Azért, mert így lehetne a befúvó méretedet kiválasztani. .-) Van egy egész használható doksi a Hoval honlapján. ITT
Az egyik legegyszerűbb befúvó az LS légszelep család. így kereshetsz rá. Megnézed a táblázatot, mennyi levegőt akarsz befújni (ne a max.-ot válaszd, mert akkor hangosabb és nagyobb ellenállású lesz a rendszered) és kinézed a külső! átmérőt a legszelepek merete vagy ehhez hasonló doksiból. Megnézheted az airvent honlapját is, nekik elérhető árú rácsaik vannak, stabil választékkal, szóval nem jársz úgy, hogy mire beépítenéd a lukba, már nem kapható. Persze ők nem a szakma csúcsai, de szobában talán nincs olyan nagy elvárás egy ráccsal szemben. (Ha igen, akkor a Trox-nál nézelődj!)
Nemsokara felkerul a fodem a hazra, es ki kellene furni a lyukakat a szellozoknek. Ehhez viszont tudnom kellene, mekkora lyukak kellenek... Keresgeltem a neten anemosztatokat, de nem igazan tudom, melyik lenne a jo. Tudnatok nekem segiteni?
egyik illetve másik , de biztos van még sokféle, ez alapján viszont keresgélhetsz már... jobb szerelvény/szaniter üzletekben is szokott lenni, vagy max. tudnak rendelni ...
Segítséget szeretnék kérni. Egy higroszabályozású fali szellőztetőre lenne szükségem, mosókonyha szellőztetéséhez. Hol találok ilyet az interneten? Köszönettel, I.
No, ez az "elfogadott és szakszerű mód" úgy sz...r, ahogy van. Ha véletlenül nem írták volna el a képletet, akkor csak - azonos be- és kilépő légáram mellett - a száraz lenne jó. A nedves meg egy vicc.
Igy van, ahogyan irod. Mivel a ki es befujt levego ket osszetevobol van es pedig a szaraz levegobol es az altala szallitott paratartalombol, igy egyszeruen kikell szamitani a ket oldal hotartalma kozti kulonbseget es mindjart tudjuk, hogy hany szazalekos hatasfokkal mukodik a rendszer. Azert megneznek egy 95% feletti ellenaramu rekuperatort, hogy hogyan tudja ezt nyujtani, mert eleve a legmelegebb es legparadusabb belepo oldaltol haladva folyamatosan csokken a homerseklete es a benne levo para aranyosan kicsapodik. Az a resze amelyik kepes volt atjutni a papirmembranon, az is valtozo homersekletu, mert az elejen lehet 21C fokos a kozepen 20C fokos es a vegen 19C fokos. Tehat itt is csak a kozep ertek jon ki legjobb esetben ugy paratartalomra, mint levego homersekletre. Es akkor hol van az a resz ami meg a kifujt levegoben maradt es esetleg az, ami kondenzt kepez? Ja es ami a legfontosabb, hogy peldaul a Paul csak a szaraz levegos tesztre irja a hatasfokot es azt is 0-+20C fok kozott. Mi van a - C fokok eseteben? Szerintem ellenaramu kell es egy kicsit tulmeretezett(20%) ,fuggoleges szereles es nincs gond. A hatekonysag ugy is minden pillanatban mas .
100%-os hőcsere: ha a két közeg a szó szorosan vett értelmében hő(foko)t cserél, (nem keveredhet, mert akkor "átlagolódik" a hőfok, és kapsz egy energetikailag megegyező, de középhőmérsékletű, a 2 közeg összmennyiségének megfelelő 3. közeget!!!!!) azaz:
Ez lenne a 100%. De ilyen jellemzően csak a mesében van... Mitől lehet mégis 100% feletti a hatásfok? A kondenzációs (látens) hő miatt, ami hozzáadódik ehhez ... DE EZ MÁR NEM A HŐCSERE része, hanem a HŐVISSZANYERÉS-é Vagyis a hőcsere továbbra sem lesz, lehet 100% felett, sőt még 90-et is nehéz elérni... a hővisszanyerés az persze lehet, és ez lesz közegparaméter függő (pl. páratartalom, áramlási sebesség)!!!!
Ezt a két fogalmat keverik akkurátusan a gyártók/forgalmazók, hogy tudatosan vagy sem, azt cége válogatja, de egyik sem bizalomgerjesztő (előbbi át akar verni, utóbbi azt sem tudja, hogy amit árul/gyárt, hogy működik) ...
Na te megnezted, kijegyzetelted, de ha jol latom nem lettunk igazan okosabbak:) A standardizalasnak csak ugy van ertelme, ha valoban relevans adatokat mernek (ld. paratlanito 90% rel.par.tart. 30 fokban esetre adja meg a 24 oras vizkiveteli teljesitmenyt, ami egy vicc). Ha egy rossz helyzetre kellene szep adatot produkalni, akkor ott osszehasonlithatoak lennenek, de a jo (tenylegesen hasznalt) helyen meg nem, mert arra a gyartok nagy resze akkor tenne magasrol.
Én a saját mércémmel, amúgy azt veszem 100%-nak, amikor a bentivel azonos hőmérsékletű levegőt fúj be, és 0%-nak, amikor a kintit egy az egyben fújja be.
És ez változik attól függően, hogy kint éppen hány fok és milyen páratartalom van. Ésszerű lenne ha egységesítenék, hogy mire adják meg ezt, pl. 0 fok 30%, vagy -10 fok 25%. Persze ez sok gyártónak nem érdeke, mert kiderülne véletlen, hogy nem is annyi, az annyi. :)
"Végül, memória frissítés kedvéért két közeg teljes keveredése = 100%-os hőcsere"
Ha ebből indulunk ki akkor tényleg minden hővisszanyerő 100% feletti hatásfokú, mert a ki- és befúvott levegő átlaghőmérsékleténél (mondjuk, hogy kb. (Tki+Tbe)/2 ) általában melegebb levegőt tud befújni valamennyivel.
Ha már ennyit rugózunk ezen, megnéztem a katalógust. Abban már a hihetőbb 76-85% hatásfok szerepel.
De ehhez lapozni kell, amit pár nap alatt sem tettünk meg, inkább elméleteket gyártottatok :-)
Szóval igazam volt, hozhatjátok a söröket! :-)
Az ausztrálok kicsit őszintébbek, azok azt mondták, hogy The combined interlocking system offers the ability to remove unclean air from indoor environments while adding 25% savings in operating costs for ventilation compared to conventional systems.
Mire a német nyelvterületre ért, ott már Dies bedeutet eine Energieeinsparung von bis zu 70 %, da beim Austausch mit Frischluft nahezu vollständig die vorhandene Kühl-/Heizenergie genutzt wird.
Végül tovább fejlődött a kissé zavaros 98% of the cooling/heating energy is transferred from exhaust to fresh air. mondattá, amit a végképp értelmezhetetlen A friss levegő beáramlásakor a meglévő hűtő/fűtőenergia kihasználása 98%-os. mondattá torzult.
Végül, memória frissítés kedvéért két közeg teljes keveredése = 100%-os hőcsere.
Nem neztem meg az oldalakat, de nem az lehet a kulonbseg a tul jo meg nem annyira tul jo visszanyerok kozott, hogy az egyik foldregiszterbol jovo levegovel szamol, a masik a sima kinti -15-osbol indul? Mert mindketto ertelemmel biro szam, az egyik valoban a hocsereles hatasfoka, a masik viszont a legcserevel rekup. nelkul elvesztett hoenergiabol mennyit lehet megfogni ertelemben. Bocs, ha hulyesegeket irtam, de onnan indult az egesz gondolatmenetem, hogy a megtakaritast vajon mihez kepest szamoljak (na persze az se mindegy, hogy milyen korulmenyek kozott, vagy plane milyen jellemzokre vonatkoztatott milyen atlagban).
Vajon ezek szerint hozzák ki a csuda hatásfokot a barátaink?
De erről a kiváló hatásfokról a Mitsu illetékeseit is tájékoztatni kellene, hiszen ők még csak annyit írnak, hogy Recover up to 70 percent of sensible and latent energy from conditioned air as it is exhausted. ezen az oldalon: Mitsu adat
Egy apró hiba folytán magyarra már ez fordítódott / tódítódott: A papír hőcserélők különös, leheletvékony szerkezete csak 25 μm. A hűtő/fűtőenergia kihasználása frisslevegő-cserével 98%
Az ipari méretű berendezések hatásfoka jobb szokott lenni, mint a kisméretű, lakossági gépeké. Ez az a méret, ami független és megbízható mérésekkel dokumentált és ezeknek a hatásfoka úgy tűnik közelebb volt a józan ész által elképzelt/elvárthoz, mint a marketingesek által kitalált 99,99% hatásfok .-)
El tudom képzelni, hogy a marketingesek találtak olyan számpárokat, amivel csilivili százalékokat lehet kimutatni hatásfok szövegkörnyezetbe ágyazva, de ha megnézed Az Eurovent oldalain pl a Hoval hocserelok lemezes adatait, ott hatásfok címén a sokkal reálisabb 40-60%-okat fogod találni és a forgódobos ipari méretű hőcserélőknél látsz pl. 80%-ot néhol, itt: Hoval hovisszanyerok
De nem azért, mert a Hoval kaki, hiszen a többi gyártó adatai -és fizikai tanulmányaink alapján is - az Eurovent mérései hitelesnek tűnnek.
Szóval csinosabb lenne olyan adatokkal villantani a forgalmazónak, amiből a nép egyszerű gyermeke ki tudná saccolni, hogy a készüléken átmenő hőenergija mennyi része adódik át a bejövő levegőnek.
A Zubadan egy másik szomorú történet. Ugyanis a kültéri egység önmagában sem tud 4,4-es COP-t a saját leírása szerint, nem hogy ha arra még rádugnak egy ki tudja milyen csövezést meg egy Alfa-Laval hőcserélőt. De ez itt eléggé OFF.
Hát igen, én is kezdek erre jutni. És valahogy nem vagyok meggyőzve arról, miért kerül ennyivel többe mint mások. Lehet hogy azért, mert csak egy forgalmazója van? Az apróságokat én az Energotrade-től rendeltem, és elégedett vagyok avval amit kaptam, de egyre biztosabb hogy a végleges szellőztetőt nem tőlök veszem meg. Azaz nem Atrea lesz. A gép sem olcsó, de a sok "apró" kiegészítő még feljebb tolja a végösszeget. Amit most a befutó, az 400Eft-ért mindezt tartalmazza, nagyobb teljesítményt(is) tud, ha kell kisebbet is, van benne bypass és fagyvédelem. Valamint rádiós vezérlésű, és pofon egyszerű a kezelése.... és bevizsgáltan hatékonyabb is.
"mert igenis nagyobb az energetikai hatáskok 100%-nál" Minden esetben illik odaírni, mit értünk az adott hatásfokok alatt, amennyiben az nem 100%-ban világos. Márpedig ilyen esetben nem az, hiszen a hőcseréről beszélve konkrétan "HŐ cseréjét értjük", és nem nézzük a látens avagy rejtett hőt. Hogy miért? Egyszerű, mert az egyértelműen függ a felhasznált kinti/benti levegőtől pontosabban annak páratartalom különbségétől, vagyis nem a rendszer technológiai függvénye, hanem a körülményeké. Ezért illik megadni hőcsere hatásfokra a tényleges delta T-ken alapuló hő cseréjét (ez kellően egzakt szám). Ha beleveszük a látens hőt, akkor pedig ugyanúgy mint a hőszivattyúk COP-i esetén a hőfokokat, úgy itt is meg kell adni, hogy milyen páratartalmú levegőt illetően számolunk és mivel... különben a számok a levegőben lógnak (gondolj bele egy ködös, párás, fürdőszobai közel 30C-os levegőre téli zuhany után, amikor kint van -10C és nagyon alacsony páratartalom... na ott aztán tényleg szuper lesz az összhatásfok a rekuperátorban, de azért nem ezt vesszük soha alapnak... :) )
Az biztos, hogy ha nagyobb a légcsere mint a páratermelés (nem egzakt módon értelmezve persze) akkor a sok szellőztetés kiszárítja a levegőt. De, én pl. úgy tervezem megcsinálni a rendszert, hogy a beömlő ág utolsó közös csövéhez tervezek beépíteni egy párásító/ködösítő egységet (pontosabban ultrahangos hideg párásító) egy gyári egység egyszerű és gyors átalakításával. Tudjátok, amilyen pl. a babaszobákban is biztosítja a megfelelő páratartalmat. Ennek a működtetése lehet teljesen automata (elszívó ágba épített páratartalom szenzor alapú vezérlés mellett) és nem fogyaszt sokat (max. tizen-huszon' wattok), ellenben megold(hat)ja a száraz levegő kérdését... azért feltételes módban írom, mert próbálni nem próbáltam élesben, de fogom az biztos! Tesztkörülmények között már igen ott nem volt gond ... :) Bár ez nem pára, hanem köd, de a megfelelő légáramú száraz levegő gyorsan felveszi, és mindjárt pára lesz belőle, de addigra mindenesetre tuti, mire odaér a beömlőkhöz... arra kell vigyázni, hogy a cső fala ne legyen hideg, és a léáramlat se legyen alacsony a ködmennyiséghez képest - így tuti nem lesz kondenzáció!
Vajon mi lehet az oka, hogy az Atrea gépei 3x annyiba kerülenk, mint a többi...
A cirkulációs ág és a beép. kalorifer szerintem nem kerül 1MFt-ba... A Duplex RC ugyanis most kb 4000 EUR-ra jön ki Energotrade árlista alapján. 500ért pedig simán lehet kapni mindenféle "márkás" terméket, Stiebel, Wolf, Buderus, ami tetszik.
Lassan elkezdenénk becsövezni a rendszert, de csőrendszert még nem választottunk.
A szintek közötti födémbe építjük be. A géptől a pincéből szerintem spirocső a föggőleges strangok, majd ott átmennénk lapos csatornába vagy kis átmérőjű flexibilisbe, hogy elférjen.
