egyébként meg nincs annál jobb, amikor a meleg kenyeret kiveszed a sütőből és azt is meg lehet csinálni, hogy bedagasztasz egy nagyobb adagot, hagyod megkelni, kiporciózod és ha nem használod fel 1-2 napon belül, akkor lefagyasztod (én pizzatésztával szoktam ezt csinálni)
Nah, behalás... Kb két órája éppen ezt a videót néztem, tőled teljesen függetlenül. Részemről azért volt érdekes, mert tegnap a Sparban 608.- Ft-ért vettem egy 350g-os kenyeret. Csak itthon tűnt fel, hogy ennyibe került. Úgyhogy arra gondoltam ráállok a kenyérsütésre. Éppen erre az indiai kenyér kinézetűre gondoltam...
elfogyott a kenyér, lusta vagyok kidugni a nózimat ebben a hidegben, úgyhogy ilyen kis kenyérpuffancsokat fogok csinálni estére, kíváncsi vagyok, milyen lesz :)
Az üvegházam volt ilyen, az ember azt hinné, hogy összedugdosós, egyszerű cucc, erre két lengyel muki reggel nyolctól késő délutáni szerelte a szemerkélő novemberi esőben, szóval hordtam nekik a teát, nehogy lerokkanjanak. És mivel esett, kívülről nem is tudták leszilózni (bár nem kizárt, hogy a guminak kellett volna kívülre esni és a sziló ment volna belülre), azt otthagyták, és nekem kellett volna, ha váratlanul naposidő lesz. Novemberben. Itt. Azóta sincs leszilózva. :D
Nem kell mindent annyira komolyan venni, amit leírok. :)
Egyébként az ilyen összeszerelősdiről egy sorozat csarnokkapu jut eszembe, amit saját kútfőből (0 tapasztalat) kellett összerakni. Egy kivételével egész jól sikerültek!
Az utolsó egy eltérő típus volt, amihez szintén nem adtak semmiféle összeszerelésit, és hát nem is vagyok vele teljesen megelégedve. Hiába kerestük órák hosszat a neten az telepítési útmutatót: semmi! Volt egész más, hasonló, hasonlóbb... de pont az a típus egy se!
A lényeg, hogy miután felraktuk a keretszerkezetet, elkezdtók előszedni a szekciókat. Akkor figyeltem fel az egyik doboz oldalán lévő QR-kódra. Hámmondom... lássuk, hogy mit tud az én csudatelefonom!
Ráirányítom... erre közli, hogy az egy linket tartalmaz és hogy ugorjon-e? Ugorjál, bazmeg!
Erre megnyitotta nekem a kapuszerkezethez tartozó összeszerelési dokumentációt: rajzokkal, meg kb. mindennel, ami kell.
Mint kiderült, khmm... nem egészen úgy raktuk össze, ahogyan azt a tervező elképzelte. ;)
Érdekes, hogy neked ilyen rossz tapasztalataid vannak vele. :) A magam nevében pár terméket bátran dicsérhetek: pl. a kallax polcok méltán népszerűek, de a Brimnes ágya és szekrényei is nagyon jók. Most vettem először Hemnes könyvespolcot, van benne anyag rendesen. De pl. a Billy könyvespolcokkal nem vagyok annyira kibékülve, nagyon borulékonyak, muszáj a falhoz kötni őket. Vagy az EKET komódok és polcok összerakása is lehetne jobb, viszont ha egyszer összeraktad, azt a jóisten szét nem szedi (szóval vigyázni kell, hogy ne cseszd el). :) Ugyanez a Platsa szekrényre, annál is ezt az idétlen rányomós, rátolós módszert alkalmazták. Szóval ez is olyan, hogy nem mindegy melyiket veszed.
Nekem a pesti konyhámat asztalos kókányolta, és nem rossz, de nem is az igazi, kár volt annyit költeni rá, hogy csináltatott bútorunk legyen, vettem volna inkább már akkor az IKEÁ-st. Idekinn volt máskülönben Respekta néven OBI-s konyhabútorom, ami szétrohadt, ahol gőz érte. Szóval akár hiszed, akár nem, a Metod konyhabútor, amit én csaptam össze idekinn bármelyiket kenterbe veri.
Az egésznek a titka, hogy tényleg kövesd a használati utasítást, ne random pakold össze-vissza a csavarokat, dübbeleket meg egyebeket, mert akkor tényleg hiányozni fog valahonnan. És bár nem adnak a dübbelekhez faragasztót, de érdemes venni és használni (ha nem akarod szétszedni a bútort később költözéskor). A másik, hogy ezek nem tulipánosládák, amik életre szólnak, de ilyet már nem is fogsz boltban kaphatni soha, a KIKA meg a többi bútorbolt terméke is moslék, csak azokat nem is viheted haza lapraszerelve, és ahogy Aurél mondja: azoknál aztán rossz helyen lesznek az előfuratok vagy éppen hiányozhatnak is, anyámnál szereltem pár ilyen JYSK-ben meg KIKÁ-ban vett izémicsodákat, igazi szívás!
Az IKEA mérnökei gondos műszaki-tervezési folyamat során elérik, hogy az általuk gyártott bútorok a használatra alkalmas állapotukat kizárólag a legutolsó elem perfekt illesztésével nyerik el. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a kétajtós szekrény a lehagyott (vagy használat közben letört/kifordult) ajtófogantyúja esetén is kártyavárként omlik össze.
De ugyanez az effekt következik be, ha a legficnibb csavarok egyike is hiányzik a rendszerből.
Az IKEA bútorai a statika szörnyszülöttei. Valójában az IKEA-bútor a tűzifa lapraszerelt változata ("Vigyázat! fém-, és műanyag szennyeződéseket is tartalmazhat, továbbá mogyorót, tejet és nátrium-glutamátot is feldolgozó üzemben készült!").
az IKEA-bútoroknak az a titkuk, hogy nem szabad az egónkat a leírásuk elé helyezni! Akarni megmutatni nekik, h okosabbak vagyunk, pláne, bebizonyítani, hogy ők mekkora hülyék. Szép nyugodtan, lassan át kell rágni magunkat a használati utasításon az elejétől a végéig, a bemutatott alkatrészeket azonosítani, rendszerezni, és menni fog pillanatok alatt.
De igen, értelek. sokan akarják koppintani kevés sikerrel ...
mint sok háztartást megjárt ember tudom neked mondani, hogy az egyik legmegbízhatóbb bútorcég az IKEA ...
Sok ellenségük van a környezetvédőktől kezdve a kontár maszek asztalosokig, akik hintik az igét ellenük, amit a jó vidéki emberek esznek is nagykanállal, hiszen az asztalosjózsi a szomszéd, és ő fogja készíteni a koporsónkat is ... megbízható ember ... Csak éppen koppintani jár hetente az IKEÁba, de értelmezni a műszaki rajzokat már képtelen .. el is bassza annak rendje-módja szerint a rendeléseknél a másolni vélt tákolmányt, nem hiába szidja ...
a másik réteg a nyárspolgár, akinek az IKEA olcsó, és nem kézműves, "proli", stb ...
még csak normális embereket hallottam dicsérni a cég áruit ...
Múltkor a gyerekék vettek új ágyat, mert a meglévő széttörött, és foggalmam nem volt róla, h mi történhetett ... mintha velem sosem esett volna meg ilyen ... :DDD
Akkor a legkomolyabban mondom, hogy ott vedd, mert egy kezemen meg tudom számolni, hogy mikor nem stimmelt valami IKEÁ-s bútorral. De olyankor is simán cserélik, vita nélkül vagy pótolják a hiányosságot. Még akkor is, ha én rontottam el a rendelést. A múltkor is az eltört ágyléc miatt bementem, hogy vennék ilyen keresztléceket a meglévő keretbe, mert hát szétugrándoztunk párat a férjemmel. *elpirul* És ingyen adtak két csomaggal, nem is kérdezték, hogy hol vettem meg ilyenek, blokkom se volt, bemondásra ment. Ezen kívül még egy csavarhely van, aminek a menete nem kóser, és nem lehet a belevaló csavart teljesen behajtani, de azt úgy hagytam, kilógva a zsúrkocsiból, mert lehet rá konyharuhát akasztani, és elég stabil így is. Úgy voltam vele, én szét nem szedem ezért. :)
én eddig mindig kinlódtam ezekkel a szarokkal, szerintem Kínában gyártják őket, nincs normális rajz hozzá és sokszor a csavarok helye sincs normálisan kifúrva, jó nem az Ikeában vettem őket
A legónemzedéknek nem ügy ez. :) Bármikor összerakok neked bekötött szemmel egy IKEA-szekrényt. Akár a használati nélkül is, barátoknak is szoktam szerelést vállalni (nem vicc!), és a praxisban is velem szereltetik össze az új szekrényeket.
elég idegesítőek a mai bútorok, drágák és még összeszerelni is a vevőnek kell, mert olyan pofátlan pénzt kérnek a szerelésért, ami majdnem annyi mint a bútor ára
Egy fontosabb szempont, hogy a magas pulthoz ágaskodni kell. Te mint szakértő megnézhetnéd, hogy a vízvezetékszerelőknek mennyi az ideális magassága, hogy a nő pont csípővonalba essen. ;P Meg is írom az IKEÁ-nak, hogy ezt elcseszték, nem éri fel a férjem (nem mintha a nagy valagamnak jutna hely rajta, de ezt nem kell tudják). ;P
Ebben van valami, de igazából a vajúdó nő több időt tölt el rajta, mint az orvos pár perce a kitolási szakban. Én pl. éjfélre mentem be, és reggel nyolcig szívtam. Amíg bírtam, császkáltam, de amikor pl. rám kötötték a ctg-t, akkor muszáj volt feküdni vele. A dokim meg bejött 7-re, fél nyolcig udvarolt a nővéreknek odakinn, majd amikor már a tolófájásaim voltak, nagy kegyesen bejött és negyed óra alatt elintézte a gátmetszést (rosszkor, érzéstelenítés nélkül), kikönyökölte belőlem a fiamat, majd matyóhímzést varrt az alfelemre, és külön büszke volt a férjöltésére. Emiatt élt sokáig a vén hülyéje, mert a férjem és én is elég sokat szidtuk, amikor újra használatba vettük. Elég sokáig olyan volt minden szex miatta, mintha az első lenne, mert a férjem farkáról elfelejtett méretet venni, hogy beférjen. ;P
A vajúdás meg a szülés még hagyján, addig nem volt para, de amikor fogták és a mellkasomra tették az újszülöttemet (egész éjjel vajúdtam), majd kimentek röpke 2 órára, én meg hullafáradtan nem mertem elaludni, mert leesek gyerekestül róla, akkor azért nem voltam hepi. ;P Még szerencse, hogy szokva voltam az átbulizott éjszakák utáni munkanapokhoz, szóval mire lejárt a két óra, már nem is akartam aludni, elmentem inkább még fenn a vajúdóban zuhanyozni. Az egyik vajúdó kismama meg is jegyezte, hogy a fittségem neki is reményt ad, hogy kitartson a végéig és képes legyen rögtön zuhanyozni. ;P A velem egyszerre szülő nőnek meg az adott reményt, hogy egy nagyot nyögtem, és felsírt a kisfiam. És nem viccelek: az én keresztnevemet kapta ezért a kislánya (csak fiúnévvel készültek), mert megkérdezte, hogy mi volt a keresztneve annak, aki szült a szomszédban :D
A másodiknál viszont az IKEÁ-s franciaágyat kaptam, áldja meg az ég az István kórházat érte, hogy bevezette! Viszont akkor nem voltak ilyen kalandjaim a többiekkel, mert fronton kívül szültem.
És látod, én betettem a mikrót a praxisban a szekrénybe, mellmagasságba, a polcot fölé úgy, hogy tudjon levegőzni, de szükség esetén rá lehessen tenni ezt azt (nyilván nem a szellőzőnyílásokra). Erre a lökött kolléganőim feljebb rakták, most arcmagasságban van (a 170 cm-mel én vagyok a legmagasabb), és szerintük így jó. Na, de ha nekik jó, ki vagyok én, hogy okoskodjak. És ez valószínűleg azért, mert ismeretlen okból a német konyhákban arcmagasságba rakják a mikrókat. :D Ha nekem lesz, akkor a sütő a padlótól két fióknyira feljebb lesz, felette a mikro -- még mindig mellmagasságban, így lehet jól kivenni a cuccokat vagy rákukkantani, hogy mizu odabenn. A sütőt nem nagyon akarom magasabbra, mert mellmagasságban már fennáll a veszély, hogy leforrázod magad a tepsi tartalmával kivétel közben. Pesten magasabban van, de az nem volt ideális (bár én találtam ki).
És mindehhez tudni kell, hogy az eü. főiskolán van ilyen géptanszerűség óránk, amin az ergonómiáról meg a(z üzemi) konyhagépekről tanulunk, és úgy is túl magasra rakattam. De már kitaláltam, hogy sajnos azt is át kell alakítsam, és pontosan hogyan, hogy tényleg tökéletes legyen. Aztán kiköltöztünk, szóval ez már nem valósul meg soha. ;P
Én az ilyeneket a konyhaasztalon csinálom. :) Mégis van előnye annak, hogy a férjem minden vízszintes üres helyet kihasznál a pulton valaminek. :D Helyem se lenne ott dolgozni. ;P
