"És mi az hogy "szabadon terjedő"? Van rabságban terjedő is?"
Lokálisan a vákuumban terjedő fényre semmiféle fizikai korlátozó hatás nem tud fellépni. Na, ettől szabadon terjedő.
(Ha nem értenéd, akkor egy példa: a vákuumban haladó töltésre például elektromos vagy mágneses mezővel hathatunk. Tehát nem szabadon terjed.)
Mellesleg - hogy megforgassalak, mint becsicsentett menyasszonyt a kanos nagybácsi - elmondom, hogy amikor a kvantumfizikát sikerrel összeboronálták a specrellel, rájöttek, hogy az anyagi részecskéket hatékonyabb térben kiterjedt mezőkkel modellezni, amely mezők gerjesztései ("zavarok") maguk az anyagi részecskék, például az elektronok vagy a kvarkok. Ez a kvantummezőelmélet alapja. Amit te "kis golyócska" részecskének képzelsz hozzánemértő laikusként, az bizony ebben a modellben pont ugyanúgy egy kiterjedt mező hullámszerű ingadozása, mint ahogy a foton részecske az elektromágneses mező hullámszerű ingadozása. Ugyanaz dettó a kettő.
"A fény az elektromágneses mező szabadon terjedő "zavara"."
Egy lófütyit. És mi az hogy "szabadon terjedő"? Van rabságban terjedő is?
"Van egy "részecskéje", a foton, ami pont ugyanúgy kötődik az elektromágneses mező hullámszerű zavarához, ahogy a szilárd anyagokban terjedő hanghoz kapcsolódik a fonon kvázirészecske."
Pont ugyanúgy, mert sem foton sem fonon nem létezik.
"Ha nincs éter, akkor hogyan képes terjedni a fény?"
A fény az elektromágneses mező szabadon terjedő "zavara".
Van egy "részecskéje", a foton, ami pont ugyanúgy kötődik az elektromágneses mező hullámszerű zavarához, ahogy a szilárd anyagokban terjedő hanghoz kapcsolódik a fonon kvázirészecske.
A matematika már csak ilyen trükkös. Egy folytonos izé hullámszerű zavarait lehet matematikailag lokalizált "részecskeként" is kezelni. És néha hasznos is így kezelni.
Elismerem: ez eléggé magas koncepció a szellemileg nem túl nagyranőtt elmék számára.
Ez nem "ellentmondás", ez a világ egyik olyan tulajdonsága, amit nem érsz fel ésszel.
Ez önmagában nem baj, számomra is akadnak dolgok, amelyek megértéséhez korlátozottak a képességeim. Lényeges különbség közöttünk, hogy én ezzel tisztában vagyok, de viszont a világtól akarod elvárni, hogy olyan legyen, amit képes vagy felfogni.
Ez így van akkor, ha a tudás nem egyoldalú. De az egyetemi oktatás teljesen az. Csak a tényeknek az egyik felét tanítják, amin nem illik gondolkodni. Ezért ez az egyoldalú tudás inkább káros, mint hasznos, mert elfedi a másik oldalt, és leszoktat a gondolkodásról.
"Szerencsés esetben az egyetemen elkezdi az ember és élete végéig folytatja."
Az egyetemen nem csak tudást szerzel, hanem leginkább a jó jegyért küzdesz. És a legtöbb diák megelégszik azzal, hogy a vizsgán jó jegyet kapott, és tovább nem gondolkodik.
"De Neked tényleg hiányzik némi tudás..."
Rosszul látod. A relativitás témájában én sokkal több tudással rendelkezem, mint az itteniek, mert én az ellenvéleményeket is ismerem. Ők csak azt, amit egyoldalúan tanítottak velük. Azt is felületesen, összefüggések nélkül.
"...ezért nem kéne belekötnöd mindenbe és mindenkibe.
Ez nem kötözködés, de lehet, hogy annak látszik. Egyszerűen arról van szó, hogy én másképpen látom a dolgokat, éppen azért, mert ismerem a relativitáselmélet kritikusainak a véleményét is.
"De ez csak az én véleményem."
A véleményedet tisztelem, még akkor is, ha nem mindenben fogadom el.
Nem lenne, hanem így van. Mindent csak behazudsz ide magadról.
Faraday rengeteget olvasott abból, ami szó szerint átmnet a kezén. Az intelligenciája, szorgalma tette azzá, ami lett a fizikában.
Minden olvasmányodat is csak hazudod, számtalan jelét adtad ennek is szuperfizikus. Sem szorgalmad, sem kognitív képességed nincs a szövegek felfogásához.
