Szeretném összegyűjteni, hogy milyen publikálási lehetőségek vannak olyan tanulmányok megjelentetésére az új fizikához kapcsolódó cikkek, tanulmányok, könyvek számára.
Az a helyzet, hogy nekem automatikával (robotika) foglalkozó mérnök az alapszakmám és igen tesztelni szoktam dolgokat és nem csak úgy elhinni.
Feltettem a Gödel bukta alapjait egy nemzetközi matematika csoportba (23 ezer fős) is tesztelésként. A lényeget néhány mondatban is meg lehet fogni. Megértették:
Kurt Gödel's first incompleteness theorem violates the rules of correct reasoning and mainly contains a false dilemma-based reasoning error, but it also contains the circular, raisin-swelling, non-real Scotch and the expert disguise error. Furthermore, the lack of novelty can also be criticized, since oxymorons and paradoxes have been discovered and known for at least 2,500 years. It can be rejected in science for several reasons, even 5-6. So, in reality, this is just an example of a paradox that is slightly different from the others. Thus, it is an important part of the evolution of human thinking and logic, but it can be outgrown and surpassed. It may remain as science history.
Kurt Gödel első nemteljességi tétele sérti a helyes érvelés szabályait és főként hamis dilemma alapú érvelési hibát tartalmaz, de fellelhető benne a körkörös, mazsolázgatás, nem igazi skót és a szakértői álca nevezetű érvelési hiba is. Továbbá az újdonság hiánya is szemére vethető, hiszen az oximoronok és a paradoxonok már legalább 2500 éve feltártak és ismertek. Számos, akár 5-6 ok miatt is elvetendő a tudományban. Így valóságban ez csak egy a többitől némileg eltérő paradoxon tanpélda. Így az emberi gondolkozás és logika evolúciójának egy fontos része, de már kinőhető és túlhaladható. Megmaradhat, mint tudománytörténet.
Fel fogom tenni ezt tesztelésként egy filozófia csoportba is. Az 357 ezer fős.
"(Gödel Bukta) már eleve három nyelven adom ki. Angol-német-magyar. Hivatásos szakfordítókkal készítettem."
Nevetséges naivitás és önámítás!
A Gödel nemteljességi tételről szóló minden valamirevaló írás annyira speciális matematikai-logikai szaknyelven íródik, amit egyetlen hivatásos szakfordító se képes értékelhetően magyarról angolra lefordítani. Kizárólag az adott témakörben rendszeresen publikáló matematikus.
Nincs kecmec, aki bármilyen szakmában publikálni akar, annak magának kell megtanulnia a terület angol szaknyelvét, magyarul hiába irkál. Aki azt képes lenne helyette angolra áttenni, az nem fog ezzel pepecselni.
"Van egy elfogadott paradigma, amely szerint az einsteini relativizmus a hivatalos tudomány."
.
A hivatalos tudomány mérhetetlenül több, mint Einstein két elmélete.
A hivatalos tudománynak plusz az is meghatározó része, hogy tudja, valamit baromira nem ért a világól, mert egyrészt nem tudja összeegyeztetni a legnagyobb méretek fizikáját a legkisebb méretek fizikájával, másrészt ott van az érthetetlen ismeretlen, amit sötét anyag és sötét energia névvel jelöl, amelyek jelentése "valami, amit baromira nem értünk, hogy most akkor mi van".
A lényeg, hogy a tudomány tudja, hogy itt valamit marhára nem ért.
"De nem értem, miért nem azon dolgozol, hogy a "hivatalos tudomány" képviselőivel elfogadtasd az eredményeidet."
Nagyon egyszerű. Az én anyagaim homlokegyenest ellentétesek a hivatalos tudománnyal, pontosabban a "modern" fizikával. Egyetlen hivatásos fizikus sem fogadná el nyilvánosan.
Vannak tapasztalataim.
Egy fizikatanár elolvasta az egyik művemet, és azt mondta, hogy egészen biztos, hogy igazam van.
De hozzátette, hogy ő ezt akkor sem taníthatja a tanulóknak. Vagyis nyilvánosan nem vállalhatja a véleményét, mert akkor kereshet másik pályát magának.
Van egy elfogadott paradigma, amely szerint az einsteini relativizmus a hivatalos tudomány. Hivatásos tudós nem támogathat mást. Ha egy tekintélyes szaklapban akarnám megjelentetni a műveimet, akkor ezt hivatásos szakértők bírálnák el, akik sohasem adnának jó véleményt róla. Akkor sem, ha tudják, hogy igazam van.
Amúgy ez maga a 0-dik alapkövetelmény egy komolyan vehető publikáció esetében.
Az, hogy angol nyelvű legyen.
(Régen a tudomány nyelve a latin volt, később a német, most pedig már régóta az angol. Aki ezt az alapkövetelményt sem ugorja meg, ne számítson arra, hogy bárki is komolyan veszi.)
"A publikálás amolyan szerzői jogvédő dolog. Amolyan szellemi szabadalomféle. Igazolva van, hogy te akkor már leírtad"...
.
Valójában egyáltalán nem csak ennyi a jelentősége.
Sokkal inkább a tudományos pályára lépett kutatók állandó, sokszor nyomasztó kötelessége a publikálás, és a minél több "idézés" begyűjtése.
Minél többet publikál valaki, amiből minél többen idézik őt más publikációkban, annál többre tartja őt a tudományos közélet, de ami számára még fontosabb, a főnökei, illetve annál nagyobb esélye lesz elnyerni egy újabb pályázaton egy újabb adag pénzt a továbi munkája finanszírozására.
Nyilván előzetes bírálat nélkül ilyen helyre nem kerülhet fel egy anyag.
De nem értem, miért nem azon dolgozol, hogy a "hivatalos tudomány" képviselőivel elfogadtasd az eredményeidet.
Egy ilyen "publikálni, mindegy, hol" akciónak csak az lehet az értelme, hogy ha később valaki más, a "hivatalos tudomány" elfogadott művelői közül hasonlót publikál, rámutathass, hogy "na, ezt én már jóval előbb közzétettem, én vagyok a jani".
De addig, ha egyáltalán ez megtörténik, az ilyen "publikálás" olyan, mintha nem is lenne.
A tudománynak egy alaptulajdonsága az, hogy önellenőrző, önkorrigáló, és már ahhoz kell egy hitelességi tőke, hogy valakitől bírálatra elfogadjanak valamit, azután jön maga a bírálat.
Ezt kikerülni értelmetlen, mert az eredmény úgy csak annyi lesz, mint egy bulvár-fanzazy kiadványnak... csak ezt még csak el sem olvassa senki.
Tudós azért nem, mert ő csak komoly helyen megjelent komoly anyagokat olvas, másra ideje és energiája sincs, nem tudós meg azért nem, mert őt magát meg csak a saját maga kis nyünyükéje érdekli, az, hogy azt a nagyközönség elá tárhassa, és a másik hasonló cucca nem nagyon izgatja.
A publikálás rendes, bírálat utáni megjelentetést jelent.
Szerintem a "bárhol, csak tegyék közzé" értelmetlen, mert az olyan, mintha nem is lenne.
Kivéve, mondom, a későbbi "de én voltam az első" hivatkozási alap képzését. Ha igazából ez a cél...
"egy google-keresést sem vagy képes önállóan elintézni?"
Nem csak erről van szó valójában, hanem egy pótcselekvésről. Sok év óta hantázik itt a megjelenő könyveiről. Amelyek majd teljes paradigmaváltást hoznak a fizikába. Ebből láthatóan nem lesz semmi, ezért most azzal vigasztalódik, és azt próbálja itt elhinteni, hogy könyveket kinyomtatni már korszerűtlen dolog. Ám szuperfizikus olyan ordítóan dilettáns, hogy a valódi újdonságok publikálására szolgáló lektorált szakfórumokon semmi esélye. Így évek óta azzal eteti magát, hogy az egész szakmai nyilvánosságot klikkérdekek szerint cenzúrázzák.
Így nincs más választása, mint efféle dumapartikkal mímelni, hogy ő publikál.
Nagyon aránytévesztés magát a kifejezést is használni a szuperfizikus esetére. Publikálni - közzétenni valamit a szélesebb (szakmai) közönség érdeklődésére eleve esélyesen.
Szerepjáték ez is nála, máshoz mozgástere nincs, nem is lehet.
