fogalmazva is: baromság.
Nálam nagyon rothad, az egész falu kényszerszüretel. Anyu most volt kint, szerinte a megmaradó hányad 80%-a rohad. : Megnézem, hogyan fog kibírni még három hetet. Sztem sehogy. Akkor idén nem lesz gond a szürettel. :(
Feri, te elolvastad, meghallgattad azt a Szepsy interjút?
Vagy már Szepsy sem szakmabeli? Csak az a szakmabeli akinek homoki bora van?
Komolyan, nagyon érthetetlen ez a frusztrációd az alföldi borvidékkel kapcsolatban. Értsd már meg és fogadd el, hogy nem jobb vagy rosszabb a homoki bor a hegyi bornál, hanem más. Mindegyiknek megvannak az erősségei és a gyengeségei. Mindkét bornak megvan a maga szerepe és helye. Mindkettőt abúzálták az elmúlt évek során eleget és mindkettő többre lenne hivatott.
Jah, értem már! A terroár! Hogy ez nem jutott eszembe! Tehát: mifelénk azé rothad a szőlő, még a hozamkorlátozott tőkéken is, mert vijjázs a terület :)) délelőtt beszéltem Köpcössel, nála is bajság van a rothadással. Hiába, vijjázs, na.
asszem itt be is fejezhetjük az eszmecserét(de én vagyok a hülye, hogy miért nem szakmabeliekkel társalgok)
Figyelj! Van olyan borom, ami szerintem nem jó (mások szerint meg igen, de az nem érdekel). Abból főzhetsz borpárlatot, ha eljössz érte. Sokkal, de sokkal finomabb itóka lesz belőle, mint a törkölyből. Gyorsan szólj, mert hétvégén leadom megsemmisítésre, ha nem kell.
Még messze vagyunk ettől a kérdéstől :) Előszőr legyen mit szüretelni.
Az eredetvédelem és a minőség ellenőrzés alapvető dolog lenne. De borvidéki szinten nem látom reálisnak hogy az elkövetkezendő években érdemi változás legyen nálunk. Túl sokan élnek még nálunk a kiskapuk létezéséből :(
Az áztatás egy nagy varázslat. A legfontosabb, hogy csak szemelt szőlőt áztass, a fás részektől nagyon kérges lesz a borod és azt nem akarod. Áztatni amúgy is csak tökéletes szőlőt szabad. Az áztatás többet kiszed a szőlőből, de nemcsak a jót, hanem ha van benne rossz akkor azt is. Ha van rothadt, éretlen, beteg szem akkor abból jó bor nem lesz. Fajtája válogatja, hogy mennyi az ideális idő. Aromás, illatos fajtákat kevesebb ideig érdemes áztatni a neutrális fajtákat lehet tovább. Az biztos, hogy az áztatott szőlő mustja több hordós érlelést igényel, mert magasabb a csersavtartalma amit ki kell pihennie. Ügyelni kell arra, hogy az áztatás közben ne keverd az anyagot és próbáld minél kevesebb oxidációnak kitenni a szőlőt.
Nehéz műfaj, sokan fújnak rá és a hivatalos tananyag szerint nem is jó. Szerintem jó, de nyilván ez stílus és ízlés kérdése. Az fix, hogy nem a ma divatos, könnyed, légies, elegáns borok világa az áztatás. Koncentráltabb és robusztusabb az áztatott szőlő bora.
Szerintem fél/egy napnál tovább nem érdemes áztatni, de ittam már brutálisan jó bort amit 50-60 napig áztattak (gyakorlatilag héjon erjesztettek).
Erről van szó. Aki cukroz, az nem csak ebben a tekintetben fog kompromisszumokat kötni, és a kompromisszumos bort - ha azt nem is, hogy konkrétan miben történt a kompromisszum - a fogyasztó nagyon pontosan kiszúrja. A bor, és különösen a felső kategóriás bor bizalmi kérdés. Nekem egy LB vagy SAP bor ünnep, és teljes bizalommal iszom. Ami nem jelenti azt, hogy a lentebbi kategóriának ne lenne létjogosultsága, és hogy TF1 borát nem kóstolnám meg - bocs, az idén is kihagytalak a Várban, de kevés időm volt.
Pár szót beszéltem viszont szintén a Várban Cuk Lajossal - nagyon kedves ember -, és kérdezgettem a szlovéniai furmintokról, Azt mondta, hogy ott komolyan megcsinálták az eredet- és minőségvédelmet a ljutomeriek, rendesen ellenőrzik, és akit egyszer csaláson kapnak, annak nincs pardon.
