ezt a szívást....mint a múlt héten. reggel megszórtam cuproxattal, erre mit ad istkefe 13.00 körül elkezd esni, majd másfél órán keresztül lagymatagon esdegélt. még a marhalábszárpörit is meghintette. holnap lehet megint megkínálom de immáron orthociddal és folicurral.
Na, ma végre sikerült kijutni 2 telekre, leszórni a csonthéjasokat Folicur + Merpan kombinációval, tafrina és monília ellen. Lassabban hajtanak, mint gondoltam. Egyetlen szem virág sincs még kinyílva az ősziken. A legfejlettebbek talán a Veszpremi képén látható állapothoz közelítenek. A sárgabarack a virágzás közepénél tart, még bimbók is vannak. A fagy azért sok szirmot elhervasztott, gondolom, még fehérbimbóban. Ezen kívül a mandulák vannak kinyílva, egy-két bimbó még ezeken is van. Érdekes, hogy így le vannak maradva, nálam a lejtőn mindig 7-10 nappal korábban érik minden fajta, mint pár kilométerre, a sík részen.
De ha még nem bontott szirmot , én mindenképp bepróbálkoznék még egy rezessel , kárt nem tud csinálni , viszont a réz fedés mindenképp kellene . Tehát szerintem azzal kezd , aztán 2-3 nap múlva mehet a többi , így legalább időben el tudod kapni .
OK, Score is van, akkor még levéltrágyát veszek. Azt gondoltam, hogy a Score korai még most, mert az tafrina ellen van, ha jól tudom. De az is igaz, hogy általában a tafrina azonnal letámad, mihelyst kibújnak a levelek.
Az Orthocid való a tafrina ellen , de ki kellene egészíteni valami felszívódó szerrel is ..Score , Folicur S ... a többi az monilia ellen való . Kombinálni is lehet , de a felszívódót nem kellene kihagyni belőle . És tegyél bele némi levéltrágyát is ( Wuxhal , Folisol .. )
Pár őszi fám vam, idén a lemosót nem tudtam megcsinálni. Most van pirosbimbós állapotban, a levélhegyek is elkezdtek kibújni. Mivel célszerű most permeteznem? Van Topas 100 EC-m, Sumilex 50 WP-m, Chinoin Fundazol 50 WP-m, Orthocid 50 WP-m.
Persze -persze ... ha valaki 160 lóerős dzsondérrel akar barackot művelni az nem fér be , de egy kistraktorral még meg is fordulok egy sorközben . ...:) .
Valami hegyes tárggyal tisztísd meg, majd bi-58 0,2%-os oldatával pamacsold be,
Nekem bevált. Egy teljes törzset kapartam le ovatosan. helyre jött a fa. Fokozottan odafigyeltem rá és jobban kezeltem mint a többit. Majd teszek fel képet elöbb le kell fényképeznem.
Nincs kizárva a gomba, de nagyobb eséllyel kártevő, mint kórokozó. Gomba, úgy tudom, főleg a stereum (réteggomba) lehetne, de annak más a tünete. A mézgás pöttyök elszórtan vannak, nem vonalban, a kéreg leválik, aztán fűrész. Nem vagyok derűlátó.., de köszönöm a választ. Mindenkinek zavartalan, napos virágzási időszakot !
Tutti , hogy kéregmoly ????? Mert ilyen rovarral még hál'Isten nem találkoztam , de a mézgás pöttyök a kérgen ..pláne ha egyvonalban függőlegesen vannak akkor nem biztos , hogy rovarkártétel , hanem inkább gomba .
Tud valaki segiteni, hogy kéregmoly ellen mi a hatékony (utólagos..) védekezés. 13-14 éves fáim közt járványszerűen terjed, a 120 fából alig van nem fertőzőtt (fás részeken mézgás foltok elszórtan a kérgen, általános gyengülés, kéreglehámlás, 2 éven belül elhal az ág), többet ki is kellett már vágnom. Actellic-kel próbálkoztam kéregre fújva, apr-máj-ig 1-2 alkalommal (többször egy vegetációs cikluson belül nem mertem), de ez úgy tűnik nem volt elég. Ha lehet, szabadfogalmú szert javasoljatok, mert - bár zöld vagyok - nem vagyok 'zöldkönyves'. Ha csak II-es kat. szer jön szóba, azért azt is megoldom.
Igen , de ennek az a lényege , hogy ide bármilyen esős időben is be lehet menni géppel . Ellentétben a művelt talajjal . A teljes füvesítés , az nem megoldás , mert abban nem fog teremni barack , legalább is hosszútávon jó minőségben nem .
Igen ebben igazad lehet ... a talajerozió egy komoly probléma , még ilyen kicsiban is . Nekem szerencsére nem olyan lejtős a trület , hogy vigye a víz , bár jópár éve volt , hogy a krumplivetést a faluban ..kb 300 méter ... találtuk meg , de akkor sem a mi területünkön folyt meg a víz , hanem a felettünk levő szántón . Aztán ültettünk egy sövényt arra a határra azóta nincs ilyen problémánk . Mint írtam , bírja a sorközben a füvet , de a fasorában így is műveljük . Gondolkodtam én is rajta , mert nem lenne rossz , csak akkor a rotálást nem tudnám a traktorral csinálni , hanem vissza a kézihez , ahhoz meg nincs sok kedvem .
Azért is gondolkodom a füvesítésen, mert elég lejtős a telek, és ha nyáron nem gyomos, akkor az időnként előforduló augusztusi esős időszakokban, mikor telítődik vízzel a talaj, a felső réteg lemosódik. Tavaly viszont szerencsém volt, a környéken sem volt olyan gyomos telek, mint az enyém, ezért csak az én földemen nem keletkezett vízmosás. :)
A szabadon álló ágakat úgy értem, hogy anno a tulajdonosnak volt X db csemetéje, amit el akart ültetni, és 3 méterenként lettek ültetve, ami nagyon szoros. (Igaz, csak 2 sor van, tehát elég szellős.) Azok az ágak maradnak meg, amik a sorban vannak, a szomszédokkal szinte összeérve. A sorból kilógó, szellősen álló ágak meg vagy leszáradnak, vagy ott támad legerősebben a monília, lisztharmat.
A kajszi: igazad van, nem vettem észre, hogy milyen alacsony a törzse. Tényleg le lehet metszeni a másik kettőt, a fa ágai úgyis le fognak lógni idővel. A megmaradót is vissza lehet azért vágni, alacsonyabban legyen az elágazás, ne 2 méter magasan. Ha nagyon oldalra megy, akkor meg, hogy függőlegesen álljon, egy karót lehet a törzs mellé kötözni, és ahhoz húzatni az ágat.
Nálunk valahogy idén nagyon el vannak maradva a fák. De nem is baj. :) Én egyszer jártam Szegeden, vagy 10 éve, abból is csak arra emléxem, hogy el voltak fagyva a kajszik. Nem is értem, miért voltak ott ültetvények, mikor mindig elfagy.
A pro és kontra érvekről itt lehet olvasni . Érdemes átnézni , mielött az ember vátoztat a dolgain , De !!!!
Mint minden okos írás végén olvasható , hogy ami az egyik helyen ( talajon ) jól működik az a másikon lehet hogy kudarc lesz , nem egyszerű biztosítani az optimális körülményeket . Nálam a talajművelés fontos , mert különben levegőtlen tömör lenne a talaj és ez nagyban kihat a gyümölcs minőségére ( szín,alak , íz ..stb . ) . A területen a bátyámnak is vannak fái , teljes füvesítésben ... hát nem mondok róla semmit , nálam egy fán van annyi termés mint ott 10-en . A húgomnak 120 fája van , a fasor művelve , a köz kb 1,30 széles füves , az már lényegesen jobb , viszont semmivel sem könyebb művelni , mint a telibeműveltet , tehát elgondolkodtató , hogy még a kaszát is be kell vetni időnként . A telibeműveltnek a hátránya az , hogy ha sár van akkor nehéz benne közlekedni ... ez igaz . Ja azért hozzáteszem , hogy rendszeresen van szervestrágyázva .
Az egyedüláló ágak betegségeiről ... szerintem itt az ok és okozati viszony van fordítva . Tehát nem az egyedölálló ágak betegednek meg , hanem a beteg , gyenge ágak hajtanak kevésbé és így előbb-utóbb egyedülállóak lesznek . Ilyet én is tapasztaltam, bár mint írtad , hogy idősek a fák , ez már nem mérvadó dolog .
Ezzel kapcsolatban én ammondó vagyok , amivel sokan nem számolnak , hogy a fa elsődleges védelme nem a vegyszer , hanem a saját immunrendszere . A vegyszerek csak kiegészítők . És csak akkor erős egy növény immunrendszere , ha az jó körülmények között van és ebbe minden beleszámít . A talaj a mikroklíma , a művelés , a tápanyag , a megfelelő alakítás ... na ez megint szép téma ... szóval minden .
Ja a kajsziról ... hát próbálkozni kell vele , de szerintem nagyon alacsony az elágazás ..ránézésre 50-60 cm . Ez még őszinek is épp hogy elégséges . A másik meg az hogy túlságosan egyformák , tehát konkurensei egymásnak , innen kezdve megint csak borul , igazad van , hogy lehet ezen változtatni , de nem hiszem hogy érdemes lenne , ha csak egy szálat hagy a tulaj azon pont annyi lomb fog az idén kialakúlni , mint ha mind a hármat meghagyja , és akkor nem kell tovább kínlódnia vele . ... bár ezek csak tanácsok .
Nálad még csak mosz kezd virágozni a kajszi? Jó neked, nálam (Szeged) már először elvirágzott, utána pedig elfagyott a kajszi, így tulajdonképpen én már túl vagyok idén a sárgabarack termesztésen.
Hiába a jó szándék, nem tudok permetezni. Csütörtökön is és pénteken délután is szélvihar és kisebb eső/hó volt, azóta meg mindig esik. Pedig vettem Folicurt. Lehet, hogy komolyabban veszik az ellenőrzést, régebben a boltos ajánlgatta a II. kategóriás szereket, most meg ideadta ugyan, de arra kért, hogy vigyem is ki rögtön az autóba, és jöjjek vissza a többiért, nehogy betoppanjon az ellenőrző közeg. A kajszi már kezd nyílni, arra is jó lenne már szórni. Lehet, hogy péntekig kell várni?
Nekem úgy tűnik, hogy a harmadik (középső) ág is sem függőleges, hanem ugyanolyan szögben áll, mint a másik kettő. Tehát nem lehet csak 1-et meghagyni. Nagyon nehéz kérdés már ilyenkor... :) Én már inkább ráhagynám. :) Talán mindhármat visszavágni, a legfüggőlegesebbet magasabban és felfelé álló rügyre, a többit alacsonyabban, kifelé álló rügyre, így az egyik dominánssá válna, és elnyomná a másik kettőt. Vagy éppen a legfüggőlegesebbet visszavágni fele magasságon, akkor az helyén maradna és új, erős hajtásokat hozna, a két vékonyabb viszont, mint az már a kajszinak szokása, a csúcsán hozna erős hajtást, és lahajlana, így a későbbiekben a felső elnyomná őket.
Nekem sincs gyep a fák alatt, de gondolkodom rajta. Állítólag a sekélyen gyökeresedő fűfélék a fa gyökere fölött maradnak, és nem engedik annyira párologni a talajt, a vízszükségletükről meg gondoskodnak maguknak, mert lecsapódik rajtuk a harmat. Valamint egy kedvező, párásabb mikroklímát alakítanának ki. Megfigyeltem, hogy kivétel nélkül minden fajtának azok az öreg ágai halnak el, amik szabadon állnak. Ahol egybeér két fa, az az ág bírja legtovább. Másrészt, eléggé furcsa és érthetetlen, de minden létező gombabetegség (monília, lisztharmat, stb.) szintén a szabadon álló, szellősebb ágakat támadja erősebben, nem a fa bozótosabb részeit.
