E topik témája: Egyedül a Biblia, amely mind az Ó-, mind az Újszövetséget magába foglalja.
Felekezet mentesen csak a Bibliáról, illetve a Bibliában foglaltakról:
- Eredete
- Tartalma
- Értelmezése
- Ige magyarázatok
Kiknek lett nyitva ez a topik?
1. Azoknak, akiket érdekel a Biblia.
2. Azoknak, akiknek őszinte tudásvágyból fakadó kérdéseik vannak a Bibliával kapcsolatban.
3. Azoknak, akik nem megcáfolni akarják mindenáron a Biblia létjogosultságát, hanem tanulni, és épülni szándékoznak általa.
4. Azoknak, akik nem más írások, és nem a teljes Biblia szövegkörnyezetéből kiragadott részek alapján, hanem a Biblia egészét figyelembe véve értelmezik magát a Bibliát.
5. Azoknak, akik hajlandóak saját, de téves nézeteiket józan és logikus érvek hatására hátuk mögé dobni.
6. Azoknak, akik szelíd, egymást tisztelő hangnemben, egymás épülésére meg kívánják osztani a Bibliával kapcsolatos tudásukat. ("Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal…" Mt. 7:12)
7. Azoknak, akik a másik embert is embernek tartják...
Nebukadnezár aranyszobrot állíttat. 1 Nebukadnezár király aranyszobrot készíttetett. Magassága hatvan könyök volt, szélessége pedig hat könyök. Dura mezején, Bábel tartományában állíttatta fel. 2 Aztán követeket küldött a király, hogy hívják össze a satrapákat, helytartókat, kormányzókat, tanácsosokat, kincstárosokat, bírákat és jogtudósokat és a tartományok összes főembereit, jöjjenek a szobor felavatására, amelyet Nebukadnezár készíttetett. 3 A satrapák, helytartók, kormányzók, tanácsosok, kincstárosok, bírák, jogtudósok és a tartományok összes főemberei össze is jöttek a szobor felavatására, amelyet Nebukadnezár király állíttatott. Felálltak a szobor előtt, amelyet Nebukadnezár készíttetett. 4 Ekkor a kikiáltó harsány hangon kihirdette: „Így szól a parancs, népek, nemzetek és nyelvek: 5 Mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, boruljatok le, és imádjátok az aranyszobrot, amelyet Nebukadnezár király állíttatott. 6 Aki nem borul le, és nem imádja, azt még ebben az órában tüzes kemencébe fogják vetni.” 7 Ennek megfelelően, mihelyt meghallották a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, azon nyomban földre vetették magukat a népek, nemzetek és nyelvek, hogy imádják az aranyszobrot, amelyet Nebukadnezár király állíttatott.
Bevádolják a zsidókat. 9 Így szóltak a királyhoz: „Király, örökké élj! 10 Király, te parancsot adtál ki: Minden ember, aki meghallja a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, boruljon le, és imádja az aranyszobrot. 11 Aki nem borul le és nem imádja, azt tüzes kemencébe kell vetni. 12 Itt van néhány zsidó férfiú, akiket te Bábel tartományának kormányzásával bíztál meg: Sadrak, Mesak és Abednegó. Ezek a férfiak, ó király, nem teljesítik parancsodat. Nem tisztelik isteneidet és az aranyszobrot sem imádják, amelyet állíttattál.” 13 Ekkor Nebukadnezár haragjában és dühében megparancsolta, hogy vezessék elé Sadrakot, Mesakot és Abednegót. Mindjárt eléje is állították ezeket a férfiakat. 14 A király kérdőre vonta őket: „Igaz-e Sadrak, Mesak és Abednegó, hogy nem tisztelitek isteneimet, és az aranyszobrot sem imádjátok, amelyet állíttattam? 15 Nos, hát készen vagytok-e rá, hogy mihelyt meghalljátok a trombita, fuvola és citera, hárfa és lant, duda és a többi zeneszerszám hangját, leboruljatok és imádjátok a szobrot, amelyet készíttettem? Mert ha nem imádjátok, még ebben az órában tüzes kemencébe vettetlek benneteket. S van-e olyan isten, aki megment titeket a kezemtől?” 16 Sadrak, Mesak és Abednegó így feleltek Nebukadnezár királynak: „Nincs szükség rá, ó király, hogy mi feleljünk parancsodra. 17 Ha a mi Istenünk, akit tisztelünk, meg akarminket menteni, akkor a tüzes kemencéből és a te kezedből is kiszabadít, ó király.
20 Aztán megparancsolta serege legerősebb vitézeinek, hogy kötözzék meg Sadrakot, Mesakot és Abednegót, és vessék őket a tüzes kemencébe.
23 A három férfiú, Sadrak, Mesak és Abednegó, megkötözve a tüzes kemence közepére esett.
Nebukadnezár elismeri a csodát. 24 Ekkor Nebukadnezár király megdöbbent. Izgatottan felállt, és így szólt főembereihez: „Nemde, három férfiút dobattunk megkötözve a tűzbe?” Ezt felelték a királynak: „Egész biztos, ó király!”
27 A satrapák, helytartók, kormányzók és királyi tanácsosok összefutottak. Látták e férfiakon, hogy testükön semmi hatalma nem volt a tűznek, fejüknek egyetlen haja szála sem perzselődött meg, ruhájuk sem sérült meg, sőt még a tűz szaga sem járta át őket.
1 Gazdák, adjátok meg szolgáitoknak, ami jogos és méltányos. Gondoljátok meg, nektek is van Uratok a mennyben. 2 Legyetek kitartók és éberek az imában meg a hálaadásban. 3 Imádkozzatok egyúttal értünk is, hogy az Isten tárja fel előttünk az ajtót, hogy beszélhessünk, s Krisztus titkát, ami miatt bilincsbe is vertek, 4 kinyilvánítsam, ahogyan nekem beszélnem kell. 5 A kívülállókkal való érintkezésben legyetek okosak. Az időt jól használjátok fel.
Befejezés. 7 Helyzetemről a kedves testvér, hű szolga és munkatárs az Úrban, Tichikusz majd beszámol nektek. 8 Épp azért küldöm el hozzátok, hogy megtudjátok, mi van velem, és hogy megvigasztaljon benneteket. 9 Vele megy kedves és hű testvérem, Onezimusz is, aki földitek. Ők majd elmondják mind, ami újság itt van. 10 Köszönt titeket fogolytársam, Arisztarchusz és Márk, Barnabás unokaöccse; rá vonatkozó utasításaimat már megkaptátok. 11 Ha megérkezik oda, fogadjátok szívesen! Köszönt benneteket még Jézus is, másik nevén Jusztusz. A zsidók közül csak ők dolgoznak együtt velem Isten országának hirdetésében; igazi vigasztalásomra szolgáltak.
13 Tanúskodom, hogy sokat dolgozik értetek és azokért, akik Laodiceában és Hierapoliszban élnek.
16 Ha nálatok már felolvasták ezt a levelet, gondoskodjatok róla, hogy a laodiceai egyházban is felolvassák. Ti pedig olvassátok el a laodiceaiakét. 17 Archippusznak mondjátok meg: Legyen gondod az Úrtól kapott szolgálat betöltésére!
"Sorsot vetnek Jézus ruhájára. 24 Ezért megegyeztek egymás közt: „Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen.” Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek."
Ez akkora baromság, hogy ezen csak kacagni lehet. :)) Tehát, a római katonák, akik 99%-ban analfabéták voltak, ismerték a zsidók bibliáját és tudtak héberül.
Arról nem is beszélve, hogy i.u. 30 körül még nem voltak római katonák Jeruzsálemben. Ez történelmi tény, de ez nem zavarja a valláskárosultakat. :))
Gyűjtés a jeruzsálemi híveknek. 1 Ismertetjük veletek, testvérek, Isten kegyelmét, amellyel elárasztotta Macedónia egyházait. 2 A nehézségek és a súlyos megpróbáltatások ellenére túláradó örömükből és nyomasztó szegénységükből bőséges adakozás fakadt.
4 Kérve kérték tőlünk a kegyet, hogy részt vehessenek a szentek megsegítésében. 5 Minden reményünket felülmúlva, szinte magukat adták oda, elsősorban az Úrnak, azután Isten akaratából nekünk. 6 Ezért arra kértük Tituszt, hogy amint elkezdte, fejezze is be nálatok a jótékonyság művét. 7 Ti mindenben kitűntök: a hitben, a szóban, a tudásban, minden buzgólkodásban és az irántunk táplált szeretetben; tűnjetek ki tehát a jótékonykodásban is. 8 Nem parancsként mondom, hanem mások buzgóságára hivatkozva szeretetetek őszinteségét akarom kipróbálni. 9 Hiszen ismeritek Urunk, Jézus Krisztus jótékonyságát. Noha gazdag volt, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok. 10 Erre nézve tanácsot adok nektek, mert javatokra válik. Tavaly óta nemcsak hogy megkezdtétek a gyűjtést, hanem őszinte szándékotokat is megmutattátok. 11 Most hát gyakorlatban is hajtsátok végre, hogy a készséges akarat tehetségetekhez mérten tetté váljon.
15 Az Írásban is az áll: „Aki sokat gyűjtött, nem bővelkedett, aki meg keveset, nem szűkölködött.” 16 Hála legyen Istennek, aki Titusz szívét hasonló buzgóságra hangolta irántatok! 17 Engedett felszólításomnak, sőt mivel buzgósága még nagyobb volt, önszántából utazott hozzátok. 18 Vele küldjük azt a testvért is, akit az evangélium hirdetéséért minden egyházban dicsérnek. 19 De nemcsak dicsérik, hanem az egyházak kísérőnkül is rendelték a jótékonyság megszervezésében, amelyet az Úr dicsőségére saját akaratunkból vállaltunk. 20 El akartuk kerülni, hogy valaki megrágalmazzon a gondunkra bízott bőséges adomány miatt.
22 Velük küldtük még azt a testvérünket is, akinek buzgóságát sokféle dologban gyakran kipróbáltuk, s aki most irántatok való bizalma folytán még buzgóbb.
24 Tanúsítsatok szeretetet irántuk, és bizonyítsátok be az egyházak színe előtt, hogy a veletek való dicsekvésem nem alaptalan.
A rendetlen kívánságok.1 Honnan vannak háborúságok és veszekedések köztetek? Nemde onnét, hogy bűnös vágyak csatáznak tagjaitokban? 2 Kívántok valamit, és nincs meg. Öltök és irigykedtek, de nem tudjátok elérni. Harcoltok és háborúskodtok, de nem a tiétek, mert nem kéritek.
4 Házasságtörők, nem tudjátok, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Aki tehát a világgal barátságban akar lenni, az ellensége lesz Istennek.
6 Annál nagyobb a kegyelem, amelyet ad, ezért mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak azonban kegyelmet ad.” 7 Vessétek alá magatokat Istennek, szálljatok szembe a sátánnal, és elfut előletek. 8 Közeledjetek Istenhez, s majd ő is közeledik hozzátok. Mossátok tisztára kezeteket, bűnösök, és tisztítsátok meg szíveteket, megosztott lelkűek. 9 Ismerjétek el nyomorúságotokat, bánkódjatok és sírjatok. Nevetés helyett gyászoljatok, örömötök változzék szomorúsággá. 10 Alázkodjatok meg az Úr előtt, és akkor megdicsőít benneteket.
12 Egy a törvényhozó és a bíró, aki megmenthet vagy elveszíthet. Ki vagy, hogy ítélkezel felebarátod fölött?
Tervezgetések. 13 Rajta, kik mondjátok: „Ma vagy holnap elmegyünk abba a városba, és ott maradunk egy évig, kereskedünk és nyerészkedünk”, 14 ti, akik nem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert mi a ti életetek? Pára vagytok csak, amely egy kis ideig látszik, aztán ismét eloszlik.15 Ahelyett, hogy ezt mondanátok: „Ha az Úr akarja és élünk, ezt vagy azt fogjuk tenni!” 16 De most nagyravágyásotokban dicsekedtek tetteitekkel. Minden ilyen dicsekvés gonoszságszámba megy. 17 Aki tehát tudna jót tenni, de nem tesz, bűnt követ el.
Elöljárók és embertársak. 1 Figyelmeztesd őket, hogy vessék alá magukat a fölöttes hatóságoknak, engedelmeskedjenek, és legyenek készen minden jóra. 2 Senkit ne szidalmazzanak, legyenek békeszeretők és barátságosak, s tanúsítsanak kellő szelídséget mindenki iránt. 3 Hiszen egykor mi magunk is balgák, engedetlenek és tévelygők voltunk, mindenféle szenvedély és gyönyör hatalmában tartott bennünket; gonoszságunk, irigységünk miatt utálatra méltók voltunk, és gyűlöltük egymást
5 Nem azért, mert igazak voltak tetteink, hanem irgalmasságból, s a Szentlélekben való újjászületés és megújulás fürdőjében, 6 akit Üdvözítőnk, Jézus Krisztus által bőven árasztott ránk, 7 hogy
kegyelmével megigazuljunk, s az örök élet reménybeli örököseivé váljunk. 8 Igaz beszéd ez, s kívánom, hogy erről megbizonyosodj: Akik hisznek az Istenben, igyekezzenek a jóban példát adni. Ez válik az embereknek javukra és hasznukra. 9 Kerüld azonban az oktalan vitát, a nemzetségfákat, a veszekedést, a törvényen való szóharcot, mert ez hiábavaló és haszontalan dolog. 10 A tévtanítót néhány figyelmeztetés után kerüld, 11 hiszen tudod, hogy az ilyen ember megromlott, bűnben él és saját magát ítéli el.
Befejezés. 12 Ha majd elküldöm Artemászt vagy Tichikuszt, azonnal gyere hozzám Nikopoliszba, mert az a tervem, hogy a telet ott töltöm.
1 Te ellenben azt hirdesd, ami az üdvös tanításnak megfelel. 2 Az idős férfiak józanok, tisztességesek, megfontoltak legyenek a hitben, szeretetben és türelemben. 3 Az idős asszonyok hasonlóképpen legyenek komoly magaviseletűek, senkit se rágalmazzanak, ne igyanak sok bort, hanem tanítsanak a jóra. 4 A fiatal asszonyokat tanítsák arra, hogy ragaszkodjanak férjükhöz, szeressék gyermekeiket, 5 legyenek komolyak, tiszták, háziasak, gyöngédek, a férjük iránt engedelmesek, nehogy az Isten szavát káromlás érje. 6 Buzdítsd az ifjakat is, hogy mindenben fegyelmezetten éljenek. 7 Magad járj elöl jó példával, a tanításban légy kifogástalan és komoly. 8 Beszéded legyen találó, megcáfolhatatlan, hadd valljon szégyent az ellenfél, mivel semmi rosszat nem tud ránk fogni. 9 A szolgák mindenben engedelmeskedjenek gazdáiknak, keressék kedvüket, ne ellenkezzenek, 10 ne okozzanak kárt, hanem tanúsítsanak mindenben igaz hűséget, hogy minden tekintetben díszére váljanak üdvözítő Istenünk tanításának.
13 Várjuk reményünk boldog beteljesülését: a nagy Istennek és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét, 14 aki önmagát adta értünk, hogy minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson, és jótettekben buzgólkodó, választott népévé tegyen.
Címzés és köszöntés.1 Pál, Isten szolgája és Jézus Krisztus apostola – hogy az Isten választottait a hitre és az igazság megismerésére vezesse, az istenfélelem révén 2 és az örök élet reményében, amelyet az igazmondó Isten ősidők előtt megígért, 3 s amikor elérkezett a meghatározott idő, kinyilatkoztatta tanítását az evangélium hirdetése útján, amelyre üdvözítő Istenünk rendelkezéséből megbízást kaptam 4 Titusznak, a közös hitben szeretett fiának. Kegyelem és békesség Istentől, az Atyától és Krisztus Jézustól, a mi Üdvözítőnktől!
A krétai egyház szervezése. 5 Azért hagytalak Kréta szigetén, hogy pótold, ami hiányzik, s a városokba presbitereket rendelj utasításaim szerint. 6 Olyat keress, aki feddhetetlen, és csak egyszer nősült, akinek gyermekei hisznek, s nem vádolhatók könnyelmű élettel vagy engedetlenséggel. 7 A püspök ugyanis, mint az Isten megbízottja, legyen feddhetetlen, ne legyen önhitt, ingerlékeny, iszákos, erőszakos, kapzsi, 8 hanem legyen vendégszerető, jóakaratú, megfontolt, igaz, tisztességes, fegyelmezett. 9 Álljon szilárdan a hiteles tanítás alapján, hogy éppúgy képes legyen az egészséges tanítással buzdítani, mint az ellentmondókat megcáfolni. 10 Akad ugyanis számos elégedetlenkedő, fecsegő és ámító ember, főképp a körülmetéltek sorában. 11 Ezeket el kell hallgattatni, mert egész családokat feldúlnak, s aljas haszonlesésből ártalmas dolgokat tanítanak. 12 Saját prófétáik közül az egyik már megállapította: „A krétaiak örök hazugok, gonosz fenevadak és falánk naplopók.” 13 Ez a tanúság igaz. Ezért intsd őket szigorúan, hogy a hitben erősek legyenek!
1 Mint Isten kedves gyermekei, legyetek az ő követői és 2 éljetek szeretetben, ahogy Krisztus is szeretett minket, és odaadta magát értünk jó illatú áldozati adományként az Istennek.
4 Ocsmány, léha vagy kétértelmű szót ne ejtsetek ki. Ez sem illik hozzátok, annál inkább a hálaadás. 5 Legyetek meggyőződve, hogy semmiféle erkölcstelennek, tisztátalannak, kapzsinak, más szóval bálványimádónak nincs öröksége Krisztus és az Isten országában.
7 Tehát ne vállaljatok velük közösséget. 8 Valaha sötétség voltatok, most azonban világosság az Úrban. Éljetek úgy, mint a világosság fiai.9 A világosság gyümölcse csupa jóság, igazságosság és egyenesség. 10 Azt keressétek, ami kedves az Úr szemében. 11 Ne legyen részetek a sötétség meddő tetteiben, inkább ítéljétek el őket. 12 Amit ugyanis titokban tesznek, azt még kimondani is szégyen. 13 Mindarra, amit elítéltek, fény derül, 14 s ami így világossá válik, fényforrás lesz. Ezért mondják:Ébredj, aki alszol, támadj fel a halálból, és Krisztus rád ragyog.
16 Használjátok fel az időt, mert rossz napok járnak. 17 Ne legyetek értetlenek, hanem értsétek meg az Úr akaratát. 18 Ne részegeskedjetek, mert a bor léhaságra vezet, inkább teljetek el Lélekkel.
20 Adjatok hálát mindig mindenért Urunk, Jézus Krisztus nevében az Istennek, az Atyának.
Hivatásbeli kötelességek.
24 Amint tehát az Egyház alá van vetve Krisztusnak, az asszony is mindenben férjének.
Jónás próféta jele.1 Farizeusok és szadduceusok mentek hozzá, hogy próbára tegyék. Arra kérték, hogy mutasson nekik égi jelet. 2 Ezt válaszolta nekik: „Este azt mondjátok, jó idő lesz, mert vöröslik az ég. 3 Hajnalban meg: Ma zivatar lesz, mert az ég felhős és vörös. Az ég színéből tudtok következtetni, az idők jeleit meg nem tudjátok felismerni? 4 A gonosz házasságtörő nemzedék jelet kíván, de nem kap más jelet, mint Jónás jelét.” Ezzel otthagyta őket és elment.
A farizeusok kovásza. 5 A tanítványok a túlsó partra menet elfelejtettek magukkal kenyeret vinni. 6 Jézus figyelmeztette őket: „Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok és szadduceusok kovászától!” 7 Azok így tanakodtak egymás között: „Nem hoztunk magunkkal kenyeret.” 8 Jézus észrevette, s így szólt: „Kishitűek, mit tanakodtok magatok közt, hogy nincs kenyeretek? 9 Még most sem értitek? Nem jut eszetekbe az ötezer embernek adott öt kenyér, s hogy hány kosarat szedtetek tele? 10 Sem a négyezer embernek adott hét kenyér, meg hogy akkor is hány kosárral szedtetek össze? 11 Hát nem értitek, hogy nem a kenyérről beszéltem nektek: Óvakodjatok a farizeusok és szadduceusok kovászától?” 12 Akkor megértették, hogy nem a kenyér kovászától óvta őket, hanem a farizeusok tanításától.
Péter vallomása. 13 Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére ért, megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” 14 Így válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik másik prófétának.”
17 Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. 18 Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.
20 Aztán lelkére kötötte tanítványainak, ne mondják el senkinek, hogy ő a Krisztus.
Az első jövendölés a szenvedésről. 22 Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki ezekkel a szavakkal: „Isten mentsen, Uram! Ilyesmi nem történhet veled.”
Az önmegtagadás. 27 Eljön ugyanis az Emberfia Atyja dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek a tettei szerint. 28 Bizony mondom nektek: az itt állók közül némelyek nem halnak meg, amíg meg nem látják az Emberfiát, amint eljön országában.”
1 Igaz beszéd ez: Aki püspökségre törekszik, jó dolgot kíván. 2 A püspöknek azonban feddhetetlennek, egyszer nősültnek, józannak, megfontoltnak, mértéktartónak, vendégszeretőnek és a tanításra rátermettnek kell lennie. 3 Ne legyen iszákos vagy erőszakoskodó, hanem megértő, békeszerető s nem kapzsi. 4 Saját családjának legyen jó gondviselője, aki gyermekeit fegyelemre és teljes tisztességre neveli. 5 Aki ugyanis saját házát nem tudja rendben tartani, hogyan tudná gondját viselni Isten egyházának? 6 Újonnan megtért se legyen, nehogy felfuvalkodjék, és az ördög sorsára jusson. 7 Legyen jó híre a kívülállók körében is, nehogy megszólják, és az ördög csapdájába essék.
10 Ki kell előbb próbálni őket, s csak akkor szolgáljanak, ha kifogástalanok.
14 Mindezt azért írom neked, jóllehet remélem, hogy hamarosan eljutok hozzád, 15 hogy ha késném is; tudd, hogyan kell viselkedned Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és biztos alapja. 16 Megvallottan nagy dolog az istenfélő élet titka: Aki megjelent testben, igazolást nyert lélekben. Az angyaloknak megjelent, a pogányoknak hirdették. Világszerte hittek benne, s felvétetett a dicsőségbe.
1 Mindenekelőtt arra kérlek, végezzetek imát, könyörgést, esedezést és hálaadást minden emberért; a királyokért 2 és az összes elöljárókért, hogy békés, nyugodt életet élhessünk, szentségben és tisztességben. 3 Ez jó és kedves üdvözítő Istenünk szemében, 4 aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére.5 Hiszen egy az Isten, egy a közvetítő is Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus, 6 aki váltságul adta magát mindenkiért és tanúságtételül a meghatározott időben.7 Ezért kaptam a küldetést, hogy hírnök és apostol legyek – igazat mondok, nem hazudom –, a pogányok tanítója hitre és igazságra. 8 Azt kívánom hát, hogy a férfiak mindenütt tiszta lélekkel emeljék imára kezüket, ne haragos és viszálykodó érzülettel.
11 Az asszony csöndben, engedelmes lélekkel hallgassa a tanítást.
13 A teremtésben is Ádám volt az első, Éva utána következett; 14 Ádámot nem vezették félre, de az asszony hagyta, hogy félrevezessék, s bűnbe esett. 15 Azáltal üdvözül, hogy vállalja az anyaságot, kitart a hitben, a szeretetben, a szegénységben és a tisztességben
Bevezetés.1 Pál, üdvözítő Istenünknek és reménységünknek, Krisztus Jézusnak rendeletéből Krisztus Jézus apostola 2 Timóteusnak, a hitben igaz fiának. Kegyelem, irgalom és békesség Istentől, az Atyától, és Urunktól, Krisztus Jézustól.
A tévtanítók visszautasítása. 5 A tanítás célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és őszinte hitből fakadó szeretet.6 Ettől némelyek eltértek, és üres fecsegésre adták magukat. 7 A törvény tanítói szeretnének lenni, de nem értik, amit mondanak, és amit olyan csökönyösen állítanak. 8 Mi tudjuk, hogy a törvény jó, ha valaki helyesen alkalmazza; 9 de tudatában kell lennünk, hogy a törvényt nem az igaz emberért hozták, hanem a gonoszokért, a lázadókért, az istentelenekért, a bűnösökért, a vallástalanokért, a közönséges lelkűekért, az apa és anyagyilkosokért, a vérengzőkért, 10 a tisztátalanokért, a fajtalanokért, a rabszolga-kereskedőkért, a hazugokért, a hamisan esküvőkért, és mindazért, ami még ellenkezik az igaz tanítással, 11 a boldog Isten dicsőségéről szóló evangéliummal, amelynek hirdetésére megbízást kaptam.
Az isteni irgalom magasztalása. 12 Hálát adok Urunknak, Jézus Krisztusnak, aki erőt adott nekem, megbízhatónak tartott és meghívott a szolgálatára, engem, 13 aki azelőtt káromoltam s üldöztem és erőszakos ember voltam. De megkönyörült rajtam, mivel hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem.16 De éppen azért nyertem irgalmat, hogy Jézus Krisztus először is rajtam mutassa meg végtelen türelmét, példaképül azoknak, akik a jövőben hisznek majd benne, és így eljutnak az örök életre.
18 Lelkedre kötöm, Timóteus fiam, hogy a rólad szóló korábbi prófétai szavak értelmében a jó harcot vívd meg bizalommal.
20 Közéjük tartoznak Himeneusz és Alexander, akiket átadtam a sátánnak, hadd tanulják meg, hogy ne káromkodjanak.
1 Van még egy kérésünk: Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és vele való egyesülésünket illetően ne veszítsétek el rögtön józanságotokat, 2 és sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő mondás vagy levél ne ijesszen meg benneteket, mintha az Úr napja már küszöbön állna.3 Semmiképpen meg ne tévesszen valaki titeket, hiszen előbb be kell következnie az elpártolásnak, és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, 4 aki mindenek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet, és istennek akar látszani.
9 Megjelenését a sátán erejéből mindenféle feltűnő tett, jel és hamis csoda kíséri, meg mindenféle gonosz csábítás is, 10 azok vesztére, akik elkárhoznak, mert nem voltak fogékonyak az igazság szeretetére, ami üdvösségükre szolgált volna. 11 Azért szolgáltatja ki őket az Isten a kísértés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak.
Buzdítás az állhatatosságra.
13 Folytonos hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvérek, akiket szeret az Úr, mert az Isten kezdettől kiválasztott benneteket, hogy a Lélek megszentelő erejéből és az igazságban való hit által megváltást nyerjetek.14 Evangéliumunk által épp azért hívott meg benneteket, hogy részetek legyen Urunk, Jézus Krisztus dicsőségében.
16 Urunk, Jézus Krisztus pedig és Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, s kegyelmével állandó vigasztalást és jó reménységet ajándékozott nekünk, 17 vigasztalja meg szíveteket, és szilárdítson meg benneteket minden jótettben és szóban.
9 Ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a neved, 10 jöjjön el az országod, legyen meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is!
A Szent Szellem által válunk Isten fiaivá (Gal. 4:6-7; Róm. 8:14). Krisztus segít nekünk, tanít és vigasztal minket a Szent Szellemen keresztül. Ez valójában Isten bennünk és Jézusban lakó ereje, ami eggyé tesz bennünket Velük. Ez az erő Jézuson keresztül Istentől kiáradva jön hozzánk. Úgy is mondhatjuk, hogy az erő, amely Istenhez vonz minket Krisztuson keresztül (Zsid. 7:25). Ez egy láthatatlan és megfoghatatlan erő. A Szellem helyettünk fog beszélni, ha bajba kerülünk a hitünk miatt. Behelyezi a megfelelő gondolatokat az elménkbe, és a szavakat a szánkba. A Szellem tehát képes rajtunk keresztül beszélni (Mát. 10:19-20). Isten megadja a Szent Szellemet azoknak, akik kérik azt (Lk. 11:9-13). De megtartásának feltételeként engedelmeskednünk kell Neki. A Szellem azokban él, akik megtartják Isten parancsolatait (1Jn. 3:24; Apcsel 5:32). A Szent Szellem összekapcsol minket, hogy Isten temploma legyünk (1Kor. 3:16; 6:19). Isten elhív minket, hogy az Ő királyságában dolgozzunk. Ez nem azért van, mert különlegesek vagyunk, vagy akár másoknál alkalmasabbak. A Szent Szellem mindnyájunknak ad egy különleges ajándékot vagy tehetséget, így tudunk együtt dolgozni, mint egy test. A test több részből áll. Mindegyik része, a kar, a láb, a szemek és a fülek, együttműködnek. Semmi sem dolgozik egymástól függetlenül. Így az egyházban is segítségére kell lenni egymásnak szeretetben és a Szent Szellem erejéből.
Ahhoz, hogy megértsük, mi a Szent Szellem, ismernünk kell az Egy Igaz Istent (Eloah) és az Ő Fiát, Jézus Krisztust. A Biblia szerint látni fogjuk, hogy az Atya és a Fiú kapcsolatban vannak egymással a Szent Szellemen keresztül. Látni fogjuk azt is, hogy Isten adja az Ő Szellemét az embereknek is. A Szellem nem egy személy, vagy különálló lény. Vannak, akik azt mondják, Isten három részből áll. Szerintük az az Atya, a Fiú, és a Szent Szellem. Ez a Szentháromság tana. Ez a tanítás helytelen és teljesen hamis. Az Írás kinyilvánítja nekünk, hogy az Isten EGY és nem három (5Móz 6:4; Ef 4:6). A Szent Szellem Isten Szelleme (Róm. 8:14). Isten nekünk adta a Szellemét, így azzal betelve megismerhetjük Őt és növekedhetünk, hogy minél inkább olyanok legyünk, mint Ő (2Pet. 1:3-4). Sokan a Szent Szellemet pontatlanul Szentléleknek hívják. A Szent Szellem kifejezés egyesek számára úgy hangozhat, mintha az valami rémisztő kísértetet jelentene. De a Szent Szellem nem fog átjönni hozzánk a falon, vagy zajoskodni éjszaka. Nem járkál fehér lepedőben, hogy ijesztgessen minket. Isten nem a félelem szellemét adja nekünk, de az erő és a szeretet szellemét (2Tim. 1:7). A Szent Szellemet hívják segítőnek is (Jn. 15:26). Segít megérteni a Szentírást és Isten dolgait, megtanít és elvezet minket az igazságra (Jn. 14:16-17,26; 16:13; 1Jn. 4:6; 5:6). Mindent átlát, ismeri az ember belső dolgait (1Kor. 2:10-11).
Bevezetés. 1 Én, „az Öreg”, kedves Gájuszomnak, akit az Igazságban szeretek. 2 Kedvesem, kívánom, hogy minden sikerüljön neked és egészséges légy testben is, lélekben is.
Gájusz dicsérete. 3 Nagyon örültem, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz. 4 Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak. 5 Kedvesem, te helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt. 6 Ez bizonyítja szeretetedet az egyház színe előtt; jól teszed, ha ezentúl is Istenhez méltó útravalóval bocsátod őket útnak. 7 Mert az ő nevéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadtak el semmit. 8 Ezért ezeket az embereket nekünk kell befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az Igazság szolgálatában.
Diotrefész megrovása. 9 Írtam valamit az egyháznak, de Diotrefész vezetésre törekszik, nem fogad el minket. 10 Ezért, ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az egyházból.
Befejezés. 13 Még sok mindent tudnék neked írni, de nem akarom neked tintával és nádtollal írni. 14 Remélem, hogy rövidesen látlak, és akkor élőszóval beszélgetünk. 15 Béke veled! Üdvözölnek barátaid. Üdvözöld barátainkat név szerint.
Bevezetés. 1 Én, „az Öreg”, a kiválasztott Úrnőnek és gyermekeinek, akiket az Igazságban szeretek, 2 de nemcsak én, hanem mindenki, aki megismerte az Igazságot, amely bennünk van, és velünk lesz örökre. 3 Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!
A szeretet parancsa. 4 Igen örültem, hogy gyermekeid közt olyanokat találtam, akik az Igazságban élnek az Atyától kapott parancs szerint. 5 És most kérlek, Úrnő, nem mintha új parancsról írnék neked, hisz ez kezdet óta parancsunk: Szeressük egymást! 6 Ez a szeretet azt jelenti, hogy parancsai szerint éljünk. Ez hát a parancs, mint ahogy kezdettől fogva hallottátok, hogy éljetek szeretetben.
Óvás a tévtanítóktól. 8 Vigyázzatok magatokra, nehogy elveszítsétek, amit már megszereztetek, hanem teljes bért kapjatok. 9 Aki ezen túlmegy, és nem marad meg Krisztus tanításában, nem mondhatja magáénak az Istent. De aki kitart a tanításban, az Atyát is, a Fiút is magáénak mondhatja. 10 Ha valaki nem ezzel a tanítással megy hozzátok, még csak ne is köszönjetek neki.
Hit Jézus Krisztusban.1 Mindenki, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Istentől született, és aki a szülőt szereti, szereti szülöttét is. 2 Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, hogy szeretjük Istent, és megtesszük parancsait.
4 Mert mindenki, aki Istentől született, legyőzi a világot. És ez a győzelem – győzelem a világ fölött! – a mi hitünk. 5 Ki győzi le a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia? 6 Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. És a Lélek tesz tanúságot róla, mert a Lélek az igazság. 7 Tehát hárman tanúskodnak: 8 a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy. 9 Ha az emberek tanúságát is elfogadjuk, az Isten tanúsága többet jelent. Isten tanúsága az, hogy tanúságot tett a Fia mellett. 10 Aki hisz az Isten Fiában, magában hordja (Isten) tanúságát. Aki nem hisz Istennek, hazugságot tulajdonít neki, épp mert nem hisz tanúságában, amelyet Isten a Fia mellett tett.
12 Aki magáénak mondhatja a Fiút, annak van élete, aki nem mondhatja magáénak az Isten Fiát, annak nincs élete.
Az ima hatékonysága. 16 Amikor valaki látja, hogy testvére bűnt követ el, de ez a bűn nem jelenti számára a halált, imádkozzék érte, és életet szerez annak, aki a halállal egyenlő bűnnel vétkezik. Van halált jelentő bűn is; nem az ilyenről mondom, hogy könyörögjön érte.
Befejezés. 18 Tudjuk, hogy aki az Istentől való, nem vétkezik, mert az Istentől Született ereje megóvja (a bűntől), és a gonosz nem érinti. 19 Tudjuk, hogy mi az Istentől vagyunk, és hogy az egész világ a gonosz hatalmában van. 20 Tudjuk, hogy az Isten Fia eljött, és megadta nekünk a belátást ahhoz, hogy megismerjük az Igazat. Mi az Igazban vagyunk, az ő Fiában, Jézus Krisztusban. Ő az igaz Isten és az örök élet. 21 Gyermekeim, óvakodjatok a bálványoktól!
1 Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola, a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint 2 Timóteusnak, szeretett fiának. Kegyelem, irgalom és békesség Istentől, az Atyától és Urunktól, Krisztus Jézustól!
4 Ha ilyenkor eszembe jutnak könnyeid, szeretnélek látni, hogy öröm töltsön el. 5 Mert jól emlékszem őszinte hitedre; ez előbb nagyanyádban, Loiszban, majd anyádban, Eunikében élt, és most – biztosan tudom – téged is eltölt.
Buzdítás az evangélium hirdetésére.
7 Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk. 8 Ne szégyellj hát tanúságot tenni Urunk mellett, sem mellettem, aki érte fogoly vagyok. Ehelyett vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt, bízva az Isten erejében, 9 aki megváltott és a szent hivatásra meghívott minket, nem tetteink alapján, hanem saját elhatározásából és kegyelméből, amelyet Krisztus Jézusban örök idők óta nekünk ajándékozott, 10s amely most nyilvánvaló is lett Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenésével. Ő legyőzte a halált, s felragyogtatta előttünk az életet és a halhatatlanságot, az evangéliummal, 11 amelynek hirdetője, apostola és tanítója lettem. 12 Ezért szenvedem ezt is, de nem szégyellem, mert tudom, kinek hittem, és biztos vagyok benne: elég hatalmas ahhoz, hogy rábízott kincsemet megőrizze addig a napig.
14 Őrizd meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével, aki bennünk lakik.
16 Oneziforusz családja iránt legyen az Úr irgalmas, mert sokszor vendégül látott, és nem szégyellte bilincseimet, 17 sőt Rómába érve szorgalmasan keresett, és meg is talált. 18 Adja meg neki az Úr, hogy azon a napon irgalomrataláljon az Istennél. Hogy Efezusban mennyi szolgálatot tett nekem, te tudod legjobban.
1Egyébként, testvéreim, örüljetek az Úrban. Nekem nincs terhemre, hogy ugyanazt írjam nektek, titeket pedig megerősít.2 Óvakodjatok a kutyáktól, óvakodjatok a kontár munkásoktól, óvakodjatok a megcsonkítottaktól. 3 A körülmetéltek ugyanis mi vagyunk, akik Isten Lelke szerint szolgálunk, akik Krisztus Jézusban dicsekszünk, 4 s nem a testben bízunk, bár magam a testben is bizakodhatnék. Ha más úgy gondolja, hogy bizakodhatik a testben, én még inkább. 5 Nyolcadnapra körülmetéltek, Izrael népéből, Benjamin törzséből származom, zsidó vagyok a zsidók közül. A törvény megtartásában farizeus, 6 az Egyház üldözésében szenvedélyes, a törvény szerinti jámborságban feddhetetlen voltam. 7 Ám amit akkor előnynek tartottam, azt Krisztusért hátránynak tekintem. 8 Sőt Uramnak, Krisztus Jézusnak fönséges ismeretéhez mérten mindent szemétnek tartok. Érte mindent elvetettem, sőt szemétnek tekintettem, csakhogy Krisztust elnyerhessem és hozzá tartozzam. 9 Hiszen nem a törvény útján váltam igazzá, hanem a Jézus Krisztusba vetett hit révén. Isten ugyanis a hit által tett igazzá, 10 hogy megismerjem őt és feltámadásának erejét, de a szenvedésben is vállaljam vele a közösséget.
13 Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam, de azt igen, hogy elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. 14 Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban.15 Mi, a tökéletesek, gondolkodjunk így! Ha valamiben még másképpen gondolkodtok, Isten majd megvilágosít benneteket, 16 de amit már elértünk, abban tartsunk ki.
Kitartás a reményben.
17 Testvérek, kövessétek a példámat mindnyájan! Nézzétek azokat, akik úgy élnek, ahogy példámon látjátok.
20 A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk azÜdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust. 21 Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez.
Tudomány a bukott angyaloktól van! Sátán aki félre vezette az Emberiséget!
A bukott angyalok nevei és bűnei
Énok könyve: 69: 1-12
69. 1. Ezután a rájuk váró ítélet félelemmel tölti el őket, és megremegnek, mert feltárták ezeket a föld lakóinak.
Ember és Sátán tudománya !Nagy probléma akár egyatom bomba!
3. És ezek az angyalok vezetői, és neveik, akik vezetői a százaknak, az ötveneknek és a tízeknek. 4. Az első ezek közül Jéqon: ő az, aki félrevezette az Isten fiait, és a földre hozta őket, és vitte őket vétekbe az emberek lányain keresztül. 5. A második Ásbéel; ő az, aki gonosz tanácsot adott az Isten szent fiainak, és félrevezette őket, hogy megfertőzzék testüket az emberek lányaival. 6. A harmadiknak neve Gádréel: ő az, aki megmutatta az emberek gyermekeinek mind a halálos ütéseket, és aki félrevezette Évát, és aki megmutatta a halálos fegyverek készítését az emberek fiainak, a pajzsot, a mellvértet és a kardot a harcra, és minden más, az emberek fiaira halált hozó fegyvert. 7. És kezétől erednek mindezek, ettől kezdve mindörökké a földön lakozók ellen. 8. És a negyediknek a neve Pénemuné: ő pedig az, aki megmutatta az embereknek a keserűt és az édeset, és megtanította azoknak minden titkait és azok bölcsességeit. 9. És ő tanította meg az embereket a tintával, papírral való írásra, ami által sokan estek bűnbe öröktől örökre, mind a mai napig. 10. Mert az ember nem arra lett teremtve, hogy ilyeneket tegyen, hogy a jó hitüket tollal és papírral való írásban vallják meg. 11. Mert az ember pontosan olyanná lett teremtve, mint az angyalok, annak céljából, hogy tiszták és igazak maradhassanak, és a halál, ami mindent lerombol, ne tudjon uralkodni rajtuk, de ezek által az ismeretek által pusztulásban vannak, és ennek ereje felemészti őket. 12. És az ötödik, akinek a neve Kásdéja: ez az, aki megmutatta az emberek fiainak a szellemek és démonok gonosz csapásait, és azt, hogy hogyan kell megütni a méhben lévő embriót, hogy az elvetéljen, és a lelket gyötrő csapásokat, a kígyók marását, és a csapásokat, melyek a déli nap hevének ideje alatt jönnek el a kígyó fia által, kinek neve Tabáet.
A valamilyen formában létező anyag, és az azt mozgató, abba életet lehelő törvények örökkévalóak. 2. A vak véletlen műve a mindenség és az élet. 3. Kezdetben teremtette Isten a látható és láthatatlan világot, az életet, betetőzve azt az ember létbe hívásával. Az első válasz keretében gondolkodott sok tudós is nagyon sokáig. Az külön érdekes, hogy akik Istent ki akarják zárni a világ képletéből, maguk is olyan „vallásos” elképzelést használtak itt, mint az örökkévalóság. Az ősrobbanás elméletével viszont ez a szemlélet végérvényesen megdőlt, hisz ma már általánosan elfogadott nézet az, hogy a világmindenségnek, az időnek, az anyagnak márpedig volt kezdete – éppen úgy, mint a bibliai szemléletben. A második választ, a véletlenre mint teremtőre való hivatkozást lehet ugyan hangsúlyozni, de – amellett, hogy ez nem lehet komoly válasz, ha szem előtt tartjuk a valóság lélegzetelállító összetettségét és precizitását – akkor tudatában kell lennünk annak, hogy ezzel megfosztjuk a világ és az ember létezését minden alapvető értelemtől. Azok, akik a harmadik válasz mellett kötelezték el magukat hálaadással, derűvel és békével vallhatják Nobel-díjas tudósunkkal, Szent-Györgyi Alberttel együtt: „Uram! Te nagyobb vagy, mint teremtett világod, És a Mindenség a Te lakhelyed.” Nincs tehát ellentét tudomány és hit között mindaddig, míg egyik is és másik is tiszteletben tartja a maga illetékességi körét. A vallás alapvető kérdése például a világ eredetére nézve az, hogy ki és mi célból teremtett, míg a tudományt a fizikai folyamatok hogyan-ja érdekli, és ezt próbálja rekonstruálni. Attól, hogy az ember egy bizonyos evolúciós folyamaton ment keresztül a történelem során – ahogyan az anyaméhben kivétel nélkül mindenki a megtermékenyített petesejtből fejlődik ki – még ugyanúgy Isten teremtménye marad, mintha csak varázsszóra, egy szempillantás alatt jelent volna meg a semmiből. A vallás kérdéseit (Isten, megváltás, örök élet) nem lehet a tudomány laboratóriumi eszközeivel megválaszolni, és fordítva: a tudomány sajátos kérdéseit sem a hitvallások vagy a Biblia alapján kell eldönteni. Ez utóbbiak ugyanis nem arra rendeltettek, hogy helyettesítsék a tudományt, hanem hogy az üdvösség és az Istenhez vezető út közvetítői legyenek számunkra. Mindkét út egyformán fontos: egyiken a látható, míg a másikon a láthatatlan világhoz közelítünk.
Jézus feltámadása.1 Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elment, hogy megnézze a sírt. 2 Hirtelen nagy földrengés támadt. Az Úr angyala ugyanis leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. 3 Tekintete olyan volt, mint a villám, öltözete meg, mint a hó. 4 Az őrök remegtek tőle való félelmükben, s csaknem halálra váltak. 5 Az angyal azonban felszólította az asszonyokat: „Ne féljetek! Tudom, hogy ti Jézust keresitek, akit keresztre feszítettek. 6 Nincs itt. Feltámadt, ahogy előre megmondta. Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol nyugodott! 7 Aztán siessetek, vigyétek hírül tanítványainak: Feltámadt a halálból, előttetek megy Galileába. Ott viszontlátjátok. Íme tudtotokra adtam.”
Jézus megjelenik az asszonyoknak.8 Gyorsan otthagyták a sírt, és félelmükben meg nagy örömükben is siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. 9 Egyszerre csak Jézus jött velük szemben, s így köszöntötte őket: „Üdv nektek!” Odafutottak, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. 10 Jézus így szólt: „Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak.”
Az őrség kioktatása.12 Ezek a vénekkel egyetemben tanácsot tartottak. Azt határozták, hogy adnak egy csomó pénzt a katonáknak, 13 és meghagyták nekik: „Mondjátok, hogy éjnek idején, amíg mi aludtunk, odajöttek a tanítványai és ellopták
15 Azok elfogadták a pénzt, és úgy jártak el, ahogy meghagyták nekik. Ez a szóbeszéd mind a mai napig elterjedt a zsidók közt.
Az apostolok küldetése.17 Amint meglátták, leborultak előtte, bár néhányan kételkedtek. 18 Jézus odalépett hozzájuk, és így szólt: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. 19 Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, 20 és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.”
A szőlőmunkásokról szóló példabeszéd.1 „A mennyek országa hasonlít a gazdához, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon szőlejébe. 2 Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, kiküldte őket a szőlőbe. 3 A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piacon. 4 Megszólította őket: Menjetek ki ti is a szőlőmbe, és majd megadom, ami jár nektek. 5 Azok ki is mentek. A hatodik és kilencedik órában újra kiment, s ugyanígy tett. 6 Amikor a tizenegyedik óra tájban is kiment, megint talált ott ácsorgókat. Megkérdezte tőlük: Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül? 7 Nem fogadott fel minket senki – felelték. Menjetek ki ti is a szőlőmbe – mondta nekik. 8 Amikor beesteledett, így szólt a szőlősgazda vincellérjéhez: Hívd össze a munkásokat, és add ki bérüket, kezdve az utolsókon az elsőkig. 9 Jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra tájban álltak munkába, és fejenként egy dénárt kaptak. 10 Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy ők majd többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. 11 Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen.
13 Barátom – felelte egyiküknek –, nem követek el veled szemben igazságtalanságot. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? 14 Fogd, ami a tied és menj! Én az utolsónak is annyit szánok, mint neked.
Jézus harmadszor jövendöli meg szenvedését.17 Amikor Jézus Jeruzsálembe készült fölmenni, maga mellé vette a tizenkettőt, 18 s ezt mondta nekik az úton: „Most fölmegyünk Jeruzsálembe. Ott a főpapok és írástudók kezére adják az Emberfiát. Azok halálra ítélik, 19 és kiszolgáltatják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megostorozzák és keresztre feszítsék. De harmadnap feltámad.”
Zebedeus fiai.20 Akkor odament hozzá a Zebedeus-fiak anyja a fiaival együtt, és leborult előtte, hogy kérjen tőle valamit.
24 A többi tíz ennek hallatára megneheztelt a két testvérre.
26 A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, 27 s aki első akar lenni, legyen a cselédetek.
