Ez nagyonnagyonszép! Meg tudnád mondani, hogy ez melyik fajta és, hogy kb. mennyi idős lehet? (most ültettem egyet, és egészen izgalomba jöttem a fotóidtól, hogy hátha az enyém is ilyen lesz egyszer majd. most kb. 50cm :-)
Jaj, ezt véletlenül a Pálmásba tettem! Na nem olyan nagy baj, ott is sokan szorítanak neki: Gigantikus gödröt ástam a Magnoliának, de tovább még nem jutottam, mert rám sötétedett. 10 óra autóvezetés után álltam neki. Szerintem majdnem állva ellepné. Belölem nem sok látszott ki a végén, ö kb 2 m, de meglepöen csökevényes gyökerekkel. Ekkora gödörben muszáj meggyógyulnia.
Hát köszönöm a tanácsokat; minden készen áll az operációra, amit ha sikerül egy ekkora gödröt kiemelni, esetleg holnap megejtek. A következö anyagok állnak rendelkezésre; agyagos kerti föld korlátlan mennyiségben, kb fél bála savanyú tözeg, 1 zsák marhatrágya, 2 kg MgSo4 (keserüsó), Blauspur általános mütrágya. Vasat végül is nem szereztem. Jó lesz, vagy okosabb lenne még ezt is beszerezni? Esetleg kerti földet egyáltalán ne is alkalmazzak, hanem vegyek virágföldet? Igazság szerint nekem sincs több kedvem a macerához, jobb szeretném most már elültetni abba, ami van.
Abban az esetben , ha nagyon meszes a talajod célszerü Cobus magoncra oltott magnóliát vásárolnod ,mert az jobban birja a meszet. Kicsit drágább az oltás miatt , de sokkal olcsóbb a folyamatos aggódástól és küszködéstől szerintem.
Úgy látom, hogy mindenki végül is nagyjából ugyanazt a tanácsot adja. Neked flower annyiból szerencséd van, hogy savanyú a talajotok, így ott nyilván nem alakul ki vashiány, nem kell pótolnod, mivel az leginkább csak meszes talajon alakul ki. Azért tőzeget, istálótrágyát te is használsz, talajszerkezet javítására ami bizonyítottan jót tesz neki.
Én is beollózok egy ki okosságot:
"A magnóliák ugyan inkább cserjék, de metszéssel kis fává is lehet őket nevelni. A kertben szoliterként mutatnak a leginkább. Kissé bőrnemű leveleik általában ép szélűek. Humuszban és tápanyagban gazdag, közép kötött, savanyú kémhatású talajt igényelnek. Meszes talajba ültetve a levelek előbb sárgulni kezdenek, majd a növény elpusztul. Megoldás lehet, ha meszes talajú kertben a magnólia leendő helyén a talajt egy méter mélyen kicseréljük. Savanyú tőzeggel kevert A típusú virágföld bekeverésével is lehet lehet javítani a kémhatást, lehetőleg minél nagyobb területen. Napos, vagy félárnyékos, szélcsendes, védett helyet kedvelik. Napsütéses helyen igen bőséges öntözést igényelnek. A liliomfát kora tavasszal érdemes telepíteni. A földlabdás (konténeres) növényt közvetlenül a lombfakadás előtt ültessük el. Mivel a gyökerek igen érzékenyek, ezért csak óvatosan szabad kiemelni a konténerből a földlabdát. Ültetéskor a talajba keverhetünk tőzeget. A liliomfát nem kell túl mélyre beültetni. Ültetés után tömörítsük a földet a gyökérnyak körül, és képezzünk tányért az öntözővíznek. A fiatal növényeket folyamatosan kell öntözni. Különösebb metszést nem igényelnek, de virágzás után eltávolíthatjuk a növényről a száraz és nemkívánatos ágakat".
Valószínleg igazad van a macerával kapcsolatban, de tudod, ha tönkremegy egy növény, az nem egy szívmelengető dolog. Az én fejemben is megfordult, hogy mi a bánatnak nekem magnólia meg rhodi, ha egyszer a talajunkat nem szereti, de hát annyira szépek! Nem adom fel, boldog vagyok, hogy a tavalyi évet szépen kibírták nálam, természetesen eszem ágában sincs átültetni őket és remélem, idén már el is indulnak.
Szerintem tul sokat maceráljátok szegény magnoliákat.
A mikroanyagokkal kapcsolatos szakértői anyagot csatolom.
Szerintem az ország egyik leghidegebb területén lakom /Fehérgyarmat,/ Talaj alapból savanyú és nagyon kötött. Lazítására, hogy levegős legyen a föld tőzeget,folyami nagyszemcsés homokot esetleg humuszszerű istálótrágya -homok keveréket használok. Télire még a cserepeseket sem takarom és ennek ellenére nincs kipusztulás. Félárnyékba ültetve tovább virágoznak.
Ügyelek rá ,hogy pangó viz ne legyen a tövén ,mert kipusztul.
Az első év a kritikus ültetés után, mert sokat kell öntözni, hogy megmaradjon. Következő évbe nyomom a nitrogént /Carmabid/ növényenként fél marékkal a tövén körbe.Mióta ezt a technológiát használom esetenként 0,5-1 méteres hajtásnövekedés és sok virág a jutalmuk.
Tavasszal teszek fel új virágokat , ha nem fagy le.
Jó virágzásvárást és gyönyörű szirmokat kivánok mindenkinek
Flower
Mikrotápanyagok: A vas 2006/08/25
A vas rendkívül fontos szerepet tölt be a növények anyagcseréjében. Bár művelt talajaink nagyobb része elegendő vasat tartalmaz ahhoz, hogy a kultúrnövények szükségletét fedezze, mégis – főlegmészben gazdag talajokon – gyakoriak a vashiány tünetei, amelyek elsősorban gyümölcsfákon, bogyósokon és egyes dísznövényeken jelentkeznek. A növényfajokon belül az egyes fajták vasigényében nagy különbségek vannak.
vashiany_cser.jpg Vashiány cseresznyelevélen Annak ellenére, hogy már az 1800-as évek közepén elsőként ismerték fel a vashiány tüneteit, még napjainkban is a legnehezebben orvosolható, jelentős károkat és termésveszteséget okozó hiánybetegként tartjuk számon. Pedig a napjainkban beszerezhető, a vashiány megszüntetésére szolgáló, vaskelát-tartalmú levél- illetve talajtrágyaféleségek hatékonyságukban messze felülmúlják a régebben alkalmazott vassókat.
A vashiány okai A vashiány a talaj kémhatásától (pH) függetlenül előfordulhat. Elsősorban a meszes és magas agyagtartalmú talajokon jelentkezik. „Mészklorózisnak” is nevezik. A jó levegőzésű mésztalajokon a vashiány szinte elő sem fordul. Valószínűsíthető, hogy a bikarbonát-ionok feldúsulása gátolja a vas felvételét. Leggyakoribb ionantagonizmusok a vas esetében: P/Fe, Cu/Fe, Mn/Fe, Co/Fe.
vashiany_rhod.jpg
Vashiány havasszépén
A levegőtlen talaj, a meszes vízzel történő öntözés, az éretlen trágya használata vas-hiányt okozhat, főleg magas pH-érték és nagy foszfortartalom mellett. Az érett istállótrágya és a talaj nagy szervesanyag-tartalma viszont elősegíti a vas felvételét. Savanyú talajokon a nehézfémionok – Cu, Ni, Co, Zn, Mn – szorítja ki a vasat. Ez vaskelát-adagolással megszüntethető. A réz- és mangántartalmú növényvédő szerek (réz illetve mankoceb hatóanyag) rendszeres használata is vashiányhoz vezethet. Nagy adagú foszfortrágyázás is kiválthatja a vashiány tüneteit, amelyet a magas kalciummennyiség még fokozhat. Az ún. „rosszidő-klorózis” hűvös, nedves időben, gyenge fénysugárzás mellett léphet fel. A talajvízben ilyenkor több széndioxid oldódik föl, és így fokozottan érvényre jut a vashiány.
vashiany_pet.jpg Vashiány petúnián
Meszes talajokon a kálium serkenti a vasfelvételt. A K-hiány pedig – ha magas a talaj foszfor- és kalciumtartalma – elősegíti a vashiány kialakulását (pl. szőlő sárgalevelűsége). A nitrát előmozdítja a vasklorózis fellépését, míg az ammóniumszulfát elejét veszi. Ennek oka a pH-érték változása. A gátolt gyökérfejlődés, aminek számos oka lehet, is vashiányhoz vezet. Az újabb kutatások azt jelzik, hogy a klorótikus növényállományú talajokban feldúsul a kénhidrogén, ami erősen toxikus a növényekre. Megköti a nehézfémeket, köztük a vasat is. A nehéz munkagépek taposása – főleg nedves talajon –, illetve magas kéntartalma miatt a szennyvízzel való öntözés ugyancsak vashiányt válthat ki.
A vashiány tünetei
vashiany_szolo.jpg Vashiány szőlőleveleken
A vashiány minden más elem hiányjelenségeinél határozottabban, nagyon tipikus formában nyilvánul meg az egy- és kétszíkű növényeken egyaránt. A növény legfiatalabb levelei kezdetben sárgászöldek, majd a hiány fokozódásával a zöld erezet közei citrom- vagy narancssárgák lesznek. Súlyosabb esetben a klorózisaz erekre is átterjed. A vashiány következtében általános jelenség a növekedéscsökkenés és a gyenge virágkötés. Korlátozott a gyümölcs kötődése és színeződése is. Általában nem következik be elhalás, a gyümölcsfákon és bokrokon olykor csak néhány ágon mutatkoznak a tünetek. Enyhe vashiány esetén a növény teljesen visszazöldülhet, ha a kedvezőtlen hatások megszűnnek. Hosszabb ideig tartó, súlyos vashiány esetén a növénynek valamennyi levele klorótikus lehet, később a szélektől kezdődő nekrózisok, levélhullás, ágelhalás is bekövetkezhet. Csökken a növények fagy-, illetve télállósága. A citrusfélék gyümölcse apró, kemény, szárazhúsú lesz. Szőlőnél bogyóelrúgás, csökkent vesszőnövekedés is előfordulhat. vashiany_szamoca.jpg Vashiány szamócán A savanyú talajokhoz alkalmazkodott növényeknek (áfonya, Rhododendron-félék, hortenzia, stb.) gyenge a vasfelvevő képessége. A málna, szeder és szamóca nagyon érzékeny a vashiányra. A ribiszke, rózsa, szegfű, primula, muskátli, petúnia, fagyal, gyöngyvessző, liliom és a japán birs a talaj nagy foszfortartalma esetén mutatja a vashiány tüneteit. A karfiol, a bimbóskel, a fejes káposzta klorótikus tünetekkel jelzi a vashiányt. A paradicsomon a legfiatalabb levelek levélkéinek alapi részén kezdődik a klorózis.
A vashiány orvoslása A vas-hiány ellen a legeredményesebb védekezés a kiváltó okok megszüntetése, kiegészítve vaskelát-adagolással talaj- illetve lombtrágya formájában. Ilyenek: Fitoferr, Ferribene, Mikromix-G vas, Voligop mikroelemes műtrágya, valamint Fitohorm, Damisol, Voligop oldatműtrágya.
