Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Egyébként a gipsz az nem semleges, hanem talajsavanyító kalciumforrás. Kalcium-szulfát azaz a kénsavnak a sója. Egy erős savra és egy gyenge lúgra esik szét vizes közegben és győz az erős sav. Az idézett grafikonod is mutatja, hogy a gipsz a paradicsom számára miért előnyös: grafikonod szerint paradicsom számára a savanyú talaj az előnyös.
mindenesetre a gipsz nagyon jó ötletnek tűnik, én is kipróbálom.
Hello, nálam agyagos talaj van, kajszi is jól terem mirabolán alanyon.
Viszont paradicsom esetében tapasztaltam azt, hogy a még zöld termés vége, hegye furcsán beszárad. Egy fórumon találtam, hogy mészhiányt jelent. Akkor röviden utánanéztem a neten. Egyéb kalcium pótló megoldások közt szerepelt a gipsz is (!). Azt írták, hogy ugyan lassabb a hatása, de nagy előnye, hogy semleges a PH-ja. Mivel kéznél volt, némi gipszes vízzel belocsoltam az ültetvényt, a furcsa száradás elmúlt.
Általánosságban nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni.
Saját tapasztalatom alapján Medallonnal értek egyet: a meszezés többnyire árt. Elfeledkeztem egy régi szervizes bölcsességről: ami működik azt ne akard megjavítani. Festés, vakolatjavítás után megmaradt oltott meszet igen erős higításban kilocsoltam a kert egyik sarkában (homoktalaj, ami definiciószerint savas jellegű), ezért gondoltam, javit valamit. Azon a helyen többé nem sikerült epret (szamócát) nevelnem, mert időnek előtte elsárgult. Egyértelműen a meszezés hatásának tudom be, hogy problémás lett azon a helyen az eper. Most azon a helyen őszibarack és szilva van. A jelek szerint azoknak nem ártott. De hogy használ-e azt nem tudom. Érzésre (saccra) nem több és nem szebb a termés a meszezett helyen, mint a kert meszezetlen helyén levő gyümölcsfákon.
Szóval amig működik a fád és nem mutat hiánytüneteket, ne akardd a talajt javítani.
Ha meszezel, vagy bármilyen más trágyát, műtrágyát adsz a fának, annak a legjobb helye mindig a korona csúrgó körvonalában van és nem a fa tövében. Kb a csurgó alatt van a gyökerek aktiv, tápanyagot felvenni képes része. (Ahogy nő a fa, ennek a gyűrűnek az átmérője is növekszik)
Hát, ha tudsz Harlayne-t rendelni, akkor páran még irigyelni is fognak :) A Hargrand szép nagy, de PPV-érzékeny. A másik kettő viszont jól tolerálja, de korán virágzanak és nem öntermékenyek. vegyél inkább egy Kuresia-t :))
Az őszibarackokkal volt rossz tapasztalatom, de a kajszit is igy ültetem azóta.
Én csak a legvégét hagyom kint a földből, úgy 10-15 cm-t. (Tavasszal óvatosan kell kibontani, nem rángatni a hegyénél fogva, mert könnyen lehasadnak az oldalágak, ha vannak.)
Több helyen olvastam, hogy a sárgabarack a meszes talajt kedveli és ha a telepítés helyén nem meszes, akkor érdemes mészhidráttal körbeszórni. Az egyik helyen azt javasolják, hogy ősszel ássuk fel a barackfa töve körül a földet és úgy szórjuk meg mészhidráttal. Nektek mi a véleményetek? Én tavaly ősszel vettem három sárgabarack fát (Rakovszky) és nálunk nem meszes a talaj. Ennek ellenére a fák hatalmasat nőttek tavaly óta, telepítéskor lefényképeztem őket, így látható a különbség!
Ennek elkerülése végett ősszel meg kell venni a kívánt fajtát, árokba lefektetni, betakarni nedves földel, tavasszal felvenni és a végleges helyére ültetni. (A módszer kipróbálva! Saját káromon tanultam meg, de Te ne a magadén, hanem az enyémen okulj. Azt hiszem ez mindkét problémádat áthidalja.)
Azt szeretném megkérdezni,hogy a suhángot meddig kell betakarni földel.? teljesein a föld alá kell tenni, vagy az ága látszódjon ki?
Csak az őszibarackra vonatkozik, vagy a kajszira is ?
Köszöntöm a fórum olvasóit,szeretném megkérdezni a hozzáértőktől,hogy az alábbi kajszik közül melyiket válasszam, rendeljem meg 2 db-ot szeretnék vásárolni.
A múlt ősszel telepítettem 5 őszit(andosa,babygold 6,meystar),tavaszi metszés után hatalmasat nőttek,az egyik andosa termett is.Arra viszont ügyeltem vásárláskor,hogy hazafele menet nehogy kiszáradjanak a hajszálgyökerei.Így nem volt gond velük.
Az őszi elültetés egyértelműen csak az őszibarack fánál ellenjavallt. Oka, hogy az őszibarack fa gyökérzete őszi ültetés esetén nem tud idejében regenerálódni, így egész télen csak vizet veszít a földből kintlévő része, igy a tavaszi felmelegedésre előfordul, hogy annyira összeaszik, hogy csak éppen kihajt, aztán megadja magát.
Ennek elkerűlése végett ősszel meg kell venni a kívánt fajtát, árokba lefektetni, betakarni nedves földel, tavasszal felvenni és a végleges helyére ültetni. (A módszer kipróbálva! Saját káromon tanultam meg, de Te ne a magadén, hanem az enyémen okulj. Azt hiszem ez mindkét problémádat áthidalja.)
Mivel a kajszi "szezonjának" vége, már az őszi ültetésen gondolkodom. Annyi fajta van a fejembe, amit szívesen ültetnék, csakhát elég "szűkös" már a hely. Állítottam is magamban egy sorrendet:
1.Harlayne
2.Goldrich
3.Farbaly
4.Gönczi
5.Kuresia
Mondjuk az utolsó Kuresia nem is annyira fontos, csak úgy vagyok ezzel mint alfi13 társunk aki szintén szeretné kipróbálni az "összes" kajszi fajtát, szilvát stb...
A mostani időkben az a "trendi", hogy a kajszit (és a csonthéjasokat) inkább tavasszal érdemes ültetni. Van ezzel két problémám is:
1. Nem biztos, hogy tavasszal meg tudjuk szerezni az éppen kinézett kajszit -főleg ha különleges igényeink vannak, mivel már elfogytak az őszi eladáskor... Ekkor mi a teendő? Hiába akarna az ember tavasszal ültetni, ha nincs mit... Gondolom már más is járt így...
2. Most mi a különbség a faiskolában őszön "otthagyott" és a kertemben az ősszel elültetett fa között? Tavasszal ugyanarról a pontról indulnak, vagy tévedek?
