No meg ha nézed nemcsak a zsidók által írt történelmet, Kánaán elfoglalása egy rendkívül hanyatló időszakra esett, gyakorlatilag nem volt egységes birodalom velük szemben, sem egységes nemzet, csak laza és rossz kapcsolatú kis városállamok. Bármely egységes valódi birodalom (asszír, újbabilóniai, római) úgy nyomta le a zsidókat, mint a bélyeget.
A zsidók nem az integrálás taktikájával éltek, pedig szerintem ha úgy csinálják, mint annak idején Mohamed, hogy a vallást integráló erőként használják, akkor gyorsan nagy birodalmat építhettek volna. Ehelyett pont az ellenkezőjét tették.
És továbbra is hiszem, hogyha Isten egyszer azt mondja, hogy ne ölj, akkor nem ad támogatást népirtásokhoz. Ez csak duma, pont mint a mostani amerikai demokrácia terjesztése a csúnya, bűnös diktatúrákkal szemben.
Meg mert sokkal többen voltak, mint azok a picike, hanyatló korszakukban lévő városok...
A parittyásokat készpénznek is veheted, minden gyalogpásztornép elég jó parittyásokat tud kiállítani, sok csatát döntöttek el a zsidóktól a huszitákig.
Röviden úgy is kifejezhetném, hogy az izraeliták nem azért tudták elfoglalni Kánaánt és visszaverni az idegen hódítókat egészen a káldeus hódításig, mert olyan marha jó hadseregük lett volna, hanem mert odafentrúl általában őket támogatták...
Az Ószövetség alapján nekem nem tűnik úgy, hogy a babiloni fogság előtti korban az izraelitáknál ennyire fejlett és tagolt hadszervezet lett volna.
Ostromgépekről és lovasságról nem nagyon tudok, hajóhada pedig Salamonnak volt ugyan, de azt a szövetséges föníciai városállamok állították ki, az izraeliták annyit értettek a tengerhajózáshoz, mint tyúk az ABC-hez...
Nehézfegyvezetű gyalogosok - hát nem tudom...
Parittyásokat és íjászokat már inkább el tudok képzelni a korabeli zsidó seregekben.
A harci kocsikról már írtam, Salamon király idején állítólag nagyon sok harci szekerük volt az izraelitáknak, a Biblia talán valami számot is hoz, de most fejből nem emlékszem.
Nem a rómaiakat akarom védeni, de a dákok gykorlatilag hátbatámadták őket, így ez egy büntetőhadjárat volt. Persze szintén aberrált kegyetlenkedéseket vittek ők is végbe, össze is esett a birodalom utána, Marcus Aurelius már hiába próbálta összetartani. De még érdemes áttanulmányozni a 30 éves háborút is... Mindenesetre az asszírok kitüntek a kegyetlenkedéseikkel.
Összfegyvernem lehetett: Parittyások, esetleg kevés íjász (talán az egyik legnagyobb fegyvernem a zsidóknál); Lovasság, harciszekér (nem jellemző); Könnnyűfegyverzetű gyalogosok (A másik legnépesebb); Nehézfegyverzetű gyalogosok (ilyen is biztos volt); Hajók (:)); Ostrom- és csatagépek (kezdetleges formában talán ennek is kellett lennie).
ÖSszfegyvernemi harcra nagyon jó (ennél sokkal jobb) példák vannak a spártai-athéni háború idejéből, amikor az erőd alatt a partraszálló nehézgyalogság támadta a partvédő nehézgyalogságot, míg a hajókről, illetve erődből a parittyások és íjászok léptek közbe, továbbá a ostrom és csatagépek a hajókról illetve az erődből.
De az asszírok szívesen ábrázolták az aberrált kegyetlenkedéseiket; ráadásul nem válogattak, azaz a célzott népnek nem volt választása, mint mondjuk Dzsingisznél.... A rómaiaknál csak Traianus oszlopára emlékszem. És valóban, a zsidókra is jellemző volt, de nem mindig.
Ha érdekel a késő bronzkori hadviselés akkor olvasd el az Ílliászt. Homérosz görögjei és a tengeri népek, köztük a filiszteusok között nyugodt szívvel tehetsz egyenlőségjelet. A filiszteusok harcmodora és fegyverzete gyakorlatilag megegyezik az akhájok fegyverzetével és harcmodorával (értem ez alatt pl a hősök párviadalát).
Az hogy Jozsué el tudta foglalni Kánaánt valszeg nagyban köszönhető az akkor már javában tartó késő mükénei (noha a tengeri népek nem teljesen azonosak a mükéneiekkel) kalózkodásnak, hódításnak (hasonlóan később vikingekhez). Mivel ezzel kivéreztették a part menti államokat.
Hát, hogy nyugodt lelkiismerettel válaszoljak, át kellene olvasnom az Ószövetség történeti könyveit + még a szakirodalmat is, de erre mostanság nem nagyon van időm.
Ami fejből eszembe jut:
- az izraelita hadak a Józsué-féle hódítás idején szinte kizárólag gyalogságból álltak. Nem voltak különösebben jól felfegyverkezve, mégis képesek voltak meghódítani Kánaánt, mégha egyes kutatók szerint nem is annyira rövid idő alatt, mint ahogy az a Józsué könyvében áll.
- a vasfegyvereket az izraeliták a Kr.e. XI. század előtt nem ismerték. A vasfegyvereket, majd azok készítésének módját a filiszteusoktól vették át.
- Dávid király válogatott testőrgárdát gyűjtött maga köré. ezek jelentős része nem izraelita, hanem külföldi volt. Többek között hettiták, akik a kor legjobb katonáinak számítottak (a hettita Uriás története)
- a harci szekeres alakulatokat Salamon király vezette be az izraelita seregbe, ha jól emlékszem. Bár a próféták sokat ostorozták Izrael és Júda királyait, hogy ne harci szekereik sokaságában, hanem az ÚR-ban bízzanak, a harci szekér a káldeus hódításig meghatározó fegyvernem maradt.
- a lovasság szerepe a hellenisztikus korig az izraeli hadviselésben elhanyagolható jelentőségű volt, túl jelentős utána sem lett.
Egyébként ezt az összefegyvernemi harcászatot úgy ahogy van, nem nagyon értem, főleg egy olyan korban, amikor a hadsereg gyakorlatilag harci szekerekből és gyalogságból állt...
Mindez melyik ókori népre nem volt igaz? A rómaikara? (Rémlik a mészárlás galliában, izraelben) A zsidókra? (és a midianiták kiírtása? például), Az egyiptomiakra? (hány népet is igázott le Ramszesz?)
Én csak a zsidók ,egyébként máig ható leigázását ismerem,még Titus idejéből.:-) Akkor nem voltak többek,mint egyik nép a sok közül és még nem voltak világuralmi ambicióik,mint most (ez már napi politika ).:-)))
Máshol ajánlották, hátha itt jobban értetek hozzá. Gondolom olvastátok páran Chaim Herzog - Mordechai Gichon: Bibliai csaták c. könyvét. Mi a véleményetek róla? Engem igen meglepő dolgok is vannak benne, pl. összfegyvernemi harcászat úgy 2500-3000 éve.
Elnézést, ha kétszer megy, az előzőt megette az index fórum motor.
Nos, télleg keveset tudni, szerintem az akkádokról is keveset tudni. Meglehetősen hipotézis alapul hipotézisra típusú az akkád,sumír, hettita, elámi történelem. Pláne a hivatalos része borzasztóan hiteltelen, bármely formabontó elmélet (pl. akkád-kvád-gót-germán) is igazabbnak tűnik, mint a most elfogadott káosz.
- azon a területen, amely a későbbi Asszíria magterülete volt, eredetileg a szubáreusok elnevezésű hegyvidéki nép élt. Róluk elég keveset tudni, állítólag a hurrik rokonai voltak.
- később dél felől szemita törzsek nyomultak be arra a területre és leigázták a szubáreusokat. A két népcsoport összeolvadásából keletkeztek aztán az asszírok.
Úgy tűnik, hogy mindkét népből a legrosszabb tulajdonságokat örökölték....
Szerintem egyébként az Asszír Birodalom volt a Föld történetének egyik legvéresebb, legkegyetlenebb birodalma, rettegett katonaállam, amelyet vérrel, vassal és rettegéssel tartottak össze évszázadokon át.
Az ellenálló népeket a legkisebb vétségért is kiirtották, aki önként megadta magát, azoknak csak a vezetőit gyilkolászták le, a köznépet csak áttelepítették- eredeti hazájuktól lehetőleg több ezer mérföldre.
Az asszír államtól minden magasabb rendű szellemi tevékenység idegen volt, az állandó és kegyetlen háborúskodás volt az egyetlen istenük, amit imádtak...
Na jó befejezem a rosszmájúskodást...
A témához visszatérve, az asszírok voltak azok, akik Kr.e. 722-721-ben az északi zsidó királyságot, Izraelt megsemmisíteték és népét fogságba hurcolták a távoli észak-mezopotámiai hegyvidékre.
A vallásos júdeaiak ezt úgy magyarázták, hogy az ÚR büntetése Izrael felett a bálványimádás bűne miatt (lásd az aranyból készült bikaszobrokat Bételben és Dánban)...
Esarhaddon asszír nagykirály volt az, aki Kr.e. 685 körül Samária tartományba észak-mezopotámiai eredetű pogányokat telepített, akik aztán a csekély helyben maradt zsidósággal keveredve a szamaritánus (shammerim) népcsoport magját alkotta.
Ők később felvették a zsidó vallást, de a héber szent iratokból csak Mózes öt könyvét és Józsué (Joshuah) könyvét fogadták el, ráadásul azt is a júdaitól némileg eltérő szövegváltozatban.
Marek Halter zsidó regényíró a témával foglalkozó regényeiben (Ábrahám könyve, Sára könyve) Ábrahámot egy amurrú nemzetségfő, Táré (vagy Terah) fiaként ábrázolja.
Az amurrú északnyugati szemita nép, akiket a régebbi történeti művekben az amorita elnevezéssel illetnek. Kr.e. 2.300 környékén tűnnek fel a felső-mezopotámiai akkád városállamok peremvidékén, ahol pásztorkodásból és mesterségekből (pl. fazekasság, szövés) tartják fenn magukat.
Kr.e. 1.800 körül több akkád városállamot is sikerül az ellenőrzésük alá vonni, amelyeket saját amurrú eredetű dinasztiájuk uralma alatt egyesítenek.
Így jön létre az Óbabiloni Birodalom, amelynek legnagyobb uralkodója, Hammurabi (Hammurapi) szintén amurrú származású volt.
Ábrahám népe Hammurabi idején persze már Palesztinában él.
A legtöbbje. Valóban kitűntek, ritka kegyetlen nép volt. Talán a muszlimok terjeszkedése során történtek még ilyen kegyetlenkedések a világon, meg persze a kommunisták, csak az már nem tartozik ide.
Szerintem sem asszír. De. " asszírok szadista vadbarmok voltak" Melyik ókori nép nem volt az? Az akkádok? A gutik? Ábrahámnak azt mondta az istene hogy áldozza fel a gyerekét. Függetlenül a történet végétől Az egész ókor alatt ez bevett szokás volt Közel Keleten. Szóval lehetett volna asszír is. Van aki szerint a XVIII. sz ban élhetett.
Esetleg Asszír attól függően hogy Ábrahám születésének melyik feltételezett idejét fogadod el. SzVSz akkád mivel szerintem a ie. 22. században születhetett. Biztos hogy nem zsidó, izraelita, héber vagy ilyesmi
Először is Ábrahám nem volt zsidó. Valszeg inkább akkád. Másodszor amikor Ábrahám élt a körülmetélés már bevett szokás volt (ha nem is álltalános szokás) az egész Közel Keleten és Afrikában. Vannak VI. dinasztiabeli sírrajzok (jóval Ábrahám előtt) ahol ábrázolják a körülmetélést. Több múmiát is találtak körülmetélve.
