Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
Látogass el a honlapomra (www.csemegeszőlők.hu) ott a galériában az összes jelentősebb fajtáról láthatsz képet.
Egyébként nagyon melegigényes, az USA-ban is csak a déli államokban él meg.Mo.-on csak üvegházban lehetne termeszteni.Nincs tudomásom, hogy bent lenne az országban. Akinek mégis van, jelentkezzen, és mondja el tapasztalatait!
- A Muscat gyevszkij és blagorodnüj nagyon szép, korai érésű, nagybogyójú fehér fajták.
- A Prima ukrajni nagyon korai érésű, jó ellenálló képességű fajta (közepes bogyónagysággal), érdekessége, hogy nővirágú, nagyon fontos nemesítési alapanyag lesz az új hazai fajták felzárkóztatásában. Persze hivatalosan nincs Magyarországon, jelenleg csak egy-két kurrens gyűjteményben lehet...
- A Viva Ajka már kb. 20 éve hazánkban van, ez a román Victoria (sárga), olaszoknál üzemi fajta, nem nagy szám...
- A Kismis arszenyevszkij, az évek során egyértelművé vált, hogy ez egy nagyon jó Centennial seedless klón (Szőlőszem weboldalán is az Arszenyevszkij fajta fotóján szerepel a Centennial seedles orosz neve (Kismis Sztoletije)...
- A Kismis citronüj-t nem ismerem
- A Dubovszkij rozovüj az egyik legfontosabb genotípus, közép-korai, rózsaszín, csúcsos nagybogyójú, eszméletlen szép..., amúgy az új Guszev fajták között van még kb. 15 ehhez hasonló (nem annyira egyedi, mint ahogy azt korábban gondoltuk)
- Az Ulivka vagy lehet, hogy Wink néven többen hallottak már róla, egy szép japán fajta, gibberellin kezeléssel fordított szív alakú, úgynevezett talpas bogyói vannak, 8-10 g-os, közép-késői érésű.
Utánanéztem, ezek szerint egy humoros megjegyzést vettem komolyan
.
Azért remélem, nem bántottam meg Sándor tiszteletest.
Amit terjedési marker ügyben felvetett, valóban érdekes lehet: felmérni, hogy milyen terjedési sebességű a Szőlőszem által végzett munka.
Tiszteletes véleményét komolyan vettem, mert ha humoros is, hogy szándékos hibákkal teszteljünk valamit, maga a teszt érdekes lehet. Annyi történt, hogy én másfajta markert javasoltam.
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem erre a jelkombinációra.
Esetleg el lehetne gondolkodni azon, hogy az olyan idegen nyelvű beszélő megnevezések magyar fordítása
mint pl. a podarok zaporozsje (zaporozsec ajándéka), 'lucsisztüj' (sugárzó -an szép), izjuminka (mazsolácska) valamilyen formában bekerüljenek a leírásba.
Nem tartom jó ötletnek. Úgy vélem, hogy utólag már szerinted sem az.
A szőlőfajták megnevezése egyértelmű azonosításukat kellene hogy lehetővé tegye. Szándékos hibák nélkül is nagy a kavarodás ezen a téren. Ma már nincs olyan, hogy a tudomány nyelve a latin, amelyik korábban lehetővé tette a nemzeti megnevezések sokfélesége ellenére az egyértelmű azonosítást. Példa. Ha egy nemesítő úgy dönt, hogy az új fajta neve 'Kozma Pálné muskotály' legyen, akkor ez a megnevezés legalább zárójelben meg kell hogy jelenjen az igényes fajtajegyzékekben, fajtaleírásokban, bármely nemzeti nyelven is állítják azt össze. Ez - az eredeti név - teszi csak lehetővé az egyértelmű azonosítást. Elismerem, nehéz feladat. Különösen, ha arra gondolok, hogy pl japán megnevezéseket kellene feltüntetni magyar nyelvű fajtajegyzékekben. Az orosz megnevezések átírása azért valamivel könnyebb, de itt is lehetne ügyelni arra, hogy ne az angol nyelv, hanem a magyar nyelv szabályait alkalmazzuk. Esetleg el lehetne gondolkodni azon, hogy az olyan idegen nyelvű beszélő megnevezések mint a podarok zaporozsje (zaporozsec ajándéka), 'lucsisztüj' (sugárzó -an szép), izjuminka (mazsolácska) valamilyen formában bekerüljenek a leírásba. De Szőlőszem által összeállított fajtajegyzék értékességét kár lenne gyengíteni szándékos hibákkal.
A fórumot olvasgatva én is kedvet kaptam rezisztens fajták telepítéséhez, a jelenlegi hagyományos fajtasor leváltásához. Hiányok pótlására már ültettem Fanny, Pölöskei muskotály és Teréz fajtákból, de szeretnék továbbiakat is beszerezni. Mivel több hiányom nincs, átoltáshoz szeretnék oltóvesszőt/oltócsapokat kérni, a felmerülő költségeket természetesen megtérítvén, vagy Pécs környékén személyesen is értük tudok menni. Nagyezsda Azos, V25/20 vagy Bolgár rezi, Árkádia és Original fajták érdekelnének. Ha valaki tudna segíteni, az kérem jelezze.
Ezt a betűcsere hibát én követtem el a fajta leírásomban. Lám-lám az oltványosok máris átvették a hibás nevet. Köszönöm, hogy felfigyeltél rá. Pedig "annó" tanultam oroszt.
Nem lehet, hogy Kismis Lucsisztüj fajtát kaptál? :)
Amit te írtál, az ismét egy magyar "műtermék" szó...betűcserékkel. De hála az oltványosoknak, majd így fog terjedni, egyre trükkösebb nevekkel állnak elő.
Akkor egyértelmű, hogy a belgák nem a fagy miatt nevelik növényházban. Volt is olyan sejtésem, hogy az érés előbbre hozása a céljuk. (Egyrészt a piacon való megjelenés, másrészt a későiek beérése miatt.)
En szinten innen rendeltem az alabbi fajtakat:-Nagyesda,Zaporozsec,Ruby King,Esther,Arkadia,Ruszmal,Opusz,Eva,Rizomat,Ribie.Csutortokon el is ultettem oket.Szep,eros oltvanyokat kaptam.Elegedett vagyok.Elso rendelesem volt innen.
Belgiumban nem az Atlanti óceán partján termesztik a szőlőt, hanem jóval bentebb. Itt már kontinentális az éghajlat, bár a Golf áramlás hatása miatt a tél nem túl hideg. A szőlő vegetációja során a fény mellett fontos, a hőmérséklet is. Ezt hő ősszegben fejezik ki.(lásd 3589 sz.hozzászólás). A szőlőnél az effektív(teljes) hőösszeg min. 2500 C°.(korai fajták). Ezt a hőösszeget a később érő fajtáknál pl.Belgiumban, vagy Svédország déli részén csak üvegházban tudják elérni (üvegház-hatás).Emellett az üvegházban a vegetáció hamarabb indul be, így a fajta hamarabb érik,édesebb, zamatosabb lesz.
Óceáni éghajlaton szükség van valamilyen védelemre,termékenyülés szempontjából előnyös lehet az üvegház, sok csapadék miatt véd,és a hőmérséklet is pár fokkal több, jobb eredményeket érhetnek el mint a nem üvegházas módszerrel..gondolom,nem hinném hogy náluk a fagy lenne a legnagyobb probléma.
