Nagyrészt rizlinszilváni, kisebb rész tramini, Zalában találhatő. A kocsányok teljesen be voltak barnulva, ami fürt csak részben is rohadt volt az a földön végezte, eldöntöttem, ha már ilyen rossz a termés nulla tolerancia lesz, tókmindegy, hogy 420 liter vagy 250 liter csak az ép szőlő maradhat-tehát szinte nulla a rohadt rész a mustban. Jővőre termőre fordul 450 rajnai+750 Nérő + 800 shyraz. Abből csak marad vegy kicsivel több....
17 mustfoknak az alkohol potenciálja 10.6vv% ami nem túl sok és ez még fog csökkenni úgy 10vv%-ra. Nem kell ettől megijedni.
Érett volt amúgy a szőlő? Mennyire volt a kocsány beszáradva? A magok szétharapva inkább barnák vagy inkább zöldek voltak? Milyen fajta szőlő?
Ahogy Rambo írja a mustfok nem kizárólagos értékmérő, sőt. Mondjuk érdekes kérdés,hogy mekkora lombfelülete van a tőkéknek, milyen a tápanyagellátottság, etc?
Egyelőre ezen az úton van és csak abban bízom, hogy legalább nem lesz rossz íze -de annyira kiábrándítónak tartom, hogy ennyire kis alkoholtartalmu bort csináljak. Gyomírtót nem kapott a szőlő amióta az enyém -3 éve, a legutolsó permetezés Aug-ban volt, tehát méreg biztos nincs benne. Beszereztem egy olasz zúzó bogyózót szivattyúval, ami nagyon bevált- ha ez nincs, talán még 300 liter sem jön le.
A botrytis szerintem mindig fed. A legnagyobb "hibája", ami előnye is, hogy erősen koncentrál. Azaz, ha kicsit is rosszak az arányok a szőlőbogyóban, akkor azok felerősödnek. [ezért is rossz út, és nehezen magyarázható a sok tokaji aszú megszületése. sokkal kevesebb kellene, sokkal drágábban, és nagyon szigorú minőségben]
Az, hogy sokaknak ez tetszik, az meglátásom szerint annak is köszönhető, hogy egy karakteres, jól felismerhető jegy, aminek felfedezése örömmel tölti el a borisszát.
Továbbra is azt mondom, hogy nem elítélendő a botrytises bor, de nehezebb belőle olyan arányú bort készíteni, mint egy nem botrytisesből.
A tramini (21MM) után tegnap jött le az utolsó fürt juhfark. A 22-es átlag (áztatás után) megvan. Munkás szüret volt eddig, 2 héten át tartott. Nem egy olcsó év az idei.
Az olasz jól néz ki, de azzal még várunk mi is legalább egy hetet. A hárs és a furmint kezdenek ígéretes lenni, de kell még idő mindegyiknek.
Ez komolytalan. Amikor támadhatatlan és kikezdhetetlen érvet kapsz, akkor mindig gúnyolódva és cinikusan a hatályos bortörvény mögé bújsz.
Te nyilván értelmes, okos ember vagy... szóval az ágálásod (mert azt csinálsz akárhogy is cinizmus mögé próbálod bujtatni) mögött az van, hogy te masszívan érdekelt vagy a jelenlegi zavaros helyzet fenntartásában.
-Jeszeszná! Új bortörvény van? Mé' nem szósz? Eddig nem mertem megkínálni az utcán ácsorgó szomszédot, a törvény szerint, saját célra készült csiger borommal. Így aztán mindig béjött és már 25 litert be is lefetyelt az öt hektóból. -Te szent szilva hova fejlődik ez a világ?(hihi)
Szüreti gyorsjelentés: chardonnay 20,5, zöldveltelini 21, áztatás nélkül, egészfürtösen préselve, szombaton illetve vasárnap szedve. Chardonnayből kétszer ennyi lett volna, de a szüret előtti napon megették a többit a seregélyek. Kékfankosok, cabernet sauvignon meg az olasz még legalább három hétig kint kellene maradjon, hogy valami szép sikerüljön belőlük.
Ehhez annyit fűznék hozzá, hogy nem a szerencsi erőmű jelentett volna gondot a maga 50 megawattjával, hanem a terebesi 300megawattos széntüzelésű. Amúgy a Mátralábánál is van erőmű és mégis lehet szőlőt termelni.
Minden csak az uralkodó szélirányon múlik. Ezt Bzoli is megmondta. Hegyalja és környékén É-ÉK ill nyáron DK is lehet a reggeli órákban az uralkodó szélirány. Szerencs pedig a borvidék déli végében fekszik. Tehát a szél, nem Hegyalja felé vitte volna a üstöt hanem az Alföld felé. A másik, hogy a cukorgyárnak volt egy saját kb 20megawatt körüli vegyes tüzelésű erőműve. (Amíg le nem bontották, most csak a két gyárkémény áll, ez is megérne egy misét.)
Szóval a terebesi erőmű egy az egyben ránk nyomta volna a szemetet, na az lett volna a gáz csak a sok okos erről nem beszél.
Félre ne értsetek én nem az erőmű építése mellett vagyok. (Habár úgy gondolom, hogy minőségi szőlő termelés és ipar tud egymás mellett létezni csak a játékszabályokat kellene betartani lásd cukorgyár több, mint 100 évig üzemelt és mellette még is tudtak minőségi szőlőt/bort termeszteni/előállítani sőt a cukorgyári hűtőtavakból ősszel kiáramló gőz un. "mesterséges" ködöt idézett elő a környéken ezzel szerintem elősegítve a botrityszesedést úgy viselkedett, mint a Bodrog vagy a Tisza ahonnan a pára felkúszik a szőlőhegyre. ) Tudom, hogy a szerencsi erőmű meg nem épülése szükséges volt ahhoz, hogy Terebesen ne épüljön erőmű, mert ha nálunk megépül akkor nem mehetünk neki a terebesinek, mert akkor ellentmondunk magunknak.
Csak azt sajnálom, hogy Szerencsen és környékén lassan semmilyen termelő üzem nem marad a szőlőből meg nem lehet megélni.
Már hogyan ne engedné??? Sőt, bor néven lehet forgalomba hozni.
A lőre vagy csiger ugye a másodbor. Vagyis van egy alapanyagod amivel sok mindent kezdeni nem lehet, ezért azt feljavítod és kierjeszted. Szigorúan véve persze a csiger vízzel felöntött törkölyből erjesztett ital. De ugye értelmes, olvasni és gondolkodni képes felnőtt embereknek tartalak téged is és ezért feltételezem, hogy észreveszed a meglehetősen szembetűnő párhuzamot a cukrozással és a sűrítményezéssel.
Van egy borkészítésre alkalmatlan alapanyagod amihez a szükséges anyagokat hozzátéve, erjeszthető lét kapsz.
Szerintem nagyon-nagyon kell csűrni, csavarni és keresni a szemantikai kiskaput, hogy ezt védje bárki is. Ez védhetetlen.
Igenis kell több termékkategória, külön nevekkel és külön szabályozni kellene, hogy melyik kategóriában mit is szabad és mit nem. Korántsem meglepő módon az osztrákoknál ez a rendszer.
Mindenki jobban járna egy ilyen rendszerrel, még a most cukrozással, sűrítményezéssel dolgozók is. Nekik sem jó ám hosszútávon az, hogy egy mezőnyben futnak a természetes borokkal.
Meg kell húzni ezeket a határokat és aki ez ellen ágál az vagy hülye vagy érdekelt a mostani zavaros állapotok fenntartásában.
-Nem vagyunk(fejedelmi többes) felháborodva. A törvény ma sem engedi a csiger közforgalomba történő hozatalát. A különbséget is mindenki tudja, mert nyilvánvaló. Aki meg nem tudja, vagy nem foglalkozik vele, annak meg mindegy, hogy mit írnak a címkére.
A leglényegesebb, a hőmérsékletváltozások ártanak leginkább a bornak, azok öregítik a leginkább. Itt találhatsz támpontokat: http://www.celartec.hu/index.php?stilus=lap_konyvj&hiv=101#1.%20Hogyan%20alak%C3%ADtsam%20ki%20a%20borospinc%C3%A9met?
Jól ismerem a Somló környékét, kenyeres pajtásomnak a Borszörcsöki, és a Somlószőlősi oldalon is van birtoka, így szeretnék még a pincejében egészséges Somlait kóstolgatni. Utolsó mondatoddal messzemenőkig egyet értek, ezennel le is álltam a témán való lovaglásról.
Annyit olvasok arról, hogy a bort szakszerűen kell tárolni de egyenlőre nem homályosított még fel senki, hogy hogyan is kell szakszerűen tárolni egy - egy palack bort. Mit gondoltok erről? Nagyon érdekelne a véleményetek.
Én személy szerint nem tudom, hogy kívánatos-e avagy sem. Az biztos, hogy néha van, néha meg nincs. Néha több, néha meg kevesebb. Én betudom évjárathatásnak. A botritiszes szőlőből (és természetesen itt a jó fajta botritiszről beszélek) készült borok íze alapvetően nem rossz, az ilyen bor nem instabil és objektíven nézve nem diszharmonikus. Talán leginkább ízlés kérdése, hogy szeretjük avagy sem. Abban igazad van, hogy a botritisz az mindenképpen uniformizál és tényleg hajlamos letéríteni a légies elegancia pályájáról a bort. De mivel egy természetes és százszázalékban evjárat és termőhelyfüggő a megjelenése és a hatása én elfogadhatónak tartom. Mellesleg ruhában sem mindig az elegancia az elsődleges érték :) még egy alkalmi viselet esetében sem.
Bevallom, egyelőre csodálkozással vegyes kíváncsisággal veszem tudomásul, hogy a nagy száraz fehérbor koncepciójának élenjárói nagyon elutasítóan beszélnek arról a botritiszről ami a kolosszális és világszámba menő tokaji édesborok lelkét adja. Ott miért nem fed a botritisz? Vagy ha ott is fed, akkor ott miért nem baj?
Szerintem is kevésbé kívánatos a botrytis a száraz borba (kivétel szamorodni), mert túl sokat elfed a bor jegyeiből. Kevésbé lesz letisztult vonalú, elegáns az ilyen bor.
Pl. elég gyakori (magamon is észrevettem régi jegyzeteimben), hogy a borisszák terroirjegynek veszik az ízét, illatát, karakterét
Ha darálás után leveszed a lét az 40-50% lehet, tehát 1kg szőlő max 0,5 l must. Préseléssel feltornázhatod 70%-ig. Ezek kézi présre vonatkozik, hidraulikusat nem ismerem.
Bár minden részvétem és együttérzésem Kolontár és Devecser lakóinak, sőt amennyire tőlem telik igyekszem segíteni is a probléma megoldásában, mindezzel együtt fontos tudni, hogy az erősen szennyezett terület 5-8km-re van a Somló hegytől.
Ráadásul a Somló hegy (ezért hegy) magasabban fekszik mint a szennyezett terület és az uralkodó szélirány pont a hegy felől fúj Devecser felé. Tehát nem igazán van ok a pánikra.
Ha a 8-as utat sikerül tisztán tartani és megelőzzük a szennyezés személyautókkal, munkagépekkel való hegyre hordását akkor még ennyi okunk sincs az aggódásra.
A Corvinus Egyetem Borászati Tanszékével már felvette a hegyközség a kapcsolatot és tudományos mérésekkel fogják követni a somlói borok analitikáját, hogy lesz-e nyoma ennek a katasztrófának.
Egyelőre a borvidékkel kapcsolatban a legrosszabb amit tehetünk az a rémhírterjesztés és a pánikkeltés.
Tisztelt Fórumozók! Teljesen amatőr kérdésem lenne: 1 mázsa szőlőből, mennyi mustot lehet kinyerni (darálás, préselés) és nem várok pontos választ mert azt tudom nem lehet, csak hozzávetőlegesen. Köszönettel: Dénes
Ha jól értem, akkor a botritiszes jegyeket sokan tényleg borhibának veszik. A Roznik Feri is egyértelműen hibának mondta amikor legutóbb beszélgettünk és sok helyről azt hallom, hogy meghatározó szakemberek bizony nagyon elzárkóznak a botritiszes jegyektől.
Pontosan miért? Tényleg érdekelne, mert nálunk azért gyakran előfordul és én nem éreztem még rossznak a hatását. Bár ez biztos ízlés kérdése is.
