Pontosan erre gondoltam! Az égvilágon semmi baj sincs az elsővel sem, csak azzal van baj, ha összemossák a két dolgot. Mint a növényizsírhab meg a tejszínhab. Hasonlítanak, elvileg ugyanarra valók, de...S utálom ha az előzőz is tejszínhabnak nevezik, mint ahogy azt sem nézem jó szemmel, hogy az állományjavítókkal tuningolt pálmazsírt a sajtpultban tartják.
Szerintem meg érdemes megnézni hogy a közvetlen környezetünkben mások hogy lettek sikeresek (leginkább Ausztria). És, bár sok dologban tudnám a villányi modellt kritizálni, azt azért le kell szögezni, hogy egy generáció után ott valódi gazdasági prosperitást adtak a vidéknek, ott a fiatalok is örömmel maradnak a szakmában. A tőkék kiszántása helyett profi közepes és nagy cégeket kellene csinálni, hogy a borpiramisnak ne csak alja és egy szűk kis teteje legyen, hanem közepe is. Nyilván az egésznek egy erős társadalmi középréteg az alapja.
Az eredetileg hivatkozott Domaine Wachau szövetkezeti borászatban pl van 5 euroért is bor meg 20-ért is. érdemes akár csak a honlapjuk nyitóját megnézni: http://www.domaene-wachau.at/index.php
Igen egyetértek. Összes ültetvényeink közül ez volt a a legjobb állapotban. No akkor szavadon foglak kb egy év múlva ha addig el nem felejtem és átviszek Patajba egy üveggel.
-Hát persze. Mert ugye arra gondolsz, hogy hétköznap, meg kukorica kapáláshoz a saját maga által készített csigert (törkölyre felöntött cukros víz kierjesztve) itta. Ünnepnapkor, meg jeles vendég tiszteletére pedig a legjobb borát vette elő. Nagyon is meg volt különböztetve!
Örömmel megkóstolnám, ígéretes paraméterek. Nekem is lett már a Geregen 40 kg pinot noir (777-es dijoni klón), azt is szívesen megmutatom! 27-én szedtem, a mustfokot nem mértem még. Szerintem idén szinte az egyetlen elterjedt kék fajta, amiből harmonikus vörösbort lehet készíteni.
-Tojok a megákra, van nekem elég bajom. Csak felénk még működik a szőlő tájformáló és népességmegtartó ereje. Még egy darabig. Egészen addig amíg a tótok meg a svábok nem akarnak birkát legeltetni az árvalányhajas buckákon. Mert akkor kampec-doloresz.
-Tudod mit? Meg is érdemeljük. Az olaj, a cukor, a hús után menjen a tej, a sajt, a bor. A holló sem fog károgni utánunk.
Jó hasonlat, de nekem is eszembe jutott egy másik. Van egy kis étterem, ahol nem kiszámítható a forgalom. Három út van előtte:
1. Lefagyasztott félkész ételekből, alapanyagokból dolgozik 2. Elteszi az étkeket még harmadnapra is, "úgyis elfogy, meg majd átforraljuk" alapon (dolgoztam ilyen helyen Spanyolországban, nem is ettem egy falatot sem a főztjükből) 3. Mindig friss alapanyagokkal dolgozik, és bizony néha így a nap végén kidobják ami megmaradt vagy a személyzet viszi haza.
Aki nem látja, hogy ez a három modell különböző dimenziókat-világlátást képvisel és teljesen más közönségnek szól, azzal nehéz mit kezdeni. Az első kettőre is rá lehet fogni, hogy hát "muszáj, különben nem éljük túl"...Érdekes módon alig pár étterem tartozik ma vegytisztán Magyarországon a harmadik kategóriába, azok viszont jól mennek, mert hitelesek és megbízható minőségűek. De a cukrászdai habokat is fel lehetne hozni példának. Szerintem ma a habos sütemények jó ha 5%-án van valódi tejszínhab. Mert persze csak a gond van vele: hamar elveszti az állagát és megromlik. Bezzeg a növényizsírhab az megbízhatóbb, gazdaságosabb és tartósabb. Ja hogy nincs is íze?
-Az ilyen "elves" szarság a józan paraszti észtől igen messze áll. Báár...
/A szőlős gazda is, az egyszeri, Magánkívül s őrjöngve kacagott fel, /Látván, hogy szőlejét a jég veri, Dorongot ő is hirtelen kapott fel, /Paskolni kezdé, hullván könnyei: 'No, hát, no!' így kiált, 'én uram-isten! /Csak rajta! Hadd lám: mire megyünk ketten.”
-Meggyőztél. Az elv bizonyosan olyan mint a fing. (lásd lent) Én meg azt tartom, hogy inkább pocsékba mint kárba. Mert nekem ezt tanították. Nem a vantól kell félni, hanem a nincstől.
El tudom hinni a sztorit amit meséltél, egyébként nekünk mindegy lenne milyen termelés struktúrában csak az önköltség bejönne. A tavalyi 35Ft/kg felvásárlási ár meg az idei katasztrofális termés más sok volt együtt. A Peres dűlő rédei részén ki is vágunk fél hektár Chardonnayt mert nem éri meg a kínlódást. Egyébként csak kíváncsiságból csináltam kis tételben egy hozamkorlátozott Pino tételt szeptember 24.-én szedtük 20 fokkal és 8-as savval, ha iható lesz majd megkínállak
A több éves szőlőnek olyan mélyen van a gyökere, hogy azt a készlettrágyázás nem igazán éri el (max 30 cm, a szőlő gyökere több méter mélyen van). Szerintem a szőlő talajának termőképeségét kell megőrizni, amihez elegendő a levágott vesszők, hajtások és a cefre komposztként történő visszaadása.
Itt főleg borászok vannak. Én csak amatör csemegeszőlős vagyok, de már nagyon sok fajtát kipróbáltam. Ha lugast akarsz befuttatni akkor a korai Nérót a Palatinát és a Moldovát ajánlom, igy augusztustól októberig lesz finom szőlőd.
A forralásos sűrítéssel az a baj, hogy oxi-metil-furfurol keletkezik, meg karamell, amit a borlaborban ha kimutatnak, az hamisított bornak számít. (Ez egyébként azért faszság, mert a nagyszüleink még így gyártották a mustsűrítményt minden szüretkor.)
Szóval ma csak a túlnyomásos kamrában (kuktában) töményített must (azt hiszem meszezik is) megengedett, mert ott ez a furfurol nem keletkezik, vagy a hideg, negatív ozmózisos technológia megengedett (amikor kipréselik egy szűrőn át a vizet a szőlőből).
Szóval ennek a sűrítménynek a hozzáadásával javítható a bor. Vagy a Zoli által leírt módon, utólagos édesítésre, vagy még az alapmust, amikor a gyenge alapanyagból javítással extraktosabb, édesebb must készíthető.
Nézd, mióta a szívedre vetted, hogy szerintem a gazdálkodáshoz (egész pontosan a termőföld, mint megújuló energiaforrás használatához) valamiféle szakirányú végzettség kellene, azóta minden szar, amit csinálok.
A helyzet az, hogy nekem a borkészítés a hobbim. Eddigi pályafutásom során (kb. öt év) nem adtam el bort, mert nem éreztem úgy, hogy az lenne, amit szeretnék csinálni. Megengedhetem magamnak, hogy ezt tegyem, mert ez a hobbim. El is ejtőernyőzhetném ezt a pénzt, vagy vitorlás hajózhatnék a tengeren, vagy mittudom én mi mindenre lehetne elherdálni évi X összeget: de én a szőlőtermesztést választottam.
Nekem mindegy, hogy van 400 liter szar (értsd: nekem nem ízlő) borom, vagy egyáltalán nincs borom. Ami borom tavalyról nem ízlett, egy tételben adtam oda pálinkafőzésre, talán 100 Ft/liter áron.
Valószínűleg, ha a mindennapi betevője múlna azon a családomnak, hogy lesz vagy nem lesz valamennyi, valamilyen borom, más célfüggvény szerint dolgoznék. De most a nem sikerülő borokat nem tekintem kárnak, hanem tanulópénznek.
Az idei termés sorsáról már korábban döntöttem: amikor úgy határoztam, hogy nem sűrítem be a permetezési fordulókat egy hétre, hanem hagyom 10 napon. Amikor nem permeteztem Teldorral vagy más rothadásgátlóval szeptember elején. Mert azt is eldöntöttem, hogy nem akarom szarrá vegyszerezni az alapanyagomat. Tudom, hogy mit akarok, és csak azt akarom.
Nekem az a célom, hogy egyszer legyen egy 6-7 pont körüli borom. Azután pedig az, hogy azt meg tudjam ismételni. Minden más csak egy lépcső az oda vezető úton. Selejt, más szóval.
Ha ezt a feltételrendszert nézed, akkor korántsem biztos, hogy a józan és azt diktálja, hogy a félig érett - félig rothadt szőlőt leszedjem, és feldolgozzam olyasminek, amiből legfeljebb 2-4 pont közötti bor lehet. Mert így egy csomó munkát (költséget) takarítok meg.
Te Feri, szerintem te nem akarod látni az egész képet, csak fixálódsz egy részletre.
Van egy vadász akinek az a szakmája, hogy elmegy az erdőbe vadat lőni és a vadhúst a városban eladja jó pénzért, akkor szerinted mit csinál, ha egy nap nem jön szembe lőnivaló vad?
Szerinted köt egy kompromisszumot és vesz a vágóhídon nevelt jószágból húst és eladja vadhúsnak, vagy hazaballag, hogy hát aznap nem sikerült vadat lőnie?
Szerinted nem adná pont azért drágábban az igazi vadhúst a vadász merthogy az nem olyan biztos és menetrendszerű mint a nevelt jószág?
Nem akarom megtörni az egyébként tanulságos vitát az elv vagy haszon kérdéséről, sőt ehhez kissé hasonlatos kérdésem van.
A szakkönyvek a szőlő folyamatos készlettrágyázásáról írnak ugyanakkor egyes termelők szerint -itt is olvastam már ilyet- elegendő a telepítéskor előírt trágyázás. Mivel néhány tő szőlőt szeretnék telepíteni melyik álláspontot vegyen figyelembe?
Egyik évben hetekig tartó munkával kb. 40-50 cm mélységig kiástam közel 50 tőke környékét és többek közt jó minőségű istállótrágyát és műtrágyát szórtam bele. Az eredmény nem volt egyértelmű. A termés ezt követően is inkább az időjárás függvénye volt. Az is igaz ugyanakkor, hogy évekig nem jelentkeztek a leveleken a hiánybetegségek, melyeket már tavaly és az idén is megyfigyeltem.
Vannak olyanok, akiknek az elv fontosabb, mint a józan ész. A mezőgazdaság olyan iparág, amiben néha kompromisszumot kell tudni kötni a legkiszámíthatatlanabb tényező, az időjárás miatt. Aki erre képtelen, és inkább hagyja veszni az egész évi munkáját-befektetését, annak józan esze van, vagy elvei? Épp tegnap olvastam, hogy az egyik ilyen "elves" inkább hagyta lerohadni az egész termést...most mit lehet erre mondani? Nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek ezen az "elvi" borászkodáson...kedvem az utóbbihoz volna :))
A sima forralásnál manapság azért korszerűbb és kíméletesebb sűrítő technológia használatos manapság. Hogy ez pontosan hogyan is történik azt kérdezd meg olyasvalakitől aki használ vagy üzemeltet ilyen sűrítőberendezést.
A lényege persze egyszerű...
Van egy gyenge, alacsony cukorfokú mustod amiből a vizet eltávolítod és így megnő a relatív cukortartalom. Manapság a felvilágosultabb borpancsolók ilyen sűrítménnyel édesítik az amúgy szárazra kierjedt borokat. Így készül gyakorlatilag kivétel nélkül összes alsó polcos olcsó édesbor. De ez a sűrítés és a mustnak a sűrítménnyel való "javítása" a megoldás arra, hogy a brutálisan túlterhelt ültetvényekről szüretelt éretlen és rossz minőségű szőlőből azért bort lehessen készíteni.
Tehát nem kell a drága kézi munkát megfizetni ami az alapfeltétele a jó minőségű szőlőnek. Nem kell a minőséget eredményező alacsony tőketerhelés mennyiségi kompromisszuma miatt aggódni. Sőt a szőlő érettségét sem kell megvárni, kockáztatva a rossz idő beálltát.
Mindezt persze törvényi jóváhagyással, és masszív anyagi támogatással.
Azért nem értem, mert a Prohászka-könyv is olyasmit ír, hogy a rossz minőségű termést mustsűrítménnyel lehet/kéne javítani cukor helyett, amit a must forralásával=a víz elpárologtatásával érünk el. (Ha nem ez van írva, ne kövezzetek meg, emlékezetből írtam.)
Mielőtt szőlőt ültetnék tanácsot kérnék.Szeretnék az udvaromba Szőlőskertek királynője szőlőt telepíteni.(tehát házikertről van szó)Teraszt szeretnék vele befuttatni déli oldalon.Azt olvastam róla talajra kifejezetten érzékeny.Ez pontosan mit jelent?Folyamatos trágyázást vagy nem mindegy a talajtípus?Nálam fekete föld van bár kissé agyagos részekkel. Köszönöm a segítséget!
Én úgy látom hogy inkább a másik oldalon van furcsamód bizalmatlanság, sokszor eléggé irracionális módon. Pl Karner Gábor korábban attól a gazdától, akitől évek óta vette a szőlőt, azt kérte, hogy hadd válogassa le augusztusban a fürtök felét, dupla árat ígért, és a felét előre oda is adta volna, de a gazda ki tudja miért, nem ment bele.
Szóval pl pár év múlva nem tartom elképzelhetetlennek hogy igent mondanék arra, amit kérdeztél (valszeg ha csinálnék egy B márkát) - főleg ami a pinot-t illeti, bár szkeptikus vagyok azt illetően, hogy olyan emberek, akik évtizedek óta egyféle módon csinálják a zöldmunkát, meg tudnák érteni, miket is kellene gyökeresen másként csinálni. A legtöbb minőségi birtok azért nem csinálja ezt, mert nincs piacuk és elég a saját ültetvény szőlője. Ahogy hallottam viszont, Villányban és Szekszárdon sok helyen működik amit írsz. A baj az, hogy sok olyan nagybirtok, aki gagyit gyárt (és emellett feltűnően jól élnek a tulajok), és szlogenekben "elkötelezett a minőség mellett", inkább felvásárolja a bármilyen szőlőt dömpingáron, amiből csinál egy max. középszerű bort, majd kesereg, hogy nincs vevő rá.
Érdekes link. Implementáció kérdéses, nem hoszem hogy megfelelő tőkerő vagy bizalom megvan a feltörekvő borászatokban. Pl. Bálint ha beálítok neked a nagyrédei határban kékfrankos meg pinot noir ültetvényt (jóféle klón pici fűszeres fürtökkel) úgy ahogy te szeretnéd megadod a kétszeres vagy négyszeres árat mint a linkben szereplő birtok??
Ahogyan RAMBO is írta, az alsót hagyom meg, ez általában szebb is.
Mivel azonban 100 alatt van a tőkeszámom, szinte minden tőkémet ismerem. Van olyan tőkém amelyik hüvelyk-ujjnyi vastag vesszőt nevelt. Ezeken jövőre valószínűleg meghagyom a másodikat is, ha nem is mindegyiken. Természetesen fajtánként is változik a helyzet. Az erős növekedésű tőkék elviselik a második fürtöt is. Mindenesetre ne siesd el a fürtválogatást. Csak akkor fogj hozzá amikor már nagyából látszik a végeredmény és az összterhelés a lényeg.
Egy ismerősömtől hallottam, hogy 20 ezerért van most Bosch akkus metszőolló. Csodálkoznék rajta, ha valami tényleg használható lenne, mert amit eddig hallottam az 300 körül volt, de esetleg valaki hallott róla valamit?
