Ez nem "ellentmondás", ez a világ egyik olyan tulajdonsága, amit nem érsz fel ésszel.
Ez önmagában nem baj, számomra is akadnak dolgok, amelyek megértéséhez korlátozottak a képességeim. Lényeges különbség közöttünk, hogy én ezzel tisztában vagyok, de viszont a világtól akarod elvárni, hogy olyan legyen, amit képes vagy felfogni.
Ez így van akkor, ha a tudás nem egyoldalú. De az egyetemi oktatás teljesen az. Csak a tényeknek az egyik felét tanítják, amin nem illik gondolkodni. Ezért ez az egyoldalú tudás inkább káros, mint hasznos, mert elfedi a másik oldalt, és leszoktat a gondolkodásról.
"Szerencsés esetben az egyetemen elkezdi az ember és élete végéig folytatja."
Az egyetemen nem csak tudást szerzel, hanem leginkább a jó jegyért küzdesz. És a legtöbb diák megelégszik azzal, hogy a vizsgán jó jegyet kapott, és tovább nem gondolkodik.
"De Neked tényleg hiányzik némi tudás..."
Rosszul látod. A relativitás témájában én sokkal több tudással rendelkezem, mint az itteniek, mert én az ellenvéleményeket is ismerem. Ők csak azt, amit egyoldalúan tanítottak velük. Azt is felületesen, összefüggések nélkül.
"...ezért nem kéne belekötnöd mindenbe és mindenkibe.
Ez nem kötözködés, de lehet, hogy annak látszik. Egyszerűen arról van szó, hogy én másképpen látom a dolgokat, éppen azért, mert ismerem a relativitáselmélet kritikusainak a véleményét is.
"De ez csak az én véleményem."
A véleményedet tisztelem, még akkor is, ha nem mindenben fogadom el.
Nem lenne, hanem így van. Mindent csak behazudsz ide magadról.
Faraday rengeteget olvasott abból, ami szó szerint átmnet a kezén. Az intelligenciája, szorgalma tette azzá, ami lett a fizikában.
Minden olvasmányodat is csak hazudod, számtalan jelét adtad ennek is szuperfizikus. Sem szorgalmad, sem kognitív képességed nincs a szövegek felfogásához.
"Akik az étert keresték, azok semmire se jutottak. "
Nagyon is sokra jutottak. Legalább azt megtudták, hogy milyen nem lehet az fényközeg. Nem lehet abszolút nyugvó, mert ez ellentmond a Michelson-Morley kísérletnek.
" Se akkor, se később."
Az 1887-es kísérlet még sikertelen volt, de, már 1913-ban kimutatták a fényközeg létezését. És utána 1925-ben is. Szóval ez az állításod sem igaz.
"Miközben nem kereste Maxwell..."
Ő kereste a legjobban. Az éter kimutatását célzó Michelson-Morley kísérlet ötlete éppen tőle származott.
"...nem kereste Einstein..."
Einstein először letagadta az éter létezését, de később nagyon is szerette volna megtalálni, azonban soha nem sikerült neki. De idősebb korában nagyon jól tudta, hogy léteznie kell.
"...nem keresi már száztíz éve senki."
Ez sem igaz. Sokan keresték azóta is, és vannak, akik meg is találták. Kívülállók, akik sajnos nem kaptak publicitást. Azonban minden logikusan gondolkodó ember tudta (Maxwell, Lorentz, Michelson, Stokes, Mill, Hertz, Tesla, az idős Einstein, Jánossy, stb.), hogy fényközegnek léteznie kell. Tudják ma is, de a hivatásos fizikusoknak szigorúan tilos ezzel foglalkozni. De ha egyszer átszakad a gát, akkor már nem lesz visszaút.
Szóval abból, amit itt összehordtál szinte semmi nem igaz.
Lehet, hogy nektek 10 év kellett az egyetem elvégzéséhez, nekem csak 5.
Valóban járok minden évben találkozóra (éppen néhány napja volt az idei), de nem évfolyam, csak tankör találkozó.
Azt, hogy Einstein elcseszte, nem az egyetemen tanultam. Ilyesmit még ma sem mernek tanítani a tanárok.
Nem merik elárulni, hogy Einstein saját maga vallotta be, hogy éternek léteznie kell, tehát az éter tagadására épített relativitáselmélete a kukába való. Pedig ehhez csak Einstein saját írásait kellett elolvasni.
Nektek az okoz komoly frusztrációt, hogy Einstein megvilágosodásával nem tudtok mit kezdeni. Nem illik bele a relativitáselméletről szóló dicsőséges történetbe, hogy Einstein saját maga is rájött arra, hogy fényközeg nélkül nem terjedhet a fény.
Nem mertek beszélni róla, mert féltek végiggondolni a következményeket. Inkább letagadjátok. Úgy tesztek, mintha ez meg sem történt volna, mert se lenyelni, se kiköpni nem tudjátok a valós tényeket. Gyávák vagytok szembenézni a valósággal. Ezért nem tudtatok semmit alkotni a tudományban. És nem is fogtok soha.
Akik az étert keresték, azok semmire se jutottak. Se akkor, se később. Miközben nem kereste Maxwell, nem kereste Einstein, nem keresték a villamosmérnökök, s nem keresi már száztíz éve senki. Hanem felépítettük az elektromágneses hullámokra épülő egész technikai civilizációnkat. Csak néhány magányos őrült kereste, mint Tesla, aki szintén nem talált semmit, végül már csak a galambokat etette a Hotel New Yorker 33. emeletén, miután minden pénzét és minden tudományos hitelességét hatalmas villámok csattogtatásába ölte. Mert azt képzelte, hogy azok a éter energiájából táplálkoznak.
És kereste Jánossy Lajos, aki a nagy keresésben még a kommunistákhoz is hozzádörgölődzött, de abból a dörgölődzésből még egy kicsike szikra se pattant ki. Csupán a feledés kacaja.
Tudod, 10 félév fizikai alapozó tárgyat hallgatott ott a büfé szakon, ahol a proff kirúgta az első vizsgáján, mert a tananyagot összekeverte a szexuális felvilágosítással. Oda jár azóta is minden évben évfolyam-találkozóra, és onnan van ez a becsípődése, a szuperfizikussággal, meg hogy Einstein elcseszte.
