Megegyszer. Vegyel egy vonalazott fuzetlapot. Peldaul 10 vonal szeleset vagjal le, a hossza legyen 12cm. mindket vegetol 2cm-re jelold meg, ez lesz az egyenloszaru haromszog csucsa. Termeszetesen az egyik csucs legyen a baloldalon, a masik a jobb oldalon. Rajzold be a 30 fokot, majd vagd ki a haromszoget. Illeszd vissza a megmaradt darabokat. Igy kapsz egy majdnem Z alakot es ha jol csinaltad, akkor a vonalak talalkoznak pontosan. Ha csinalsz ket ilyen darabot es egymasra helyezed oket 180 fokkal elforditva, a vonalak a tengely, akkor egy normalis ellenaramu hocserelotestet kapsz kivezetesekkel.
Bocs, hogy beleugatok, de nem világos számomra, hogy honnét vágsz ki mit, és hova hajtod. Itt a hőcsere két lexan lap között történik (egy lapon belül az egyik irányban áramlik a levegő), vagy a hosszanti cellák között (cellákban felváltva áramlik a levegő az ellenkező irányba)?
Próbálgattam, de nem teljesen oké. Konkrétan azt nem értem hogy 30 fokos egyenlő szárú háromszöget a téglalapom végéből hogy vágjam ki. Ennek a rekuperátornak nem a hagyományos ellenáramú formája lesz igaz?
A Lexanban kialakitott cellak vannak hosszanti iranyban, hiszen maskeppen a levego nem tud aramlani. A haromszoget bevagod mind ket vegen, de a szemben levo oldalakon, igy ha osszecsukod a megmaradt darabokat, akkor kapsz egy majdnem Z alakot. mivel egyforma oldalu haromszoget vagsz ki, igy a kamrak is pontosan illeszkednek egymashoz. A levego konnyeden athalad rajta. Vegy egy vonalas A4-es lapot es azzal probald ki. Vonalak a kamrak.
Egysoros? Úgy érted hogy "vízszintesen" sok cella, "függőlegesen" csak egy cella azaz egy sor van. Ha ez az egysoros akkor én is ezzel próbálkoztam. Viszont a légbevezetős elméletedet nem értem. Ha bevágom a a háromszögeket a téglalap egyik végének mindkét oldalán, akkor a levegő a lexan lapnak csak a feléig fog bemenni mivel az egyik levágott oldal csak a lap feléig ér és a cellák keresztbe zártak, csak hosszirányban haladhat a levegő, oldalra nem.
Mivel en mindent magam epitek, epitettem (kiveve a klima uzembe helyezeset), sajnos a szakik ajanlasa reszemrol passz. Kuld el tobb ceghez is az igenyednek megfelelo rajzot leirassal es aki a legnormalisabb ajanlatot adja, vagy netan meg finomit is a rendszeren, azt valaszd. De ne olyan ceget, ahol a " szaki " egyetlen mondata a "mi igy szoktuk" . Sok sikert es turelmet!
A hsz.-em után egyből meg akartam írni, hogy nem én tervezem / kivitelezem a rendszert. /nem sikerült vmi időkorlát miatt hozzászólni../ Egy tanulási folyamat kellős közepén vagyok, megpróbálom feltérképezni mire van szükségem / lehetőségem, mire képesek a rendszerek. Ennek tükrében ki tudom választani a számomra legmegfelelőbb ár/érték arányú rendszert. Amit írsz egyértelmű, főleg ha egy teljes rendszer árhoz nézzük a + befektetést. Kérdés, hogy van-e olyan cég, aki nem ágyúval akar lőni a verébre, vagy épp "puskát fog a kezébe".. - azaz megoldja nekem ezt a nem bonyolult bővítést...
Ha tudtok ilyet, légyszi jelezzétek, tőlem a fórumba is jöhet, de a mail címemre is. Mailem eleje a nick-em, a vége yahoo.com. Most változtattam meg itt a fórumon, szerintem még nem ez látszik.
Lenyegeben a tobbkamras lapok a legjobbak, mert ott nem duplazodnak olyan gyakran a lapok talalkozasi oldalai. Itt viszont egysorossakat kell hasznalni a kivezetesekre. Ha csak egysorost hasznalsz, akkor a paratlan sorok (meleg oldal) vannak kivezetve az egyik oldalra es a paros sorok(friss hideg oldal) a masikra. Csak arra kell vigyazni, hogy a meleg levegosbol legyen egyel tobb, igy nincs gond a rafagyassal sem. Fogsz egy darabot mindket vegenel az ellentetes oldalon kivagsz belole 30°-os csucsu egyformaoldalu haromszoget. Majd behajtod a haromszog helyere a lapot es ragasztoszalaggal osszeilleszted. Minden darabot igy elkeszitesz, majd egyet jobbra,egyet balra egymasrarakod rogzited es az egyiranyba nezo kivezeteseket megint szalaggal osszehuzod es rogzited. Teszelra szigetelest es kesz az elleniranyu rekuperator.
Lexannal már én is próbálkoztam, de nem jöttem rá hogyan lehet az ellenáramú formára vágott lapok minden cellájába bevezetni a levegőt. Az ilyen lexanoknál nem probléma hogy a levegő szűk egyenes pályán megy a cellákban, nem tud oldalirányba mozogni. Keresztáramú hőcserélőt gyerekjáték összerakni vele...
Azert tegyel meg magadnak egy dolgot! Fogj egy darab papirt, rajzolj egy semat a szelloztetorendszerrol! Ha megvan, akkor rajzold hozza a cserepkalyhatol indulo elszivoagat a plusz egy ventivel, amit racsatolsz a friss levego agra. Igaz, a becsatolasi pontnal kell egy visszacsapo szelepet tenni, hogy a rekupec fele ne mehessen a meleg levego, csak a szobak fele. Ha megvan, akkor most gondolkodj el, hogy ez a par alkatresz nem eri-e meg a befektetest !
Horror áron nincs szükségem a + feature-re :) Ezt úgy néz ki nem nekem találták ki. A cserépkályhát azt gondolom a ház méretéhez képest alul fogom méretezni, mert az első szezonban szeretnék csak ezzel fűteni. Kettőnknek megfelel, következő szezonban pedig kiegészítésképp működhet egy hőszivattyú mellett. A rel. kisebb mérete végett elég lesz ha a vizet fűti, és a nappalit.
A célom hogy alacsonyabb beker. árral legyen egy szezonra fűtésem, amit utána is tudok hasznosítani. Szem előtt tartva a jó ár / érték arányt úgy néz ki nem éri meg kombinálnom a szellőztető rendszerrel.
Ezt a meleg levegő "szétdobását", azaz cirkulációját csak az Atrea gépek tudják, horror áron. Pedig igazából semmi, ismétlem, SEMMI plusz nincs benne... tán+egy lik a gép burkolatán.
Monnyuk van benne +egy vizes kalorifer, amivel a vízteres kályha melegvizével a befújt levegőt tudod melegíteni.
De ez sem indokolja h a gép+tartozákai 1-1,5 misibe kerüljön...
1., Akkor eleg lesz a sima ellenaramu hocserelo, de azt erdemes kicsit tulmeretezni. Szereleskor pedig fuggolegesen szerelni. Alulrol az elhasznalt meleg levego, fentrol a friss hideglevego. Ezt az elfagyas elkerulese vegett. 2., Az elszivopont a digesztor, csak abba mar nem kell sajat beepitett venti, csak a zsirfogo. Termeszetesen lehet tobb elszivopont is kialakitva, csak ott mar nem kell zsirfogo. 3., o.k. 4., Abban az esetben nem idoszakos zarasrol van szo, hanem addig az ideig akarod zarni az agat, amig a gyerek-(ek) nem lesznek. Igy elegendo lenne csak az anemosztatok segitsegevel lezarnod, aztan, ha mar lakjak a szobat, akkor megnyitni a beallitaskor megadott szintig.
Igen, a "szakik" csak azt tudjak, amit sablonosan megtanitottak nekik. Tisztelet a kivetelnek, mert azert meg vannak valodi hozzaertok is, csak nehez oket fellelni, mert nekik nem kell reklam. Egesz evben kezrol-kezre adjak oket. Termeszetesen a cserepkalyha teljesitmenye es a szoba nagysaga is meghatarozo lehet arra az esetre, ha a meleg levegot is szallitani akarod az egesz haz teruletere. Ha a cserepkalyha fedezi a haz hoszuksegletet, akkor valoban erdemes a szelloztetorendszert hibridre epiteni. Tudom, egy kicsit macerasabb, de szerintem megeri.
Köszi a választ! 1., Pénzem első körben max a csövezésre lesz, a gépre nem. Téglát tervezek, és biztos hogy sok növényem lesz. Van ultrahangos párásítóm is amit használni szoktam, így elsőre úgy tűnik felesleges. 2., esetében a konyhai elszívópont a konyhai szagelszívót jelenti? Vagy a szagelszívó teljesen szeparált ágon megy? /Előadáson szeparálták/ 3., logikus 4., erre szükségem lesz, mivel ketten fogjuk lakni a házat, és reméljük hogy hamarosan gyarapodni fogunk :)
~700 hozzászólást elolvastam, érdekes volt a kandallós rész. Én vízteres cserépkályhát tervezek falfűtéssel, és hőszivattyú előkészítéssel. Rákérdeztem, hogy van-e értelme - lehetséges-e valahogy bevonni a szellőztető rendszert, hogy a cserépkályha által felmelegített levegőt "szétdobjam" a lakásban. Nem igazán kaptam olyan választ, amit értékelni tudnék. pl.: "átmegy a légréseken a meleg a szobákba" és "nem szoktak ilyet csinálni". Ennél azért többet vártam szakemberektől.
Valójában azt sem tudom, hogy van-e értelme az egésznek, elég lenne csak a falban keringő víz? Bár ha jól emlékszem azt olvastam, hogy 50%ban a sugárzó hő, és 50%-ban a meleg levegő amit legkellemesebbnek érzünk. Ha bevonnám a szellőztető redszert, pont egy ilyen 50-50 valósulna meg, persze ha használjuk a cserépkályhát.
Kiallitason kerdeztem ra Nyitran a kiallitott darabra es ott mondtak a parametereket es az arat. Amikor megneztem, csak nevettem egyet, mire a szaki felkapta a vizet, mert ez egy vilagtalalmany szerinte. Semmi mas, mint egy sima lexan feldarabolva es osszeillesztve. A kanalisok bekotese az erdekes moka, de kivitelezheto.
1., Ha van ra penzed es a hazad konnyuszerkezetes es az asszony nem bent szaritja a ruhakat telen es novenymentes a haz , akkor igen. 2.,Csak a konyhai elszivoponton kell zsirfogo, a tobbi helyen felesleges. 3., Csak is sima belseju legcsatorna, mert a bordazottnal zaj keletkezik, nagyobb a legellenallas, akar 3-szor is, ami plusz energiaigeny a ventiknel. 4., Amennyiben kiado szobaid vannak, ott lehet haszna a zarhato legcsatornaknak. amennyiben a sajat hazad es az egeszet lakjatok, akkor felesleges.
Kíváncsi lennék a véleményetekre néhány kérdésben. A Zehnder cégcsoport előadását láttam, és a Labaro kft egyik vezetőjével konzultáltam. Ami kapásból különbözik a két cégnél (Zehnder - Labaro):
1., Entalpiás hőcserélő lehetősége vs. csak hővisszanyerés + télen külön párásító berendezés 2., Elszívópontokon nincs szűrő vs. van szűrő 3., Légcsatornák belül bordázottak vs. nem bordázottak 4., Légcsatornák lezárhatósága a szobában vs. a gépészeti helyiségben
Nekem 1 esetében az entalpiás szimpatikusabb lenne, mivel volt alkalmam megtapasztalni milyen télen a nagyon alacsony páratartalom. A hatásfok rovására megy a páracsere, de mekkora nyereséget / veszteséget jelent ez? 2. -esetén nem árthat a szűrő. 3 jó kérdés, mert Labaro azt mondta nem kell tisztítani, de ha kell ők "minősítetten" ki tudják takarítani, míg Zehnder egy porszívót ajánl tisztításra. így utóbbi szimpatikusabb, de ha hihetek a "nem kell tisztítani-nak" az lenne a legjobb. 4 - szinte mindegy.
