Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Ha tehetném elkerülném én is vermelés procedúráját és telepítenék most. De még nincs kialakítva a szőlő helye, támrendszere. Az oltványokat meg azért vettem meg már most, mert különben elkapkodják őket a kertészetből. Ezért lennék kíváncsi, mi a véleményetek az előző kérdésemmel kapcsolatban.
A "csírkézést" már több száz éve alkalmazzák, sőt már a rómaiak is- valószínű őseink tudták miért. A mostani "okos tojások" sok mindent a sutba dobnak, ami hasznos volt. A "csírkézésnek" két oka volt: 1./megvédeni a fiatal növényt a fagytól. 2./ Megvédeni a fiatal növény rügyét (rügyeit) a kiszáradástól. A fagytól való védelem ma inkább háttérbe szorul a globális felmelegedés miatt. Ezt nevezték régen takarásnak. Késő ősszel "betakartuk" a szőlőt, kora tavasszal "kinyitottuk".
Ami miatt mostanában "csírkézünk",az a rügy védelme a kiszáradástól. Az iskolák oltványait általában viaszolják, így védik a kiszáradástól. Ezért a tavasszal ültetett oltványokat nem szükséges "csírkézni", csak akkor, ha nincsenek viaszolva. Az ősszel ültetett oltványok esetében sem kellene, de ha a tél folyamán bejön egy nagyobb lehülés, akár csak egy éjszakára is-akkor elfagyhat az oltvány rügye. Én mindenképpen "becsírkézném" télire, így nyugodtabb lennék. A "csírke " kibontását figyelni kell, ha négy-öt napon keresztül 10 C° fölé megy a hőmérséklet ki kell bontani, mert bepállik a rügy.
A rügypállásról nekem is vannak tapasztalataim, de takarás nélkül sem merem hagyni a friss ültetést ezért a következőt találtam ki: Közepes nagyságú műanyag virágcserepet (na jó ez egy kis képzavar, de nyilván értitek) több helyen kilyuggatom és ráteszem a néhány szemre visszavágott tőre, majd betakarom földdel. Így a nedves föld közvetlenül nem éri a rügyeket és szellőzni is jobban tud.
Ilyen vagy hasonló megoldás nyilván másnak is eszébe jutott ,de nekem ez bevált.
Én még életemben egyetlen oltványt sem takartam be,mégis 100%-os eredésem volt akárhány tövet is ültettem! Volt olyan emberke aki csúnyán kioktatott mikor két évvel ezelőtt ismerősömnél 100 tő csemegét ültettünk és nem csirkéztünk.Százból száz megeredt,viszont okostojásunknál csak 60%-os eredés volt mert a rügyek elhaltak,kipálltak.Ezzel nem azt mondom hogy így kell,de döntsön mindenki saját maga mindegyiknek van előnye és hátránya.
Én nem mondtam hogy nem kell csirkézni. Én azt mondtam hogy a túl korai csirkézés és túl későn kibontás nem vezet sok jóra. Ha egy beérett vesszőn található szőlőrügy nem bír ki mínusz 5-6 fokot akkor az nem való ide... Ha jön a tartós hideg én is csirkézek, de nem sietem el. Anno vettem 29 tő csemege szőlőt. 25 db egy helyre ment, nagyon gondosan volt ültetve, szépen felcsirkéztem. majd a csirkét se bontottam ki, vártam hogy majd lassan előtörjenek a hajtások. Hát még most is várhatnám.
4 oltványnál már rám esteledett, siettem hanyag voltam. Éppen hogy húztam rá egy kis földet, ami a tél folyamán magától le is kopott, tavaszra még ki se kellett bontani. Azokat idén már hagytam teremni, meglepően szép erős tőkék lettek. Ez az ültetés 2012 őszén volt.
Szóval összességében ebből tanulva: A csirkét nem szabad túl korán készíteni és túl későn kibontani! Főleg ahol nem 4000-5000 tőke van annak nem kell kapkodni. Azóta ezen elv alapján ültetem a szőlőimet. Idén 250 oltványt és 40 dugványt ültettem/ültetek át iskolából végleges helyére. Ezek némelyike már olyan erős vesszőket hozott, hogy akár oltócsapként is fel lehet használni! Jövőre a hiányzó oltványokat (mert 1 sorba 1 fajta ment) már így magamnak tudom majd pótolni kézben oltással.
Ezért írtam h mindenki a maga kárán tanul! Én csak a véleményem/tapasztalatom írtam le, nem kötelező így tenni! De ahogy a 250 oltvánnyal, úgy a 3000 db-al is ugyanígy fogok tenni!
A most ősszel ültetett szőlőt fel kell csirkézni, mert kiszárad, megfázik stb. Amiről te beszélsz, az a már 1-2-3 éves szőlőkkel kapcsolatos, azokat tényleg nem nagyon érdemes addig takargatni, amíg nem lesz nagyon hideg, de az alját az első pár évben érdemes takarni, hogy ha nagyon elfagyna a felső része, a föld alatt maradjon rügy, ha meg bepállik lent, de fent nem fagy el, akkor meg onnan nevelhető tovább.
És tavasszal tényleg figyelni kell, hogy mikor bontja le az ember, de a friss telepítésnél akár nyár elejéig maradhat egy kis halom, nem kell vele sietni. Metszéskor ki kell a felső részét takarni, egy rügy legalább látsszon ki, de 2 rügyre metszeni, ha valami baj lenne a felsővel, az alsó még akkor is kihajthat később.
Értem!Válaszod majdnem ugyan az amikor azt mondják,hogyha tudod hogy elfogsz esni üljél le!Én azért takartam be mert szinte mindenhol ezt olvastam és ezt javasolták többen is csak láttam a képeket a Pet palackokkal és azt hittem rosszul csináltam de azért köszönöm szépen!Üdv:Imre
Ez a naptári napra időzített csirkézést már rég el kellene felejteni. Az időjárás szabja meg, hogy mikor csirkézd fel és meddig legyen felcsirkézve.
Én tavaly dec23-án még a kertet ástam. Na már most ha a föld meg se fagyott, még a felső réteg sem akkor nem volt olyan hideg hogy indokolt legyen a csirkézés (nem is volt indokolt) mert annyira hideg nem volt. Sőt alapvetően se volt olyan -15-20 fok hogy indokolt legyen. Persze fő a biztonság.
A csirke kibontását februárban végeztem, egy a szőlős fórumból ismert Medveger kollégától! Hát nagy szerencsém volt hogy kibontottam a csirkét, mivel utána olyan szintű felmelegedés következett (bár csak rövid ideig, de ez is elég volt) hogy a rügyek simán bepállottak volna.
De ugyanez előfordul a túl korai csirke esetén is. A kordonos szőlőket sose csirkézem mégse fagy el. Az éghajlatunk nagyon meg van változva, ezen téren a régi szakirodalom már nem sokat ér. Persze vannak alapvetően hideg helyek az országban az is tény.
De pl a tavaszi fagy ellen a csirkézés már nem sokat ér. Ha tavaszal se bontod ki a csirkét, sok rügy bepálik a föld alatt. Tavaszi fagy ellen az ima segít, vagy minden más vajákolási módszer amit kicsiben még gazdaságosan ki lehet vitelezni.
Van valamilyen nyomós oka, hogy nem ősszel ülteted el az oltványaidat? Ugyanis az ősszel ültetett oltványoknak jobb az eredési százaléka, mint a tavasszal ültetettekének.
Semmiféle trükköt, pet palackot, stb. nem kell alkalmazni, csak egyszerűen fel kell "csírkézni" az elültetett oltványt, és márciusban le kell bontani a csírkét róla. Régen is így csinálták, kár kitalálni mást, ami már egyszer (ezerszer) bevált.
Egy kérdésem lenne a gyakorlott szőlőgazdákhoz. A szőlőoltványaimat csak jövőre szeretném elültetni. Egy nagy vödörben vannak, nedves forgácsban. Jelenleg a sufniban van a vödör, tehát viszonylag védett helyen. Viszont ha bejön a keményebb hideg, onnan át kéne vinnem a pincébe, ami valami oknál fogva a leghidegebb időben sem hűl +6C alá. Szerintetek az túl magas hőmérséklet a vermeléshez? /nem szeretném ha idő előtt elkezdenének hajtani/. Vagy lehet, hogy a hideget jobban viseli mint a meleget és a sufniban kellene hagynom egész tavaszig /ott valószínű csak néhány fokkal lenne melegebb a kinti hőmérsékletnél/?
Én az újdonsült oltványaimat/10db/ nem mertem kiültetni,majd tavasszal május végén ültetem végleges helyükre,addig cserépben fagymentes/5-10fok/világos helyen tárolom,és remélhetőleg az összes megered..tapasztalatom az hogy az így telelt oltványok január közepe vége felé ha életképesek a szemek növekedésnek indulnak,viszont ha megis maradnak még lehet érhetnek meglepetések a fajtájukat illetően...
Én nem így csináltam. Én is pet palackot tettem rá de úgy hogy rá raktam ergo bezártam vele az oltványt amiből csak a nemes rés látszik ki a földből. Így egyfajta burkot képez és nem éri közvetlen a fagy. A Palack alját vágtam le így ha levegőztetni akarom napos időben csak a kupakot csavarom le vagy fel.
üdv mindenkinek befejeztem a szöllő oltványok telepitését védelmi célból húztam az oltványokra egy flakkont hogy a földet ne mossa le az eső mert sajnos igy jártam remélem igy átvészelik a telet a képek ma készültek!!
2419-es hozzászóláson van egy videó 30:49-nél abban beszélnek egy csemegeszőlőről,de a nevét nem mondják csak a szülőket sultaninaxhelikon valaki tudja mi a neve?
Idén tavasszal, mivel fagy az alanyokat is letarolta, ami mégis fal mellett és védettebb helyen többé kevésbé kihajtott, oda voltam kénytelen oltani május közepe -vége felé... A többi helyen mire kiheverte nagyjából s elég vastag lett,már késő volt- s már vesszőm sem volt.
17 tavasza csak nem lesz ilyen.
Az azért öröm, hogy mindegyik fajtából, amit kaptam legalább egy sikerült (több helyszinen és védetebb helyen is oltottam). Ami meglepő volt, hogy nagy gyakorlattal -igaz gyümölcsfák terén, szőlőben kezdő-
rendelkezőnek is adtam, de neki egy sem sikerült, pedig a fagyok után csinálta.
A héj alá oltásokat régóta csinálom-igaz zöldoltás-- de a zöldre fás 16-ban szinte mind sikerült, a zöldoltásokból sokkal kevesebb.
Köszönöm a linkeket, már láttam korábban, de nem árt ujra megnézni . A viaszolás nem jött be, túl sok idő, igy nemest is "becsomagoltam" nylon csikkal, nem ettől nem sikerült több...
Ahogy lentebb írtam, én is alkalmazom a héj alá oltást, odafigyeléssel nagyon szépen forrad, de mivel nem fogja az ék, nyár közepén-végén a nagy szelek könnyen kitörhetik, tehát a növekvő oltást többször is kikötözni! Ha az oltószalag nem vág be, sokáig érdemes pont ezért rajtahagyni, vagy cserélni. Egyébként a zöldbe-fás oltás időjárástól függően május elejétől-közepétől csinálható, és már akkor is teljesen jól ered, ha meg mégsem jön össze, majd' június végéig újra lehet próbálkozni a tartalék hajtásokba.
Egyáltalán nem vagyok profi,csupán kaptam egy pár szívószál vastagságú nagyon értékes fajtát ,és úgy voltam vele kidobom erre került legutoljára sor,hogy eldöntsem mit csináljak vele és már jócskán június volt, gondoltam próba cseresznye .Mind megeredt amiket ilyen módszerrel oltottam ,amit májusban oltottam azok közül sok nem sikerült. A viaszozást kézben oltásnál használtam sima gyertya vagyis parafinnal, ami szétporlott nagyon hamar. Tehát a funkciójának nem felelt meg. Szerintem méh viasszal felesbe kellett volna kevernem és melegen mártani majd hidegvíz.
