Pedig nem is egy példa van rá, hogy egy latin "ST" szókezdet mögött a mi CS hangunk legyen.
Például : STUPA : csepű ---- azaz CSEPŰ átírva, a kezdő CS hangot "ST" váltja ki itt is.
STELLA meg lehet a CSILLA(G) átírása , ami nem mellékesen ugye női keresztnév is nálunk emberemlékezet óta. Az "UESZWeb" egyelőre csak hipotézisként és amolyan kósza felvetés szintjén számol azzal az eshetőséggel hogy a CSIILLAG szónak talán esetleg lehet némi köze a CSILLOG szóhoz.
Még nem biztosak ebben.)) Talán egy NASA kódfejtőt még bevonhatnának a vizsgálatba.
Viszont van még egy hosszabb szó, ami érdekes:
STELLATUS : csillagos. -------- ami maga a CSILLAGOS átírása is lehet. De máshogy is jónak nézhet ki, a csillagok jellemzője hogy este napnyugta után láthatóak. És akkor az ESTE-LÁTÓS is igen versenyképes. A spanyol/portugál E hanggal kezd. Lehet kétféle megközelítése is van ennek akár egyszerre.
Annyira latin szavak hogy válogathatunk a magyar felépítésekben.))...
Akkor már elhazudhatták volna valami portugál vagy francia dolognak inkább .)) Ezeket meg bezzeg még meg sem említik a "nagy tudásúak" :
BERCO illetve BERCEAU szavak. Persze ezek is a magyar BÖLCSŐ szó torzításai természetesen. Ők nincs miből ezt felépítsék. Nálunk meg ez : bölcső, belcső, bellöke, billöke is volt mert hát BILLegő CSŐ szerű BELső ÖL, ami a "billöke" esetén már a LÖK szavunkat is tartalmazza, mivel ezáltal billeg.
ÚESz. Bölcső: Csuvasos típusú ótörök jövevényszó. | ≡ Kāšγ. bešik; kirg. bešik; oszm. beșik; stb.: ’bölcső’ [török eredetű]. ⌂ A magyarba átkerült alak *belčiγ lehetett. A török szóvégi γ a magyarban vokalizálódott; vö. még →borsó, →szőlő stb. A török š > m. cs hangváltozáshoz vö. →bocsát, →búcsú; a szervetlen m. l hanghoz vö. →ács, →bölcs; vö. még →gyümölcs. Az ívelt talpon ringó bölcső a török népektől származott Európába. ⌘ A bölcsőde nyelvújítási származékszó. ⌂⇒ A magyarból: szlk. (N.) belčov; rom. (E.) belcéu: ’ua.’.
A "mocsoktalan" helyett jobb és találóbb a "mocskolatlan". Azaz MAKULÁTLAN ---MOCSKOLATLAN
Ezért nem ismert nálunk ilyen hogy "makula" , mert az egész már egy latin torzítás. A fosztóképzős verzió viszont "visszakerült" elváltoztatva a nyelvünkbe...
MUSTEUS/MUSTUS : must, musthoz tartozó. Továbbá még: új, ifjú, friss, új dolog ------- Akkor ez a MOST(OS) lesz, az egész lényege az "épp most" , a must is egy friss épp elkészült újbor és akkor ezek szerint a MOST szóhoz van ennek az egésznek köze eredendően...
Volt már folyós dolog, de az más hangalakkal. Ezúttal egy :
FLUMEN : folyó víztömeg, folyás, folyam, folyóvíz ----------------- FOLYOMÁNY ez pontosan. Ott van a magyar képzés is. A FLUMINEUS már tovább ragozott (magyarul) , az a FOLYOMÁNYOS lesz.
FENESTRO : rést csinál, ablakkal, ablakokkal ellát -------- volt már hasonló, ez a FÉNYESÍTŐ . A német ablakok is FÉNYESek. Fényes TERek ezek a "fenster"-ek .))
TITUBO : tántorog, botorkázik, akadozva beszél, tétováz, hibáz ------------ TÉTOVA szavunk van egész egyszerűen itt átírva. Ezt néhány hasonló szó még alátámasztja. Alapszó hovatartozása nem lehet kérdéses, benne foglaltatik a TOVA szavunk. Gondolom a latinnak kötelező volt a V hangot B-re írni, hogy ez másnak tűnjön .))
TERRULENTUS : földből álló, földhöz való, földből növő, földi --------- TERÜLETES , (el)TERÜLENDŐS dolgok ezek. Akármelyikből is legyen a pontos, az fix hogy itt a szó közel kétharmada már a nyelvünk ragozásai a kifejezésben...
Ezek a "latin" szavak is a magyar nyelv már ragozott formáinak az elváltoztatásai:
SACCEUS : zsáknak való durva vászonból készült, zsák....... (mint előtag) --------- ZSÁKOS ez pontosan, írtam már zsákos dolgot, itt a magyar toldalékolás is kiválóan meglátszik.
SETA : erős és kemény szőr (lovaké, ökröké és disznóké ) , serte , borotva , kefe. -----------------------
Ez a SERTE vagy a SÖRTE szavunkból van egészen pontosan , amely szavak már eleve magyar nyelven képzettek. "SZER-SZOR" kiterjedt szóbokorral rendelkező sokszorozó értelmű gyökszavunk a szótó, itt a szőrzethez lesz konkrétabb köze. Ebből van a SERtés is amely náluk odaát : SETOSUS, amely kicsit túltoldalékoltnak látszik, mert így SERTÉSES .))
És már a gyökszónál torzult odaát a hangalak, mert a 3. helyen az R hang egyszerűen felszívódott valahol a nagy kozmikus térben, és így ránézésre már a "séta" amire az egész hasonlít a SERTE helyett. A lényeg : ez egy újabb toldalékolt magyar szónak az átírása ,mindössze.
SURCULUS : ág, oltóág, sarjúág (itt a lényeg) , oltvány, csemete ----------- tehát ez a már nyelvünkön ragozott SARJÚLÓS szó lesz és pontosan . Persze mi csak SARJULÓ formáig toldjuk. És hogy miért lett a SARJ dologból SURC ?... Egyszerűen átírták erre. A latin szóképzés így megy.))
SYNTHESIS : összetétel, összerakás --------- Szerintem mondjuk úgy hogy SZINTEZÉS )) Mert erről van itt szó. SZINTE biztos hogy SZÍNEZNI és SZINT keverni se nem latinul se nem görögül, hanem magyarul lehet ezzel a szóval. SZINTÉN a magyar SZÍNTÉR, ahol vagyunk, annak SZINTJÉN mennek itt az események a SZÍNEN. Akit felszentelnek felsőbb szintre helyeznek. Nálunk ez így is erősen összefügg. Náluk az már SANCT, persze ez a mi SZENT szavunk, csak ezt is átírták.
És maga a SYNTHESIS szó már nyelvünkön toldalékolt többszörösen. Más SYN formák a latinban egész más dolgok is lehetnek amely egyáltalán nem biztos hogy összefüggnek az eddig említettekkel. Például a SYNODUS : gyűlés, papi gyűlés, egyházi ZSINAT. ----------- Tehát ugyanazzal az induló külalakkal startolva itt már egészen másról van szó, mert itt már a ZSINAT(OS) magyar hangalak van már átírva és elváltoztatva. De fel lehet ismerni még a viszonylag jelentős módosítás ellenére is.
Azaz egy fix hangalak mögött "odaát" akár 5-6 egymástól teljesen független dolog is lehetséges.
De fordítottan is igaz : egy fix hangalakú szavunkat/kifejezésünket akár 4-5 féle átírásban is megtalálhatjuk odaát egyszerre...
ADVOCATUS : ügyvéd, ügyész, ügyvivő, ügynök ---------- Angol ADVOCATE is nyilván ehhez kapcsolódó. ÜGY-VISZ-ETES emberekről van szó, talán így fordítható a legpontosabban. Magyarul toldalékolt ez már. Mivel itt ez a szó egyszerre fedi le az ügyészt is, meg az ügyvédet is. Minden fent nevezett valamilyen ÜGY amit ő VISZ. Ez az ADVOC csak jól elváltoztatták a hangalakot.
A magyar nyelvben régen ÜGYVÉSZ szó is megtalálható leírva. Azaz minden bizonnyal az ügyvivők egy tágabb összefoglaló fogalomból lett később megkülönböztetésül "ügyvéd" , amely már felvette a VÉD szót a tevékenysége okán. Ezzel elkülönült jelentésben az összefoglalóan használt ÜGY VISZ (ügyvivő ma) emberektől, pontosan megnevezve tevékenységét.
AEQUIVALEO : hasonértékkel bír, ugyanannyit ér, felér (val, vel) ------- Azaz ez az EGGYÉ VÁLÓ kifejezésünk (ragozva ), csak szépen egybeírták és átírták erre. EKVIVALENS is ismerhetjük ezt a szót, ugyanúgy az EGGYÉ VÁLÁS amiről szól értékben.
És itt van az hogy most már nagyon gyanús a vizük is ezek után, ez az egész AKVA dolog , vagyis AQUA .
A latin nyelvben többször találni egy előtét E hangot. Megfigyeltem hogy gyakran az "EL illetve a LE" igekötőnkkel azonosak értelemben. Természetesen a magyar nyelvben markáns különbség van a két szó közt és semmiképpen sem helyettesíthetők egymással általában. (néha van mikor tényleg mindegy )
A latin a kérdést úgy "oldotta meg így okosban" hogy összekeverte egy lapra a kettőt, és a hangok sorrendi kérdésének ügyét elintézték azzal hogy az L hangot nem írják, így van egy E a szó elején mindkettőre.)) Na 1-2 szót ezekből :
EFFORO : kifúr ----- vagyis ELFÚR a hangalakból , de LEFÚR is lehet, ez a fent említettek okán van hogy nem egyértelmű. De mindegy is hiszen a kifejezés végén magyar nyelvű ragozás szerepel.)) A "fúró" mindenképpen ott figyel. Ez a szerszám magyarul tevékeny.
EFFICTIO: leképzés, leábrázolás, képmásolás, ( és most figyeljünk nagyon) LEFESTÉS , leíró ---------------- de LEFESTŐ ez pontosan, csak jól átírva az egész. De azért meglátszik még miből lett.
És akkor a fikció szó is eszünkbe juthat, lehet köze a fentiekhez jó eséllyel...
Szerintem ez egy érdekes megfelelés az ősgyök fogalmával:
"...Arisztotelész nyomán azt mondhatjuk: "anyagnak nevezem, ami önmagában sem nem valami, sem nem mennyiség, se más olyasmi, amikkel a létezőt szoktuk meghatározni" (Metaphüszika, 1029 a). Az anyag puszta lehetőség, valamiféle első hordozó, a változások alapja és a meghatározó formák befogadója."
Valójában a gyöknyelv egy ősi filozófia még ősibb, talán a lételv teljesen ösztönös kifejezése, mert az ősgyök sem más, mint egy tárháza a megnevesítés lehetőségeinek.
"Igen, de az "anya" szó akkor is anya, és nem ég."
Az ÉG (An, Ana, Anu) szó alatt nem a felettünk levő kék eget értették, hanem a megnevezett személy, Isten(nő) isteni, szellemi mivoltát.
A nők tisztelete nem olyan volt, mint manapság, a nőket az égi-szellemi tudás birtokosainak tartották.
Lásd az indiai mitológiában:
Brahma az univerzum teremtője, felesége Szaraszvati a bölcsesség, a tudás, a művészetek, a zene, az irodalom, a beszéd, a tanítás istennője. Nevének jelentése; áramló, hömpölygő. „Brahma a teremtő. Tudás nélkül elképzelhetetlen a teremtés. Ezért vette feleségül a hindu mitológiában Brahma Szaraszvatít, a tudás istennőjét.”
Minden bizonnyal ez a tisztelet maradt fenn az anya, anyu szavainkban megtartva mind a sumer (Ana) mind az akkád (Anu) verziót talán egyedül a világon...
Néhány nyelvben elvétve találkozunk az egyik változattal, de együtt a kettő sehol nem fordul elő:
Azerbajdzsán: Ana, Baszk Ama, Kazah: Ana, vagy analiq, kirgiz: ene, üzbég: ona, vagy onalik tatár: ana, török: anne, Héber: אמא (alef – m – alef) Ámá
"ÉG mint égbolt egy másik dolog, mert egyébként az ÉG szó bizonyosan ugyanilyen értelemmel már létezik a sumer mitológiában."
Igen, de az "anya" szó akkor is anya, és nem ég. Még ha ez éppen nem is a hétköznapi értelmezése a szónak az isteni nevekben. Itt mint amolyan teremtő"anya" jelentése van, mint amelyektől származtatható minden. Ilyesformán valóban kapcsolódik az "ég"-hez, de nem egyenlő az éggel a szó. A két viszonyítás közt azért van erős különbség.
De ha egy ANYAbolygóról jöttek ide valaha valakik, ami meg innen nézve bárhogyan nézzük, az égben van fent.))
Meg ugye van anyahajó is és az ismétlés is a tudás anyja. Tehát van a szónak egy tágabb értelme.
ÉG mint égbolt egy másik dolog, mert egyébként az ÉG szó bizonyosan ugyanilyen értelemmel már létezik a sumer mitológiában.
IGIGU a 7 nagy ÉGI isten egyben kifejezve. Akkor ott van az ÉGI ítélőszék palota, ÉGalgina. Ez sem véletlen.
ÉGI triász tag NANNA szentélyei : ÉGISSIRGAL vagy ÉGISNUGAL . Megvolt a szó már az ÉG-re, és épp az amit mi is használunk rá 2024-ben.)) ...
"Már ugyan miért volna ?... Nézzük már : 8-AN, józ-AN, csussz-AN , kotty-AN, oly-AN, ugy-AN, "
Nem erről beszélek... A térségben - Közel-Keletről van szó, beleértve Mezopotámíát is - a sumer AN szó ÉGI jelentésű, számtalan isten- helység- és tulajdonnévben szerepel, pl:
Melkisédek városa Salem nem más mint Scythopolis, -állítja Hyeronimus. Tehát „Szkíták városa”. Korábbi neve viszont – amarnai szövegek szerint – Bit-Sa-An Vagy eredetmítoszunkban: Ankisza, Hunor és Magor anyja, Nimród felesége...Isten(nő) névében: An, Ana, Anu, Anahita, Anat, stb... Sőt, az Ana, Anu a mi anya, anyu szavainkban él tovább mivel akkoriban az égi-szellemi dolgok női princípiumok voltak.
"Viszont az közismert hogy a "kánaániták" néven elnevezettek Noé KHÁM fiának leszármazottai, Kánaán nyilván a KHÁM valamilyen képzete lesz."
Ez egy zavaros dolog... A Bibliát mindig fenntartásokkal kell kezelni különösen a családfákat, mert tele vannak hamisításokkal. Csak egy példa: Ábrahámnak és Jákóbnek semmi köze egymáshoz, az előbbi a héberek, utóbbi az izraeliek ősatyja, csak a Biblia írói fésülték össze őket.
Ugyanígy semmi köze a héber Júdának az izraeli Jákóbhoz, mivel Júda csak szeretett volna Jákób családjába tartozni, s ez által jogot formálni Izrael (Jákób) földjére... (miután a héberek voltak a hódítók, a honfoglalók, az izraeliek pedig az őslakosok.) De ebbe ne menjünk bele...
További átírt magyar kifejezések a latin nyelvben :
LUTOSUS : sáros ----- LATYAKOS ahogy mi mondjuk ezt pontosan. Van pár hasonló szó, hasonló értelemmel.
PHALAE : faállvány ---- ugyanaz csak itt nincs - vány képző : FAÁLLÓ lehet fordítani.
XEROCOLLYRIUM : száraz kenőcs------ vagyis itt a XEROC = SZÁRAZ csak jól átírták, aztán az OLAJ=OLLYR épp most, az -IUM meg egy szó végi elem, hogy latinosnak tűnjön itt minden.))
AMARUS : keserű, fájdalmas, csípős -------- ez A MARÓS szavunk így pontosan, még a névelőnk is ott maradt. Vagy csak szándékos előtét, hogy kicsit másnak tűnjön az eredet...
Jut eszembe a hettiták még a Bibliában is Hét, vagy a Hét fiai leírásban is szerepelnek.
Más : közben eszembe jutott hogy ez az ominózus sumer -AN, amit éggel azonosítanának. Azaz "ANU" is feltűnik ez. És akkor : ez simán lehet maga az "anya" szó. Ahogyan ma atyaég szokás mondani, ez itt "anyaég" . Tehát földanya is van. Éganya is olvasható régről is és magyarul is.
Azaz maga a sumer szó az "ég-ANU" kiemelt része a szó második fele, anya/anyu hangalakból az eget megnevezve...
Már ugyan miért volna ?... Nézzük már : 8-AN, józ-AN, csussz-AN , kotty-AN, oly-AN, ugy-AN, hogy-AN, hatvAN, VAN, tAN, ott-AN, csatt-AN, gyors-AN, szótlAN, valótlAN, katlAN, paplAN, csintal-AN, halk-AN, hork-AN, kAN, suh-AN, valóbAN, azonbAN, és még sorolhatnánk. Sehol sem érezhető efféle jelentés. Többnyire képző, illetve toldalékok része.
De nézhetjük -ÁN véggel is : bán, kurgán, magán, szán, celofán, huligán, tarján, burján, bojtorján, útján, híján, hurrikán, orkán, tulipán, porcelán, csalán, banán, korán, során, tán, méltán, láttán, után, eztán, aztán, kíván, karaván, kazán, nyilván és sok egyéb : egyszerűn nem erről szólnak ezek.
Miért épp a kánaán szóban lenne csak éskizárólag ? ... Itt is egy szóképző lehet...
Az őseink madara nem kérdéses, a kerecsensólyom az. Emese álmában is az van, az eredeti írás egyértelműen sólyomról beszél, a kincseinken egészen a szkítáktól kezdve létezik folyamatos sólyomábrázolás. És bizalmas kapcsolat volt a madárral, vadásztak vele. Amit kányával nem igen nagyon lehet, kerecsennel viszont igen... De amit írsz az "URU-SALIM mögött is gyanús ugye... A Nagyszentmiklósi korsón azonosítható a sólyom.
A Kánaáni KANA települések vélhetően maga a "kánaán" szóval kapcsolatosak, és ezért fordulnak elő szerte a területen.
A magyar KANNA, KANCSÓ szavak mögött különösebb mitológiát ne keressünk, egy KANYargós tárgy KANYaros CSŐvű tárgy röviden és tömören kifejezve... Ősi fazekastermékek különösen ilyenek voltak.
HETTITA : őseink ! Sokféleképp hívták őseinket. A név alapja a HÉT számjegy. A HETEK/HETESEK /HETED esetleg, hallottunk már HETED-HÉT országról. Ezenkívül a 7 törzsbe rendeződés őseink egyik specialitása.
Van 7 vezérünk, 7 törzsünk is ismert, ez a hetes elrendeződés "divat" volt őseinknél. A Hetedhét ország talán épp a mai Kárpát-medence volt onnan , nekik távolról nézve...
Az eredeti Kánaán mint földrajzi név : A Biblia szerint is Libanon tölgyesétől délre terjedt egészen Egyiptom Nílus folyójáig. Keleten ide értendő még a Jordán folyó völgye is. Ezen ívül Jordánia jelentős része, illetve még Szíria egyes területei. Ez a jelentősebb méretű terület az eredeti Kánaán megnevezése.
De olyan buta vitákba nem megyek bele, hogy ezen említett területeken vajon mennyi kanyon is található, mert számos van belőlük és közkívánatra sorolni is tudom őket ha kell bármikor. Más kérdés hogy továbbhaladva a témában könnyen lehet (sőt valószínű) hogy a "kánaán" szónak mégsem a kanyonokhoz lesz köze és még inkább nem az égi madarakhoz, különösképp nem a kányához. Egész másról lehet szó, és itt jön a képbe hogy ez már egy torzított hangalak lehet. A lehetséges válasz végül is eddig is előttünk volt, csak épp másra koncentráltunk.
Úgyhogy 3. lehetőségként ezt is felveszem a listára, mert esélyes hogy épp ez a jó nyom :
Egészen Noé-ig kell visszamennünk, kinek 3 fia is volt, egyikük KÁM/CHÁM/HÁM / KHAM igazából a kezdőhang se tisztázott teljesen, de az azóta is fennmaradt HÁMI/HÁMITA/HAMITA szavak arra utalhatnak hogy eredetileg H hanggal kezdődhet ez a név.
Viszont az közismert hogy a "kánaániták" néven elnevezettek Noé KHÁM fiának leszármazottai, Kánaán nyilván a KHÁM valamilyen képzete lesz. Legalább is egyértelműnek látszik. Tehát már létező "ősatya" személy által megnevezve a nép és az élőhely. Ők éltek ott, szóval ez stimmel is.
Az már más kérdés hogy KHÁM miért KHÁM, mivel itt még az eredeti kezdőhang sem tisztázott, így ezt ma nem egyszerű megmondani. Tehát ezen verzió alapján egy származási vonal, egy ős nevéből, azaz KHÁM -ból van az egész. Ha ez az igaz, akkor ez nem KANY/KÁNY gyökerű szó, és akkor a sziklás folyóvölgyek és az égi madarak is félretehetők.
Az biztos hogy a magyar KANY/KÁNY stb. gyökérszó a kanyargással kapcsolatos, többnyire a földrajzi nevekben is. Ez könnyen igazolható. A többire még írok egyet...
"Ugyanakkor mindig számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy az eredeti hangalak már módosult némiképp,"
De itt nincs semmilyen módosulás leszámítva az N-NY változást. Legalább ott ne keressünk és főleg ne képzeljünk módosulást, ahol nincs...
A Kánaán hangalakja a héberben, görögben, latinban is ugyan az, mint nálunk. Nálunk sem kanyon... Még a hurri knaa - amiből ez eredetét feltételezik - sem hasonlít a kanyonra.
"ettől függetlenül nálam erősebb a KANYON kapcsolat."
Nálam ez a verzió több okból is kiesett a kosárból:
- A név alakja semmiképp nem utal a kanyon szóra. Lásd fentebb.
- Kána helységnév is létezik, mely a Kánaán -AN végződés nélküli változata.
- Amennyiben elfogadjuk - az alábbiak ezt valószínűsítik - hogy a szó a kánya megfelelője, akkor a helység neve Kánya.
- A kanyon változat elfogadásához igazolni kellene a kanyon előfordulását kana, vagy kanaan formában, de erre sehol nem találtam semmilyen nyomot.
- Az -AN végződés ÉGI jelentésű, ez pedig alapos okot ad arra, hogy a térség megnevezése: "égi madár" legyen. Ez összecseng az Izrael névvel is, amelyben ÉL Isten neve szerepel és kb így fordítható: "Él követői". Tehát a névadás a vallással hozható összefüggésbe.
- A sólyom a keleti, ill. sztyeppei népek (hunok) madara, de most a déli, elő-ázsiai származású (ill onnan visszatérő) magyarok nyomába eredtünk.
- Az ÉGI KÁNYA ill.a KÁNA nevek egyaránt magyarázhatók, nincs szükség egyazon hangalakot kétféle jelentéssel felruházni csak azért, mert nekem ez, vagy az jobban tetszik. A ténynek beszélnek...
"A szó végi "AN" sok minden lehet,"
Térség neveként nem lehet sokféle, elég szűk a választási lehetőség. A legvalószínűbb ha valamilyen istenséggel, égiekkel hozható kapcsolatba.
Nem csak az Izrael név hordozza az égi eredetet, hanem a hettita név is: „Makkay János (1998/30,47) arra hívja fel a figyelmet, hogy a hettita szó jelentése "napistennő""
Tehát a térségben bevett szokás volt a népnévbe bevenni valamilyen égi szereplő nevét.
Persze, szóba jöhet még a magyar kanna szó is, hiszen van ilyen település (Kanna) Názárettől 7 km-re, s az egyik lehetséges helye a bibliai falunak. A másik Kana, - ma csak romjai láthatók - Názárettől14 km-re, és van a mai Libanon déli részén is egy Kana nevű település kb 50 km-re Názárettől.)
Ezt akár valamilyen szent edényként is értelmezhetjük, de az -AN végződés ott sem lehet akármi (helyhatározó...) sokkal inkább égi eredetűt jelenthet: Égiek szent edénye.
Viszont a magyar helységnév Kána és nem Kanna... És nem is sólyom. Bár Jeruzsálem korábbi neve Uru-salem/salim/solima/solyma.
"Az ősi legendás madarunk nekünk a sólyom és kevésbé a kánya."
Igen, a hunoké, a magyaroké viszont már kétséges. A Turul valóban sólyom megfelelője, de a Kaukázustól délre nem találkozunk ezzel a megnevezéssel, ott Anzu névre hallgat, s nem lehet beazonosítani. Korábbi hozzászólásomban már írtam erről a témáról:
"A nagyszentmiklósi kincs 2. sz. korsóján és a sumer pecséthengereken szinte azonos képpel, az "Égi Vadász" -szal találkozunk. Hab a tortán, hogy Anzu madárral is azonosították a régiek: "Thorkild Jacobsen proposed that Anzu was an early form of the god Abu, who was also syncretized by the ancients with Ninurta/Ningirsu," https://en.wikipedia.org/wiki/Anz%C3%BB (Thorkild Jacobsen feltételezte, hogy az Anzu Abu isten korai formája volt, akit a régiek Ninurtával/Ningirsuval is azonosítottak.) Anzu-t oroszlánfejű madárként ábrázolják az ősi "képek" és a nagyszentmiklósi kincsek egyikén a 19. szilkén is pont ugyan így látjuk viszont. Valószínűleg a Turul ősét köszönthetjük benne, hiszen ugyan ezen a szilkén a sas-fejű Turul is jelen van." http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=163199052&t=9206838
"És ez a Bibliai KÁNAÁN területe tényleg tele van kanyonokkal,"
Ezt azért nem állítanám... A jelzett térségben egyet sem találtam, nemhogy jellemzője legyen a tájnak. Vannak hegyek, völgyek, de kanyon momentán nincs. Vagy csak elvétve, de semmiképp nem jellemzően. És ugye, a Biblia sem így jellemezte, hanem dús vegetációval megáldott "tejjel-mézzel folyó" ország. Jelzem, nem is lehet kanyonokkal teli ország, mivel az járhatatlanná tenné a vidéket, és a mezőgazdaság sem alakulhatott volna ki kanyonokban, melyek jellemzően igen szűk terméketlen folyómedrek.
"csak ne minősítsük erőltetettnek az amúgy egyik legkézenfekvőbb lehetséges magyarázatot."
Ha valóban tele lenne kanyonokkal, akkor még szóba is jöhetne ez a verzió, de egyáltalán nem jellemzője a térségnek.
Amikor egy név eredetét keressük az összes lehetőséget számba kell venni, s az a legvalószínűbb, amit a legtöbb érvvel lehet alátámasztani.
1: Igen, ezek is jól lehetnek. Ugyanakkor mindig számolnunk kell azzal a lehetőséggel is, hogy az eredeti hangalak már módosult némiképp, elég csak átnézni Erdélybe hogy mi történik egy hangalakkal, ami nyilvánvalóan magyar eredetű. Egy sima Medgyes egyszerűen "Medias" lett, és így már ilyen latinosított szónak tűnik, pedig egyértelmű a képlet. Vagy egy valójában Máramarossziget város a nyelvtorzítóknál
"Sighetu Marmatiei" változik el. Még fel is cserélik a szóelemeket.
2: Gondolkodtam még ezen a "kánaán" dolgon, éppen nem tudom kizárni a KÁNYA kapcsolatot sem, simán lehetséges ez is, ettől függetlenül nálam erősebb a KANYON kapcsolat. De mindkét szó gyökere a kanyart és kanyargósságot kifejező KANY/KÁNY dolog, így tömören. A madárnak a jellegzetes röptéje okán. Többféle írás róluk, az egyik :
"Elterjedési területükön gyakori látvány , amint a madár élelem után kutakodva köröz a tengerparti területek fölött" --- megnéztem, kanyarog és ez indokolhatja a nevét is. A KANYON szó kanyarral való kapcsolata meg teljesen magától értetődő. Azaz bármelyikből is lett a Kánaán, ebből indulhat. A KANY/KÁNY dologból. A szó végi "AN" sok minden lehet, nem feltétlen kell hogy köze legyen a sumer "ég" szavukhoz. "OLY-AN , GYORS-AN, HIG-ANY, DOBB-AN, és sok szavunk végén ott van, ezeknek sincs égi kapcsolatuk, azaz ez más is lehet itt.
Az ősi legendás madarunk nekünk a sólyom és kevésbé a kánya. Egész pontosan a kerecsensólyom.
Őseink vadásztak is velük, erre a szirti sas alkalmas leginkább meg a kerecsensólyom. Viszont utóbbi mellet szólnak jelentős érvek hogy arról van szó esetünkben : A sólyomreptetés ősi év végi ünnepünk volt, még bőven a mai KARÁCSONY előtt és ez a később immár keresztény ünnepként számon tartott esemény hangalakja bizony még kiválóan emlékszik a solymászünnepre. Mert előbb KERECSEN majd KARÁCSONY lett ez. Ha az emberek esetleg már nem is emlékeznek erre, a nyelvünk viszont igen.
A másik dolog, hogy a Nagyszentmiklósi kincs leletek korsóján egyértelműen és beazonosíthatóan sólyom szerepel, ez a szárnya felépítéséből megállapítható. Azaz ez nem kánya ott sem.
Szerintem a legkézenfekvőbb a "kánaán- kanyon" , KANY/KÁNY kanyargósságot jelentő szótőből. A mély völgyek, szurdokok jellemzője. A fóniciai "KANA'N forma majd azonos a mai KANYON hangalakkal, teljesen egybevágóak. És ez a Bibliai KÁNAÁN területe tényleg tele van kanyonokkal, ma is a helyszín a Biblliai jelentőségén túl gyakran emiatt látogatott még, kanyontúrákat szerveznek meg ide rendszeresen.
Elég kézenfekvő oka lehet ez az elnevezésnek. Híres kanyonjairól is a Sínai-Félsziget, mely a Bibliai Kánaán része volt. Híres erről Izrael és Palesztina területei is. Ugyanez Libanonban, Jordániában is, ez utóbbi is bővelkedik bővizű kanyonokban. A földrajzi név gyakorta valamely rá jellemző tulajdonságból neveződik el tömören. Mondjuk PÁRKÁNY település. A hivatalos eredeztetés egy nettó baromság, semmit se értenek az egészből. Perzsa az apjuk F-sza, ez színmagyar.))
Csak a térképre kell nézni és mindent értünk. Hol is van ez ?... PAR(T)KANY-arulatnál. Hát mivel ez ott van a Dunakanyarnál, épp ott fog a PART- KANYart leírni a település mellett. Itt kezdődik a Dunakanyar. És nagyon nem Perzsiában.)) És ennyi a lényeg, a T -vel sok már a mássalhangzó egyben, gondolom ezért szállt ki a buliból.
Persze a Kánaán-Kanyon egyezőség ettől még nem 100%, csak ne minősítsük erőltetettnek az amúgy egyik legkézenfekvőbb lehetséges magyarázatot. Mert egy kanyonokkal teli hely a legtermészetesebb hogy ebből neveződjön meg. Ahogyan egy kopárabb sziklás köves hegycsúcs mondjuk TAR-KŐ legyen. Vagy egy buja nagy kiterjedésű erdőkkel borított hely ERDÉLY legyen. Rá jellemzőből a neve. De ha Kánaán egy jelentős kánya élőhely is volt (vagy ma is épp az), akkor ez is egy indokolt alapja lehet az elnevezésének , én ezt továbbra sem zárom ki teljesen...
"Bizonyosan könnyen találhatnánk még további példákat is némi térképezés után, amelyek szintén gyanúsan kötődhetnek a nyelvünkhöz."
Az említett területen folyik keresztül a Kishon nevű folyó, és a közelben található még Kishor, Kisra, Tamra, Gita, Bardala, Kardala, Atara stb. magyaros hangzású nevek, igaz, ezeknek nincs a KM-ban megfelelője. Ezért is nem említettem őket a korábbi felsorolásban. (Noha a Gita szerepel a Har-gita megnevezésben)
De nem csak ebben a térségben, hanem máshol is találunk hasonló földrajzi neveket.
Mint érdekességet említem meg a sumer-akkád Istin, (egy, egyetlen) a hatti Estan és a hettita Istanu neveket, amelyek közül az utóbbi a napisten nevét jelenti.
"Viszont mindenképp számolnék azzal a lehetőséggel is hogy a KÁNAÁN az a KANYON,"
Én inkább azt valószínűsítem, hogy a Kana = kánya, és a Kana-an = égi madár, (égi kánya) mivel az AN sumer szó jelentése égi. Így van értelme mindkét névnek. Ráadásul az égi madár szimbólum ismert a nagyszentmiklósi kincs edényeinek mintáiból is. És alakilag is tökéletes.
A Kánaán-Kanyon verziót igencsak erőltetettnek érzem, (alaki különbség is van) és magyarázat nélkül marad Kána értelmezése.
Igen, ez itt egy egészen jó összefoglaló az úgymond gyanúsan és potenciálisan magyaros érdekeltségű kánaáni földrajzi nevekről. Bizonyosan könnyen találhatnánk még további példákat is némi térképezés után, amelyek szintén gyanúsan kötődhetnek a nyelvünkhöz.
A "HARTA" is érdekes, meg kéne nézni hogy nem é volt határtelepülés. A pártusok ikonikus egyik legjelentősebb városa HATRA néven volt nevezve. És épp micsoda véletlen ez ismerten egy jelentős HATÁR-település volt, mert a városon túl már a rómaiak voltak. A magyar települést meg a Duna határolja el.
A "KÁNA (KANA) , KÁNAÁN esetén lehet az lesz a jó amit írsz. Viszont mindenképp számolnék azzal a lehetőséggel is hogy a KÁNAÁN az a KANYON, ez az úgymond ókori nagyobb kánaáni földrajzi terület konkrétan bővelkedik a kanyonokban, persze a madár röptéje és a földrajzi elem lényegében ugyanabból származik, a KANYar szótövéből és ezen értelem fogalmából van mindkettő.
Szerintem simán lehetséges eredeti megnevezését tekintve hogy ez a KANYON-ok földje...
Így már jóval érthetőbb a levezetés, és elfogadható a G nélküli alak mint eredeti forma.
A kánaáni SZAMÁRIA is Ok, a kánaáni királyok is szamárháton közlekedtek, harcoltak a Biblia szerint...
Tehát ennek a szónak az eredete valahol délen keresendő. Minden bizonnyal köze lehet a magyar nyelvhez, mivel abban a térségben (is) elég sok más helységnév- és szóazonosság fedezhető föl.
Arad város: Jeruzsálemtől délre, kb 50 km-re, Maghar város: Kapernaumtól 12-14 km-re Nyugatra, Maggar, vagy Mahgar népnevünk egyik változata. Az arabok is így neveznek bennünket (Madzsar) Guive Mifrendereski: „A Szaka nomenklatúra” című tanulmányában a méd papokat a mah-ghar nemzetségből származtatja. V.Ö Hun-gar, Mah-gar neveket ahol a -GAR a sumerban és nálunk is sokadalmat, lendületet jelent (nagy garral jön...) Tur’an város: Maghartól 13-15 km-re délre, A Sáhnáme (Királyok könyve) verséből idézve: "Másod szeren Turánt adta vala Túrnak," Ugye, mindkét név ismerős? Mellesleg Etruszk Istennő is... Tábor hegy: Maghartól kicsit délebbre, ahol Bárák serege táborozott, s vonult fel Sisera ellen. Az elnevezése indokolt. Harta város: Galileai-tenger déli csücskétől keletre, kb 20 km. "A Duna mellett helyezkedik el, Budapesttől mintegy 100 kilométerre délre. [...] Területén bronzkorból és avar korból származó település nyomai kerültek elő a földből, valamint gazdag leletanyagú honfoglalás kori temetőt is feltártak itt" Kána (Kana) magyar párhuzama a Kánya helységnév, Árpád-kori település Bp- területén. Kánaán › Kána-an › Kánya-an(?) An= égi, Kana-an= égi madár. V.ö. a nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. sz. korsó égi madarával Jeruzsálem egykori neve Uru-salim, más változatban Uru-solyma (V.ö. a kányával, az előbbi égi madárral.) Él istennév, jelentése is él. (Vagyok, aki vagyok. Mutatkozott be Mózesnek - azaz élek) Le sem kell fordítani.
Természetesen lehetne még sorolni más ismerős hangzású neveket is...
SAGMARIUS szóra visszatérek bővebben. És hogy miért is lehet ez SZAMARAS . Igen, létezik SAGMA is, de ez nem feltétlen jelent semmit. A megfigyeléseim szerint odaát a szótő fogalma kevésbé értelmezhető mint fogalom, mert az átvett hangalakokat teljesen kedvük szerint módosítgatják el. Ami annyit tesz hogy egy átkerült hangalakot ugyanúgy meg is toldhatnak egy ilyen kitalált latinos elemmel, de ugyanezt kapásból képesek rövidítve is használni akár később . Azaz a rövidebb simán lehet a későbbi szó is időben.
Viszont az tudható hogy a SAGMARIUS dolognak ugyanolyan értelmű hasonló hangalakjai voltak/ vannak.(melyik épp kikopott vagy éppen bekerült a rendszerbe) SUMMARIUS/SAUMARIUS vagy SIMARIUS és egyéb hasonmások léteztek, amelyek eredeti jelentése a teherhordó állat megnevezése.
Ami meg az emberiség történetében legelőször a SZAMÁR lehetett, a sumereknek már egy halom volt belőlük, szaporították őket, sőt már tán öszvért is "készítettek", azaz értettek hozzájuk.
És olvastam már olyat hogy a SUMMARIUS vagy a SIMARIUS a SAGMARIUS-ból lett. Ami viszont azért nem állhatja meg a helyét, mert egy 1500-as évekbeli latin szójegyzéket néztem meg, és ebben még semmilyen "SAGMA" kezdetű szó nincsen. Sőt mi több, ekkor a saját szavuk szójegyzékeiben "SAG" kezdettel nem is létezik még egyetlenegy szó sem. Ugyanakkor a SIMARIUS ekkor már bőven létezik, és ők ezen hangalak első írásos nyomát bizonyos 764. évre datálják ebben a bizonyos jegyzékben. Persze a szó azóta a süllyesztőbe került, már a 100 éves szótárnak sem része. De volt és messze a SAG kezdetű társa előtt már színre lépett teherhordó állat értelemmel.
Azt azért még nem zárom ki teljesen hogy a "SAG" kezdetű variáció esetleg mint már a "SZÉK" az amire utalt, hiszen a "nyereg" az egy olyan dolog amire ülünk, akár széknek is vehető, és már pont itt nem rég vagy 3 féle "szék" átírást is mutattam a latinból, akkor miért is ne lehetne még 4-edik, 5-dik és tovább.
Visszatérve a SZAMÁR szóra : akiket SZAMARITÁNUS néven hívtak SAMARIA helyen éltek : épp hogy ők ugye nem lovagoltak, hanem még a Bibliából is az derül ki hogy SZAMÁR volt az állatuk, kísérte őket mindenhová. Régi festményeken is SZAMÁR mivel ábrázolva vannak és folyton így megörökítve. Tehát ez sem latin szó persze, főleg hogy SAMARIA lakói úgy tudni hogy az asszírok által kitelepített SUMER leszármazottak elvileg, azaz az egész história jóval régebbi annál mintsem latin nyelv még egyáltalán létezett is volna ez időben...
