Ez így van akkor, ha a tudás nem egyoldalú. De az egyetemi oktatás teljesen az. Csak a tényeknek az egyik felét tanítják, amin nem illik gondolkodni. Ezért ez az egyoldalú tudás inkább káros, mint hasznos, mert elfedi a másik oldalt, és leszoktat a gondolkodásról.
"Szerencsés esetben az egyetemen elkezdi az ember és élete végéig folytatja."
Az egyetemen nem csak tudást szerzel, hanem leginkább a jó jegyért küzdesz. És a legtöbb diák megelégszik azzal, hogy a vizsgán jó jegyet kapott, és tovább nem gondolkodik.
"De Neked tényleg hiányzik némi tudás..."
Rosszul látod. A relativitás témájában én sokkal több tudással rendelkezem, mint az itteniek, mert én az ellenvéleményeket is ismerem. Ők csak azt, amit egyoldalúan tanítottak velük. Azt is felületesen, összefüggések nélkül.
"...ezért nem kéne belekötnöd mindenbe és mindenkibe.
Ez nem kötözködés, de lehet, hogy annak látszik. Egyszerűen arról van szó, hogy én másképpen látom a dolgokat, éppen azért, mert ismerem a relativitáselmélet kritikusainak a véleményét is.
"De ez csak az én véleményem."
A véleményedet tisztelem, még akkor is, ha nem mindenben fogadom el.
Nem lenne, hanem így van. Mindent csak behazudsz ide magadról.
Faraday rengeteget olvasott abból, ami szó szerint átmnet a kezén. Az intelligenciája, szorgalma tette azzá, ami lett a fizikában.
Minden olvasmányodat is csak hazudod, számtalan jelét adtad ennek is szuperfizikus. Sem szorgalmad, sem kognitív képességed nincs a szövegek felfogásához.
"Akik az étert keresték, azok semmire se jutottak. "
Nagyon is sokra jutottak. Legalább azt megtudták, hogy milyen nem lehet az fényközeg. Nem lehet abszolút nyugvó, mert ez ellentmond a Michelson-Morley kísérletnek.
" Se akkor, se később."
Az 1887-es kísérlet még sikertelen volt, de, már 1913-ban kimutatták a fényközeg létezését. És utána 1925-ben is. Szóval ez az állításod sem igaz.
"Miközben nem kereste Maxwell..."
Ő kereste a legjobban. Az éter kimutatását célzó Michelson-Morley kísérlet ötlete éppen tőle származott.
"...nem kereste Einstein..."
Einstein először letagadta az éter létezését, de később nagyon is szerette volna megtalálni, azonban soha nem sikerült neki. De idősebb korában nagyon jól tudta, hogy léteznie kell.
"...nem keresi már száztíz éve senki."
Ez sem igaz. Sokan keresték azóta is, és vannak, akik meg is találták. Kívülállók, akik sajnos nem kaptak publicitást. Azonban minden logikusan gondolkodó ember tudta (Maxwell, Lorentz, Michelson, Stokes, Mill, Hertz, Tesla, az idős Einstein, Jánossy, stb.), hogy fényközegnek léteznie kell. Tudják ma is, de a hivatásos fizikusoknak szigorúan tilos ezzel foglalkozni. De ha egyszer átszakad a gát, akkor már nem lesz visszaút.
Szóval abból, amit itt összehordtál szinte semmi nem igaz.
Lehet, hogy nektek 10 év kellett az egyetem elvégzéséhez, nekem csak 5.
Valóban járok minden évben találkozóra (éppen néhány napja volt az idei), de nem évfolyam, csak tankör találkozó.
Azt, hogy Einstein elcseszte, nem az egyetemen tanultam. Ilyesmit még ma sem mernek tanítani a tanárok.
Nem merik elárulni, hogy Einstein saját maga vallotta be, hogy éternek léteznie kell, tehát az éter tagadására épített relativitáselmélete a kukába való. Pedig ehhez csak Einstein saját írásait kellett elolvasni.
Nektek az okoz komoly frusztrációt, hogy Einstein megvilágosodásával nem tudtok mit kezdeni. Nem illik bele a relativitáselméletről szóló dicsőséges történetbe, hogy Einstein saját maga is rájött arra, hogy fényközeg nélkül nem terjedhet a fény.
Nem mertek beszélni róla, mert féltek végiggondolni a következményeket. Inkább letagadjátok. Úgy tesztek, mintha ez meg sem történt volna, mert se lenyelni, se kiköpni nem tudjátok a valós tényeket. Gyávák vagytok szembenézni a valósággal. Ezért nem tudtatok semmit alkotni a tudományban. És nem is fogtok soha.
Akik az étert keresték, azok semmire se jutottak. Se akkor, se később. Miközben nem kereste Maxwell, nem kereste Einstein, nem keresték a villamosmérnökök, s nem keresi már száztíz éve senki. Hanem felépítettük az elektromágneses hullámokra épülő egész technikai civilizációnkat. Csak néhány magányos őrült kereste, mint Tesla, aki szintén nem talált semmit, végül már csak a galambokat etette a Hotel New Yorker 33. emeletén, miután minden pénzét és minden tudományos hitelességét hatalmas villámok csattogtatásába ölte. Mert azt képzelte, hogy azok a éter energiájából táplálkoznak.
És kereste Jánossy Lajos, aki a nagy keresésben még a kommunistákhoz is hozzádörgölődzött, de abból a dörgölődzésből még egy kicsike szikra se pattant ki. Csupán a feledés kacaja.
Tudod, 10 félév fizikai alapozó tárgyat hallgatott ott a büfé szakon, ahol a proff kirúgta az első vizsgáján, mert a tananyagot összekeverte a szexuális felvilágosítással. Oda jár azóta is minden évben évfolyam-találkozóra, és onnan van ez a becsípődése, a szuperfizikussággal, meg hogy Einstein elcseszte.
"Mert nem ezen töprengett, hisz ez már az ő gyerekkorában is ismert volt. "
Szörnyű butaságokat beszélsz. Ha ismert lett volna, akkor nem keresték volna az étert, hanem azt mondták volna, hogy az éter maga az elektromágneses mező. De ekkor baromságot senki nem mondott.
"De sok jelenséget nem lehet a fény EM hullámelméletével magyarázni..."
Mindegyiket meg lehet. De ha tudsz, mondjál néhányat a sokból!
"Érdekes, erre nem jött rá Einstein, pedig 50 évig töprengett rajta. Vajon miért?"
Mert nem ezen töprengett, hisz ez már az ő gyerekkorában is ismert volt. De sok jelenséget nem lehet a fény EM hullámelméletével magyarázni, nos Einstein ezeken töprengett. De ebben nem jutott előrébb, mert foglya maradt annak az előítéletének, hogy az "úristen nem kockázik", és nem fogadta meg Bohr figyelmeztetését. "Ne akard megmondani, mit tehet az úristen". Így aztán másokra maradt a kvantumjelenségek magyarázata.
Ám egy zseninek néha még a tévedései is zseniálisak, Einstein például Nobel díjat kaphatott volna még az EPR cikkért is, még 2022-ben is, ha megéri. Együtt Alain Aspect-el, John Clauser-rel és Anton Zeilinger-rel, akik kísérletileg végleg bebizonyították azt a kísérteties távolhatást, ami a kvantumfizikából következik, de aminek létében Einstein olyan termékeny módon kételkedett, hogy ez az egyetlen cikke 1935-től kezdve nyolcvan éven keresztül rendkívül inspirálóan hatott a kvantumfizika fejlődésére.
„Einstein általános relativitáselmélete fényt derített a gravitáció eredetére, de mint minden törvényt, így egyenletét is az teszi teljessé, ha meghatározzuk az érvényességi határokat. A koncepció lényege a tér görbült struktúrája, amely azonban nemcsak gravitációs vonzást, hanem antigravitációs taszítást is létrehozhat. Ez a taszítás okozza az univerzum tágulását, és teremti meg a galaxisok elliptikus tartományait körülvevő hiperbolikus teret, amelynek geometriai alapvetését Bolyai János és Lobacsevszkij adta meg. A sötét anyag és sötét energia fogalma a kozmológiából kiküszöbölhető, mert meggyőzőbb magyarázatot kínál a galaxisok közötti antigravitációs taszítás, amelynek préshatása tömöríti és stabilizálja a csillaghalmazokat,és magyarázatot kínál a gravitációs lencsehatás anomális intenzitására is.” https://afizikakalandja.blog.hu/
Ja, most jut eszembe, az meg a másik téma, amihez nagyonnemértesz.
"A fényelmélet, amelyből a mai napig nem derült ki, hogy miben terjed a fényhullám."
Ha hullámként modellezzük a fényt, akkor az az ELEKTROMÁGNESES MEZŐBEN terjed. Tehát kiderült. Az is, hogy tudatlan ostobaságokat írogatsz.
"A mozgás relativitása, amelyről már többszörösen kiderült, hogy nem igaz."
Nem derült ki.
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás ekvivalens a nyugalmi állapottal. Csak a K vonatkoztatási rendszer (amiben a dolog v sebességgel mozog*) origóját át kell rakni a dologra egy adott pillanatnál, és egy K' vonatkoztatási rendszerben felírni a dolog mozgásegyenletét: v≡nullvektor, azaz a dolog nyugalomban van.
"A gravitáció, amelyről szintén kiderült, hogy nem lehet a "téridő" nevű fogalom görbítgetése."
Nem derült ki.
Jelenlegi állás szerint a gravitáció számszerűen legpontosabb modellje a téridő nemeuklideszi geometriájú görbülését leíró áltrel Einstein-féle téregyenletei. Annyira pontos az Öreg 1916-ban felírt differenciál-egyenlet rendszere, hogy az abból kiszámolt hullámszerűen terjedő téridő zavarokat 2015-ben sikerült kimérni, és a Nobel-díjat is megkapta a team elméleti fizikai vezetősége 2017-ben.
Úgyhogy jelen állás szerint a nagy dolgok - ahol a gravitáció az úr - számszerűleg pontos matematikai leírásában az általános relativitáselmélet a legjobb.
* A vastag betűs jelölések vektormennyiségek. Bár te azt se tudod a vektorokról, hogy hashtag vagy tik-tok.
