Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Akkor a Te fajtád valószínű nem Gros Colman.A belgák nem véletlen helyezték a negyedik helyre a Leopold III, Royal, Ribier után.Ha annyira víz ízű lenne, már rég nem termesztenék.
A csirkézést nem elhagyni érdemes, hanem megfelelő időben csirkézni és elbontani.
Továbbá a tavaszi fagyok ellen a csirkézés nem sokat ér. A zöld hajtást csak nem fogod felkupacolni földdel. Oda figyelni kell az időjárást, tavaszi fagyokat, majd ha előrejelzés azt mondja akkor szalmával vagy vmivel ideinglenesen betakarod azt a pár tőkét.
Köszi, az utóbbi napokban ezt a csirkézést-módszertani "vitát" olvasgattam, nem igazán tudom eldönteni, hogy a hagyományos utat járjam-e be, vagy az unortodox irányt? ;) (Nekem tetszik ez a PET-palackos megoldás is, ill. a nem csirkézés is, de ne essetek nekem, bitte... :) )
Igen, valószínűleg a viaszt látod, amit oltáskor használnak.
Az őszi ültetéskor nem szokás visszametszeni, csak elültetni (oltás feljebb legyen pár cm-vel, mint a talaj síkja), de a gyökereket meg szokás nyírni, kb. 5-10cm hosszúra hagyva, és csak a talpgyökérzet maradjon, többit tőből le kell csípni. Ha trágyát teszel, akkor azt annyival lejjebb, hogy valamennyi föld elválassza a szőlőtől. Majd a tavasszal metszed meg, amikor a csirkét is elkezded lebontani.
Nagyon nyeretlen kétéves leszek, de most hozta meg a postás a 4 tő oltványomat (Néró, Esther, Palatina, Fanny), az alanyon az a zöldes, többé-kevésbé gybefüggő "izé" a viasz??? A nemes részen 4-5 rügyet látok, ezeket vágjam majd vissza ültetéskor 2-3 rügyre? (Bocs, szőlő-szűz vagyok még...)
Persze, régi csemegeszőlő fajta. Más néven Dodrelábi vagy Kék ökörszem. Feltehetően grúz származású. Az Albert royal fajta egyik szülője, illetve érdekesség, hogy az újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a Dodrelábi egyik szülője a Kadarka...
Itt van néhány régebbi, eredeti anyag a leírásáról:
A kertem sík, homokos és gyakran van fagy tavasszal is. Nekem is ajánlod a "nem-csirkézést", vagy esetleg a lentebb bemutatott PET-palackozást? (4 tő, 4 különböző fajta - Néró, Esther, Fanny, Palatina - ezek esetleg jobban bírják a hideget?)
Készítettem egy kis válogatás videót, fogadjátok szeretettel. A felvételen látható 20 fajta gyűjteményem egy része, nagyon kezdő és nagyon amatőr „operatőrként” erre voltam képes, a többi fajtám megörökítése vagy elmaradt, vagy nem sikerült igazán jól.
Carolusnak nevezik a mazsolaszőlő-jelöltet, amelyik szeptember második felében érik, hatalmas muskotályos aromával. Apró, magnélküli bogyóiból nagyon szép mazsola készíthető, egyszerű körülmények közt is.
Amit írtál az úgy igaz ahogy leírtad,ennek ellenére én mégse fogok egyetlen oltványt se takarni mert az ősszel ültetett oltványokkal még soha nem volt gondom.Két évvel ezelőtt egy ki nem gyökerezett és ezért elszáradt Bielij Kokl vesszőt a kislányon ledugott a kiskertjébe ami a nyár folyamán hozott egy kb 10 centis hajtást ami 1mm vastag volt,majd Novemberben az első -2 fokban lefagyott! Maradt a csupasz vessző ami tavasszal kihajtott és gyönyörű vesszőt nevelt. Takarás trágyázás esélyek nulla még is nagyon szép tőke lett belőle.
Ha tehetném elkerülném én is vermelés procedúráját és telepítenék most. De még nincs kialakítva a szőlő helye, támrendszere. Az oltványokat meg azért vettem meg már most, mert különben elkapkodják őket a kertészetből. Ezért lennék kíváncsi, mi a véleményetek az előző kérdésemmel kapcsolatban.
A "csírkézést" már több száz éve alkalmazzák, sőt már a rómaiak is- valószínű őseink tudták miért. A mostani "okos tojások" sok mindent a sutba dobnak, ami hasznos volt. A "csírkézésnek" két oka volt: 1./megvédeni a fiatal növényt a fagytól. 2./ Megvédeni a fiatal növény rügyét (rügyeit) a kiszáradástól. A fagytól való védelem ma inkább háttérbe szorul a globális felmelegedés miatt. Ezt nevezték régen takarásnak. Késő ősszel "betakartuk" a szőlőt, kora tavasszal "kinyitottuk".
Ami miatt mostanában "csírkézünk",az a rügy védelme a kiszáradástól. Az iskolák oltványait általában viaszolják, így védik a kiszáradástól. Ezért a tavasszal ültetett oltványokat nem szükséges "csírkézni", csak akkor, ha nincsenek viaszolva. Az ősszel ültetett oltványok esetében sem kellene, de ha a tél folyamán bejön egy nagyobb lehülés, akár csak egy éjszakára is-akkor elfagyhat az oltvány rügye. Én mindenképpen "becsírkézném" télire, így nyugodtabb lennék. A "csírke " kibontását figyelni kell, ha négy-öt napon keresztül 10 C° fölé megy a hőmérséklet ki kell bontani, mert bepállik a rügy.
