Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Van viszont amelyiknem a sziromlevele visszahajlik a bibére, vagy valami ilyesmit írt, így virágzáskor sokkal fagyállóbb az általános kajszinál. A pontos megfogalmazásra már nem emlékszem, de -3 és -4 fokot is emlegettek emiatt. Hogy melyik fajtánál és mi volt a pontos megfogalmazás, már nem emlékszem, de visszanézhetem
Van májusban virágzó fajta kajszi, csak az EU-ban nem lehet kapni:
-Zard: Virágzási idő: Április 7. A legkorábbi őszibarackkal kezdenek virágozni, esetleg egy-két nappal korábban. De a virágzási időszak átfedi az őszibarackot. (EU-ban nem rendelhető?)
-Kínai mormon (Chinese Mormon)Virágzási idő: április (EU-ban nem rendelhető?)
-Tilton A „Tilton” kis gyümölcsökkel rendelkezik, nagy ízzel. Ez az áprilisban virágzó sárgabarack fagyálló is; a fagy kevésbé károsítja a virágokat. (EU-ban nem rendelhető?)
-Sungold Április végén virágzik (Virágzás ideje: április 3. hete)
Beporzó kell Goldrich nem porozza be. (Egy Cseh netes boldban hirdették, de most az van kiírva hogy most nincs készleten.)
-Scout (Cserkész) Május elején virágzik. (EU-ban nem rendelhető?)
Hát az itt írt késő érésű kajszik nagyrészt nem az EU-ban forgalmazzák. Ha valaki fel tudna tenni az EU-ban forgalmazott és rendelhető kései fajtákról és a virágzási idejéről egy táblázatot, az hasznos lehetne.
Más a fagyvédelemmel kapcsolatban eddig nem igazán láttam igazi áttörést ezen a téren ,de most hogy voltam a holland alma bemutatóján konkrétan az f-airgo es a wepifrostfans gépeket mutatták be az első mobil a másiknak van telepített fix és mobil típusa is .Az f-airgo esetében érdekes volt a működési elve , 17 m magasságból szívja le a levegőt a másik nem kellett működés közben lisztet használni szemléltetéshez a földön lévő faleveleket felemelte a fák felé mintha lebegtette volna a másik wepi is mobil volt a bemutató miatt 12 m magas a gép lapátok 4 m átmérőjűek voltak kicsit hangos lakó környezetben használata kérdéses lehet, első hallásra a fordulatát többnek saccoltam mint kiderült csak 1000 fordult a hatásáról kicsit bővebben 360 fokban körbe fordul jó -jó zúg meg ott forog magában vártam a hatást kb 30-40 m lehetet tőlem mikor úgy fordult hogy a forgó lapátok mögött álltam az összes falevelet a földről elfújta meg a baseball sapkát is hát nem semmi reakciót váltott ki belőlem a helyszínen történő tapasztalás alapján .Én arra a megállapításra jutottam , hogy aki teheti indokolt a két gép együttes használata ezzel is kiküszöbölve az egyedi terep és domborzati
Igen, nagy élmény volt a kutató. Feleségem a laborban dolgozott, mérte a barackok nagyságát, kereszt és hossz irányban, magos gyümölcs súly, magvaválósàg, konzerv és étkezési állapotban, színsàla összehasonlítás, préselés utàni gyümölcslé mennyiség, szárazanyag tartalom mérés, sav és cukorfok. Érzékszervi vizsgálaton sokan vettek részt.
A fák törzseit bemeszeled lehet az is számit mert a nap fényt vissza veri ezáltal nem melegszik a fa valamelyest késleltetheti a virágzást tudom a talajhőmérséklet is befolyásoló tényező meg sok minden más is .Jó volt a nosztalgia beszámolód egy kicsit irigykedek a mai gyerekek is kimaradnak ilyen nagyszerű élményekből ahol konkrétan a legszakavatottabb emberektől lehetne tanulni bár nem tudom mi volt a feladatotok diákként .Albinova kajszival kapcsolatosan engem is érdekelnének a fejlemények ha lehet majd ha aktuális lesz kérhetnék oltó vesszőt posta költséget állom .
Sajnos nincs sehol árnyék. Így marad a szenvedés...!
Tavaly az Ősziket bevontam mezőgazdasági fóliával kb. egy hétre a kései fagyok alatt, ( minél nagyobb gramm számú legyen a fólia).
A paprikáimat - 4 C ig megvédte. Az Őszikről befőttet is be tudtunk tenni, meg enni is tudtunk!
Szakember javaslatára teljes virágzásban metszek, mert asok virág késlelteti a virágzást. Így a tafrinát is át lehet hidalni, a virágzás megnyújtásával.
Ilyenkor már egyre ritkább a hűvös csapadékos idő. Tafrinára jó még az 50 % os házi tehéntej (tejsav)
Most a kopasz barack kései virágzású fajtáit keresem! Persze minden esetben figyelembe veszem a rezisztens fajtákat!!!
Van az utcán egy meggyfám, amit még a nagypapám ültetett. Nem látott még permetszert, mert nem is fogott rajta a betegség. Állítólag érdi bőtermő. Pont tanév végén szedhető, de elég laza a hús állománya, és gyorsan beérik. kb. 60 éves.
Visszatérve a kajszira, megpróbálom Anyósom segítségével (87 éves) összehozni az Albinovát a Farably val. esettel átporozni, majd benejlonozni, hogy a méheim ne zavarjanak be.
Fagyzugos helyen mindegyik megfagy.... egy valami esetleg segit, ha olyan helyen van, ahol elég sokáig árnyékban van, s nem indul be , vagy közel É-i lejtőn ott sem indul be hamar. Farbályom van, és az is elfagy minden évben. Galga völgye fagyzugos. Van ami a fal tövében, ahol alig kap napot.. kora reggelit télen, amikor nincs ereje napnak.... de még kicsi, igy nem tudom, hogy beválik-e. Viszont máshol láttam s azóta figyelem, hogy ilyen helyre-ház árnyékába- ültetett kajszi nem fagy meg (legalábbis, ahol eddig láttam) s ugyanezen körülmények között a füge sem.
Szervusztok! Új fórumozó vagyok. Beleolvastam az elmúlt írásokba, és nosztalgiám lett. Ceglédi kutatóba dolgozott az Édesapám, mint főkönyvelő, Anyósom mint kutató asszisztens Nyújtó Ferenc igazgatósága alatt. Magam is és feleségem is dolgoztunk a ceglédi kutatóban diákként a nyári szünidőben. Anyósom több gyümölcsbírálaton, és nemesítésben vett részt. Kutatóhoz köthető a ceglédi bíbor, (ami nagyon zamatos, küllemre tetszetős),ceglédi óriás, ceglédi arany, ceglédi napsugár, ceglédi bájos, ceglédi zamatos, ceglédi kedves, ceglédi szilárd, Nyújtó Ferenc emléke, Magyar kajszi C. Kertvárosban lakom, több kajszifát hoztam a szomszédjaimnak kb. 37 évvel ezelőtt. Van egy tanyám amit utólag tudtunk meg, hogy egy igen fagyzugos helyen van. Voltak olyan gyümölcsfáim, amelyek 5 éven keresztül minden évben lefagytak. (kései fagyok) Pár éve olyan gyümölcsfákra vadászok, amik soká kezdenek virágozni. Gondoltam, hogy ami későn terem, az későn is virágzik!!! ezért hozattam meg a
Farbaly kajszi, sárgabarack Extra késői termésű kajszi, július végén, augusztus elején érik, március végén virágzó fajta. Öntermékeny, kimagasló ízű és nagy, 70-80 g gyümölcs. Carmingo sorozat!
Ugyanakkor virágzott mint bármelyik kajszi, így aztán a tavalyi fagyok mind elvitték a termést. Vejeméknek is adtam 5 fát. Nagyon dicsérték! (Ők légvonalban 7 km vannak tőlem, az nem fagyos terület! Sajnos az a legnagyobb hiba, hogy mindenütt a gyümölcs érési idejét írják le, nem pedig a virágzásét!!! A kajszik az egyik legkorábban nyíló fák, így elengedhetetlen a minél későbbi virágzás.
Az idén hozzájutottam egy olasz fajtához, ami a legkésőbbi virágzású, de mégis a többivel terem.
Albinova®Minguzzi olasz nemesítő fajtája, ő a licence-adó is. Középkései érésű fajta (kb. a Bergeronnal együtt érik). Öntermékeny, koronája felálló. Kontinentális területekre és sík vidékre isajánlják, későn virágzik. Főleg rövid termőrészeken hozza a gyümölcseit, ajánlják hozzá a nyári metszést. Gyümölcsei nagyméretűek (3A-4A), szív alakúak, csillogó narancssárga alapszínét 15-20 % piros fedőszín borítja. Magvaváló. Fán is jól tartható és a hűtőházi tárolást is jól bírja. A fajtában az íze a legértékesebb, karakteres. Az aromagazdagságát tökéletesen egészíti ki a sav-cuko Rövid a tenyészideje.
Tavalyelőtt véletlenül lecsúsztam a fáról, tavaly december elején jutottam olyan fához ami szintén az Olasz nemesítőtől van, de itthon lett nyugvó szemre szemezve, (Albinova) fánként 2-2 szem. az egyik lejjebb,(ha rövidebb törzsűre szeretném, a másik feljebb).
Ha beválik az összes kajszimat átoltom, vagy szemezem. (Farbaly, Goldrich, ceglédi arany)
Még egy információ. Az őszi kálium is véd egy keveset a tavaszi fagyokon. a növény rostjait tömörebbé teszi.
Ugyanakkor dicsérik a borostyánkő savat a fagyok ellen. fagyos hajnal előtti napon kell permetezni. Én már megrendeltem, kipróbálom.
Itt lentebb viszont permetezve is volt terepteszten, de más kártevő rovarokra, viszont írnak koncentrációt.:
„A szegfűszeg illóolajat három különböző koncentrációra (1,20, 2,40 és 4,80 mg olaj/ml) hígítottuk fel csapvízzel, miután feloldottuk mosószerben (1:1 v:v; felületaktív anyagként, a Beijing Goldfish Technology Co.-tól vásárolva). LTD, Peking, Kína).”
Felvette a versenyt egy hivatalos kémiai rovarölő szerrel:
„A szegfűszeg illóolaj 3 nap elteltével hasonló hatást mutatott, mint a novaluron (750 ppm), amely 62-70%-os nimfapusztulást okozott a körte psylla esetében.”
„Továbbá, mivel a szegfűszeg illóolajat széles körben használják gyógynövényként és fűszerként, általánosan elismerik, hogy biztonságos az emberi egészségre ( Zheng és mtsai 1992 , Naveena és mtsai 2006 ), és a körtefáinkban még 10 000-nél sem figyeltek meg fitotoxicitást. ppm (B.-L., nem publikált adat)”
Szóval ha valaki már úgyis permetezi a fáit, próbálkozhat ilyen összetevővel is.
Bár nálam a cél a teljes permetezés mentesség lenne.
Szóval nem igaz az teljesen, hogy bio módszerekkel nem lehet megvédeni egy gyümölcsfát.
Csak más ismeretek kellenek hozzá, nem a szerves kémia tankönyv (növényvédőszerek fejezete).
:-)
Bár azt elismerem, hogy ez házi hobbi 1-2 fánál működhet, de több száz fás nagy ültetvényeknél már lehet nem lenne könnyű.
Szeretném megkérdezni, hogy tudna-e nekem valaki Kuresia kajsziból pár oltóágat küldeni. A postaköltséget természetesen elutalnám. (Az e-mail címem publikus.)
Egyenlőre letettem a távolkeleti vagy amerikai fajták beszerzéséről.
/Visszaírtak a korábbi érdeklődésemre az ottani faiskolák, hogy EU export engedéllyel nem rendelkeznek./
Ma oltottam 3 Zard fajtát (amit Baby-lon-tól kaptam myrabolan alanyra)!
Remélem sikerül és megmarad!!!
Ezen kívül (ma jött postán meg ez is):
2 db Adriana , 1 db Darina sárgabarackfa, mindkettő „Alycza” cseresznyeszilva alanyon van. (Cseh faiskolából).
(Bár az Adriana állítólag Kínai vonalból lett nemesítve… Csehországban –Lednice- nemesített, középkorai keresztbeporzású kajszifajta, 1991 óta szelektált, a Vestar és a Seo fajták /mindkettő eredetileg Kínából/ hibridjeként, állítólag mindkettő ellenáll a szilvahimlőnek.. )
1 Bergeron kajszit (mirabolán alanyon, Bata András faiskolájából)
Ezeket ma mind el is ültettem.
Ezen kívül van még 3 db már termő Golden Vénusz kajszim (valamilyen szilva alanyon, de tovább akartam szaporítani mirabolán alanyon,
csak az alanyok még bújtatva vannak, még nem gyökeresedtek le sajnos, de a rügyek, levelek már kihajtottak.
És jövő hónapban tervezek még 1-2 db Magyar Kajszit vásárolni és ültetni, az összehasonlítás kedvéért.
Több helyem már nem lesz, legfeljebb csak ismerősöknél, szüleimnél stb.
Egyenlőre így lesz, később majd meglátjuk.
A fitoplazma pedig egyenlőre már nem érdekel.
Egyébként lehetséges hogy van ellenszere: amikor még olvasgattam korábban róla, azt írták hogy az auxinnal kezelt (permetezett)
hajtások és rügyek teljesen meggyógyultak, és/vagy újra tünetmentessé válltak.
Tudom ez nem segít egy fán, a növényi növekedési hormon drága, nincs, nem beszerezhető, stb.
Azt sem írták pontosan hogy, milyen koncentrációban használták.
Kérdés hogy lehet -e serkenteni a növényt, hogy maga termeljen.
Vagy nem -e ilyesmit blokkol a fertőzés. Ha kutató lennék én ezt biztosan vizsgálnám.
De hát ezt úgy sem én fogom megoldani.
Nem is értek hozzá, rajtam jócskán túlmutat.
Remélem nálam nem fog jelentkezni a betegség.
A rovarölő szerek nyújthatnak ellene védelmet. Ha meg bio módon akarod, akkor a kaolin beválhat: jó rövarölő "szer", és bio.
A kaolin por (kovaföld) úgy hat állítólag hogy bejut a rovarok légző rendszerébe (csatornájába) és éles hegyes kristályaival szétvagdossa azt.
Az ilyen helyeket a rovarok elkerülik, nem kemikália és nem vegyszer, fizikai elven működő rovarriasztó vagy rovarölő szer, ami emberre állatra ártalmatlan.
Ezt csak azért írom le, mert nálam legalább 12 éve nem volt kemikália permetezve.
De ha nagyon nagy a gáz, akkor ilyesmit lehet.
Néha a csemetéket az első 1-2 éves korában ellepi a levéltetű stb, és valamit csinálni kell, mert akár el is pusztul.
Érdekes hogy a 3-4 éves vbagy annál idősebb fák már ritkán fertőződnek így meg, inkább csak a friss hajtások, az ág végeken az utolsó 15-20 cm.
De azt már simán kibirja a fa.
(Ha 1-2 évig erős levéltetű fertőzés van, akkor -ha túléli- a következő években csersavat termel, feldúsítja a levelekben, és így már nem mennek rá a bogarak annyira, vagy egyáltalán nem.
Állattartásban is használják (pld baromfitartás) , a vegyszerekkel szinte kiírthatatlannak tűnő madertetűatka kaolin segítségével már legyőzhető.
Szeretnem felhivni a figyelmed, hogy az altalad (egyebkent felesleges meretben) bevagott idezetben "Candidatus P pruni" szerepel, mig az itthon kajsziban kart okozo neve Candidatus P prunorum.
Ami ebből számomra aggasztó, hogy az érdi kutatóintézet úgy tűnik, remek fertőzésforrás. És nem csak erre a betegségre, vizsgáltak itt mást is, ott is az derült ki, hogy az izolátorház talán mentes, a többi kiültetett növény meg fertőzött. Amúgy aranyosak, hogy behoznak egy csomó fajtát, - a tanulmányban a pl. francia kajszikat - de eszerint nincs konkrét vizsgálat, mielőtt termelésbe vonják, a karantén meg úgy tűnik nem elég. És mivel csemetét is forgalmaznak, amit szabadföldön állítanak elő, szinte garantált a probléma terjesztése... (Én is vettem innen többféle gyümölcsfát, mert hát mégis, itt biztosan betegségmentes csemetét forgalmaznak - gondoltam én. Mondjuk kajszit pont nem, de ez azért nem vigasztal).
Fitoplazma kontra fitoplazma .Saját ültetvényemről tudok csak nyilatkozni olyat még nem tapasztaltam hogy őszibarack fitoplazmátol múlt volna ki ,de kajszinál igen 2012-ben sajnos nem jegyeztem fel kb 30-40 db kajszi ment ki 12 éves fákról beszélek erejük teljében ja hogy gutaütés lehetett nem azt én kaptam lehet ezért nem lett rendesen dokumentálva a db szám .Egy fizikai blokkban van nekem alma,őszibarack,körte,kajszi érdekes módon csak a kajszik pusztultak ki értitek egyszerre mindenféle előzmény nélkül most lehet kombinálni vírus is szerepet játszott nem hiszem mert ha 1-2 fa vírusos volt ,de a többi nem.Szakmai napokra megyek most a holland almához ahol metszési bemutató, fagyvédelmi, talajlevegőztető gépek bemutatása mobil szélgép a neve talán wepifrostfans ha jól emlékszem szó lesz fagyvédelmi eljárásokról gyümölcs fajtainnováció legújabb eredményeiröl meg még egy két szakmai előadás remélem majd szóba kerül a fitoplazma is ha nem akkor majd rá kérdezek mik a legújabb eredmények ezzel kapcsolatban.
Azt írja a fitoplazma mindig is (régóta) jelen volt, csak régen azt hitték az emberek hogy vírus, és kb. a 60-as években jöttek rá hogy baktérium. Annyi változott, hogy az elmúlt évtizedekben a növények között fertőző rovarok száma megnőtt.
Tényleg sok fajta fitoplazma van, itt 5 csoportot azonosítottak, és abból csak az ESFY fajta fertőzi a csonthéjasokat.
//Összesen 24 növényfajon 5 fitoplazma csoportot azonosítottunk (AAY, sztolbur, ESFY, AP és CPh). 275 mintát vizsgáltunk meg, ebből 108 esetben tudtuk kimutatni a fitoplazma jelenlétét. Magyarországon elsőként írtuk le az ESFY fitoplazmát: kajszin, mandulán, japán szilván, és cseresznyén,
(ezek már más fitoplazmák: az AP-t: almafán, az AAY-t: pohánkán és 5 káposztafajtán, valamint a sztolburt: zelleren, petrezselymen, sárgarépán, pongyola pitypangon és hólyagos habszegfűn. A sztolbur előfordulását pongyola pitypangon, hólyagos habszegfűn és pohánkán pedig nemzetközi irodalomban sem közölték előttünk. A százszorszépen előforduló kórokozó fitoplazma csoportját eddig nem sikerült azonosítanunk, és az irodalomban sem találtunk erről semmilyen adatot.)//
Sajnos elég szomorú a végkifejlet:
Antibiotikumos kezelést próbáltak ami nem hatott, vagy ha abbahagyták visszajött a fertőzés.
Hőkezelést próbáltak amit csak az ágaknál (oltóág?) lehet használni, az egész gyökeres fán nem.
Nem akarok vitatkozni, és nem akarlak meggyőzni sem, különösen hogy lehet nincs is igazam.
:-)
Szóval béke legyen közöttünk. A vélemények baráti cseréjére nyitott vagyok.
Már csak azért is, mert sokat tanulhatok másoktól.
Írnak Virginiában és Connektikanban fitoplazma fertőzésekről. De ez egyáltalán nem biztos hogy egyezik az európai baktériummal.
Lehet hogy másik (feno?) tipus. Ehhez nem értek.
Megfertőzött több csonthéjast, itt amit írtak főleg őszibarack ültetvényeket.
(("A Candidatus Phytoplasma pruni által okozott X-betegség a fő példa, amely számos Prunus fajt érint, mint például az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, a cseresznye, a szilva és a cseresznye ( Guo et al., 1998 ; Davis et al., 2013 ). . A betegségek előfordulási gyakorisága akár 60%-os, a terméshozam pedig 30-80%-os csökkenést figyeltek meg Connecticut őszibarackültetvényeiben ( Douglas, 1999).), és ami még fontosabb, több mint 50%-os halálozást okozhat a fertőzés után 3 évvel" ))
