Lehet, hogy ezek után végleg cippzárat kell tennem a klaviatúrámra, de!
Elég sokat vizsgálgattam a hegedű oszcillogrammját. (nem azért, mert doktorálni szándékoztam belőle!)
Sajnos, vagy hál Istennek a barátnőd füle jó, ha ilyen kis dolgokat meghall. Ez bizony nagy odafigyelést, és talán gyakorlást is igényel!
Viszont a hegedűn a vonó húzása, illeteve tolása nem eredményezi az húr amplitudó (kitérés) olyan változását, ami Te említettél. Persze vannak extrém esetek, de nem ez a jellemző! Általában, ha egy kifeszitett húrt megpengetünk, a pengetés irányában kitérítjük a nyugalmi helyzetéből. Értelem szerűen szeretne nyugalmi állapotba kerülni, de a visszahúzodás következtében a húr tömeg tehetetlensége miatt átlendül a másik irányba, ami közel olyan nagy kitérést tesz meg. Aztán jön a többi kilengés, ami már egyre kisebb, és végül lecseng a hang, és bekövetkezik a nyugalmi állapot. Ez a hegedűnél nem így van általában, mert a vonóval állandóan kényszeítjük a kilengésre a húrt. Nem is lehetne a hegedűn játszani, ha ezt a rezonancia fentartó mozgást nem tanuljuk meg. Tehát, itt arról van szó, hogy a húr folyamatos, és azonos kitérésre kényszerítjűk a vonó húzásával, és tolásával! Persze ennek mindíg fázisban kell lennie a húr rezgésével.
A harmónikával ugyan ez a helyzet, csak ott az oda-vissza áramló szél hozza rezgésbe a nyelvet. Itt is közel azonos a kitérése a rezgő nyelvnek.
Javaslom, -ha ennyire izgat ez a kérdés- hogy a COOL EDIT PRO programmal nézzél meg egy hegedű hangját. Milliszekundumonként lehet vele, és teljesen nyugodt lehetsz az itt leírtakban:-)
Egyébként a hangfalak fázis helyességéről még mindíg egy másfél voltos elemmel lehet a legbiztosabban megbizonyosodni. Amikor hozzá érinted az elemet a két pólusához, akkor jó, ha a membránok kifelé mozdulnak, és a pozitív sarka az elemnek, a hangfal pozitív sarkához van kötve. És fordítva....
Tudom, már off, de még hátha valaki (esetleg privátba') megcáfol, mert már tipródtam ezen a témán de sosem volt kivel tipródni...
Szóval egy vonós hangszer hangjának a jele például nem annyival megy a nulla alá amennyivel fölé, mert egyik irányba ránt rajta egyet a vonó, az ellenirányú rezgést viszont éppen gátolja. Hasonlóképp egy nyelvsíp a harmonikában valószínűleg másképp (más amplitúdóval és csillapítással) adja át a rezgést abban a fázisban, amikor éppen kifelé lebben, mint amikor befelé, és a sípházon belül egy kis térben mozog.
Meg konkrét hangszerek akusztikai rendszerétől függetlenül: először egy lökéshullám éri el a fülemet tetszőleges pendítésből/húzásból/ütésből, csak utána jön a völgy, amitől kidomborodik a dobhártyám.
Ha a fentiek igazak, akkor hallható kell legyen a fázisfordítás. Mint ahogy hallható is, legalábbis volt egy csajom, aki hallotta és átköttette velem a hangszórót.
A hangfalakkal, hangszórókkal, és akusztikával kapcsolatban ebből a könyvből szerettem volna kimásolni azokat a részeket, ami alapjául szolgált az állításaimnak.
Ezzel is valaki megelőzött:-) Legalább nem nekem kellett vele fáradnom. Én ezt a könyvet a hangfal építés bibliájának tartom! Persze azért fül is kell hozzá, és némi lelemény. De az alapokat innen lehet megismerni az biztos!
Örülök, hogy valaki igazolta az elméletemet. Becs szó nem olvastam erről a hangfalról, csak megpróbáltam gondolkodni ezen a problémán. De látom valaki már régen megelőzött ezzel a tervvel is:-) Légyszi figyelmeztessetek, ha nagyon untatnálak ezekkel az írásokkal, vagy nagy zőccségeket írnék! Köszi előre is!
Természetesen szivesen benne vagyok egy gondolat ébresztő zenehallgatásban.
Csak most egy másik lakásba költözött a hi-fi-m, mert a B3-tól nem fértünk volna el. Ott most egy kisebbfajta "bombatölcsér" uralkodik, de úgy saccolom, hogy február környékén, -mire viscount db-3 megérkezik- addigra beköltözhetnek a cuccok oda. Már én is nagyon szeretnék egy kicsit rendesn zenét hallgatni. Remélem nem lesz nagy csalódás!:-)
Tegnap volt a LittleBig - Triton koncert a belvárosban. Jó megközelíthetőség, jó időpont, térítésmentes... sajnálhatják sokan akik kihagyták. Örvendetes hogy a Fórumban valaki aktív is a Hammondos gyakorlatban.
Immár a felturbózott B3 / 760 összeállítást lehetett hallani. Végre a ritka alkalmak egyike, amikor az orgona méltó helyére kerülve uralta a színpadot. Persze nem elnyomva a többi hanxert. Vastagon, dögösen szólt, megvolt az alja teteje.
Hozzátartozik hogy LittleBig alaposan megfogta a fehér végénél. Változatos volt a kíséret is a basszgitár mellett, a szaxiszóló alatt, de aztán rendre jöttek az orgonaszólók.
Kissé fúziós jazz jellegűek voltak számomra Zavinul, Medeski irányában, de több helyen progresszív rockos érzetem is támadt a klasszikus hangulatú motívumoktól. A felsoroltakat inkább csak fogódzóként értem, meglehetősen egyedi, sajátos zenei világot látok kialakulni ami nagyon jó. Bátor, kemény, hosszú körök nem sok finomkodással.
A lezli gyakran meg is állt, (+chorale/tremolo), volt V3 vibrátó is, menet közbeni drawbarjáték. Megérdemelten minden szóló végeztével érkezett a nagy taps.
A többiek ugyanezen szinten doboltak, szaxiztak, basszeroltak. Az egészről hangoskép jegyzőkönyv készült 115 hosszban. Gratula!
Tényleg nem "okositás". A hangszóró abban a pillanatban, ahogy jelet kap, mozogni kezd. Ez a mozgás a lengőcsévében viszont pont ellentétes áramot indukál, amit a végfoknak "be kell nyelni". Minél jobban elnyeli ezt az áramot, annál jobban fékezi a hangszóró mozgást, így a membrán nem fog "elrepülni". ( hangszóró pilléjének és a membránszélnek nem a kirepülés megakadályozása, hanem a lengőrendszer középpontban tartása az elsődleges feladata.) A végfoknak ezt a tulajdonságát csillapítási tényezőnek, azaz damping faktornak hívják. Ez az érték minél nagyobb, annál jobb a csillapítás. A nagy dampind faktor eredménye rendkívüli: feszes, dinamikus hangzás, határozott mélyek, és rendkívüli részletgazdagság a mély frekvenciákon.Nem fázis helyesen bekötött hangfalakban
változik a csillapitás mértéke, a nem kifelé "fujó", hanem "szivó" hangszoró a hangképet "enerváltá" teszi, szerintem.......
A haladás nevében sokan megalkották a jövő lesliét . A 102-103 is komoly változást hozott, rotosonic / a hangszorót forgatjuk ám!!!/dob, csöves 4x16watt teljesitmény isomonic elektronikán keresztül /érdemes figyelni a hangzatos neveket, ez az a "korszak", ahol az emberi teljesitménynek még a csillagos ég sem szabhat határokat/ Az ovál hanszorói ellenére még tán jól is szólhat. A bass alsó meg maradt
az autentikus Jensen, hozza is az elvártat szerintem.
persze, egy passzív hangszórónál meg lehet, sőt kell nézni, hogy merre "indul", hiszen az összes többi hangszóró is úgy van eredetileg bekötve, hogy kifele indul. többutas rendszereknél gyakori, hogy pl a közép ellenfázisban megy, ezzel kiaoltanak egyes esetleg nem kívánt frekvenciákat.
a hangszóró egy változó frekvenciájú, és erősségű váltóárammal üzemel. ezért is lenne tök mindegy, hogy az összes egyszerre ki, vagy befele indul. ha a két oldal egyszerre, fázisazonosan mozog, nem lehet különbséget hallani. amint az egyik hangfalat 2,5 cm-rel előrébb, vagy hátrébb tolod, máris mozdul a fázis.
aktív randszereknél hova tesszük az elemet? ott már a erősítőjében, a processzorában, hangváltójában is fordulhat a fázis.
érdekes hatása van pl ha nem teljesen fordul meg a fázis, hanem csak 120 fokot. ekkor sem kioltás nincs, sem erősödés. egyszerüen nem hallani különbséget, hogy egy hangszórót hallasz, vagy kettőt, ahol az egyik 120 fokos fáziskéséssel (ez elég para, találkoztam ilyennel.. egy meyer sound, és egy montarbo mélynyomó kombinációjánál. gondolkoztunk egy ideig, hogyan oldjuk meg)
Hát igen.... én egy 1.5voltos elemmel szoktam megnézni, hogy melyik a pozitív sarka a hangfalnak. Akkor a jó, ha a membrán kifelé mozdul. Akkor kell megnézni a madzag végén, hogy melyik ért a pozitív sarkához az elemnek. Így már gyerek játék fázis helyesen bekötni a hangsugárzókat.
Érdemes odafigyelni, ha valaki hangfalat épít, vagy hangszórót cserél a fázis helyességre, mert nagyon rosszul fog szólni a hangfala. A keresztváltóknál is figyelembe kell venni a fázis fordító hatást, így értelemszerűen fordított polaritással kell bekötni a hangszórókat! A több utas rendszereknél is minden membránnak kötelezően együtt kell kifelé mozdulni! Még akor is, ha csak nagyon kicsit teszi meg.
A fordított polaritásos dolgot még mindíg fentartom. Vizsgáld meg a rendszered ham pet, hallgasd egy fél órát nyugodtan, fordítsd meg a bekötéseket, és hallani fogod a különbséget.
az biztos, hogy a fázis dolog is erôsen közbeszól, de ha mindkét hangfalat megfordítod, akkor nem hallhatsz változást. ezt csak viszonylag spéci mûszer tudja megmondani, hogy helyes-e a fázis, vagy mindkét oldal meg van fordítva.
ha az egyik fordítva megy, akkor ebben az esetben a kioltások miatt tényleg para a hang.
Szerintem a lezli szimulációkat simán életszerüvé lehet tenni, csak! Vagy nagyon bonyolult binárisan megoldani, vagy valaki még nem gondolt arra hogy:
Amikor a lelzli tölcsére felénk fordul, akkor fázisban érkezik a hang, amikor meg visszavert hangot hallunk, akkor meg ellenfázisban érkezik a hang a fülünkbe. Ez annyit jelent, hogy amikor fázisban van egy hang, akkor a hangsugárzóból halljuk a zenét, vagy a két hangfal által határolt térben, amikor meg ellenfázisban, akkor pedig a hátunk mögül szólal meg a hang.
Ki lehet próbálni! Fordítsátok meg mindkét hangfal polaritását. Meglepődtök, hogy a hang bizony nem a hangszóró felöl fog jönni, pedig a hang sugárzása a hangfalból érkezik.
Nos, ha majd lesz egy olyan programozó, aki kitalálja ennek az effektnek az algoritmusát sztereóban, akkor majd mindenki aprófát fog pisilni a gyönyörtől. Addig meg érjétek be ennyivel:-)
Egyébként nekem van egy teljesen analóg felvételem, egy David Chesky teszt lemezről, ahol egy csapat benszülött ugrál kőrbe egy mikrofont a stúdióban mindenféle zajkeltő eszközzel. Szinte centi pontosan meg lehet állapítani az emberek helyzetét csukott szemmel. Ha valakit érdekel, Tehtube mesternek lemásolom, és ő majd valahogy felrakja a netre, mert én nem értek ehhez sem:-)
Ui.: Lehet, hogy már valaki gondolt az előbb említettekere, csak még nem tökéletes!
Kéretik a továbbiakban szó szerint elolvasni és értelmezni a sorokat :-)
Sajnos játékról nem eshet túl sok szó, ámbár esett. Játékstílusokról igen, de leírni olyan, mint tornából írásbelizni.
Eddig minden lezliszimulációban ezzel a véletlenszerű stoppal találkoztam. Nagyon örülnék egy direkt, fix helyzetű stopnak egyszer az életbe', hogyha leállítom, ugyanazon a mexokott hangzáson szóljon mindig.
Szerintem igenis össze lehet hasonlítani a digitálisat az analóggal. Mindegy mi történik a "dobozban", az a lényeg, mi jön ki onnan? A csöves előfok előny itt, a precízebb szimuláció előny ott?
Misi nagyon sok zseniális B4 live videót tett ki a jutyúbra. Az ő "kontrollere" az OB5 méretes, de mai, könnyű műanyag dawbaros masterekkel is biztos jól használható a nótbúk. Továbbra sem tud senki semmit a Creamware Klangbox-ról?
Állítólag egy rack, amiben a B4 fut.
Maradok a bevált ESI sampleremnél. Otthonra, koncertre ár/teljesítmény kategóriában mindent ver.
szerintem is jo, hogy mindenkinek van megalapozott velemenye. lehet, hogy ugy tunt, hogy nekiestem, csak meglepodtem. en se heveskedek, csak lehet ugy is olvasni :-D bocs.
senki mastol nem tanultam az "eszkozrol" (B3) annyit, mint itt. mondjuk a jatekrol meglehetosen keves szo esik. de pl. a mikrofonozasi technikarol szolo poszt az zsenialis volt.
ami szamomra plussz pozitiv vonas a HK-ban, es amit hianyoltatok mashol, az a stop allas veletlenszerusege. nincs muanyag ize a hangnak, minden mas hasonlo eszkoznek az van. az RT-20-ban levo torzito pl. egy rossz vicc.
Nincs az a klón amelyik meg tudná közelíteni az élő háromdimenziós hangzását az eredeti szerkezeteknek. Ha viszont konzervanyagként sztereóban hallgatom, akkor nekem a jól beállított B4 van a legközelebb az L122 hangzásához.
erre mar en is rajottem. de azert ne hasonlitsunk mar ossze egy erositoszimulatorral indulo digitalis szoftvert egy vonalszintu (line out) "analog" eszkozzel.
az egesz kerdes alapvetoen fabol vaskarika: 3D-s pszichoakusztikus elmeny lekepezese sztereoban a feladat. biztos bukas.
mondjuk, ha jobban belegondolok, egy massziv konfiguracioval akar a szinpadra is lehet vinni a B4-et, szinte cipekedes-mentesen :-)
Remekül játszott a fickó, de a HK szimulátor hangzása nem tetszett igazán, különösen akkor, amikor a chorus vibrato is be volt kapcsolva, mert nem jött meg a jellegzetes hangzás fényenyesítése scanner vibrato-nak.
nem vagyok benne biztos, hogy mit ertesz fenyesites alatt, szerintem ez a beallitas+hangositas kerdese. a bemeno jel szintje es a felso/also rotor beallitasok eleg radikalisan valtoztatjak az eredmenyt. ha gondoljatok, akkor raveszem az enekesnonket, hogy jatszon mar valamit (sokkal jobb, mint en ugyanis :-).
felvetel-koncerthangositas: nekem ez jott be legjobban M-audio NRV10.
vacak analog keverokent is hasznalhato (:-D), de a firewire-alkamazasban mindent ver. leslie-szimulacio nincs benne, de a VST-ket be lehet tolteni a DSP reszebe, igy levesz a CPU terhelesebol es jobb teljesitmenyre lesz kepes a gepeteknek.
Papp Gyula bácsit az E stúdióban láttam játszani egy lemezfelvételen. Sáfár öcsi keverte a nótát. Akkor egy hasonlóan romos fehér, ecsettel festett hammondon játszott két lezlivel. Mindegyiknek lógott a bele, és hammondon sem szólalt meg minden hang. De azért kurvajó volt!:-)
