Most már csak azt mond meg, légy szíves, hogy a Klub Saison receptedre készülök és ha dupla adagot főzök, akkor kétszeres rozspehely mennyiség is is kell bele?
Ezek a pelyhek a habot, meg az ízt is befolyásilják?
Annak van értelme, hogy mondjuk régebben használt üvegeknél az áztatást és nagymosást a nátrium perkarbonáttal, akár chemipro-val csinálom és száradás után lefóliázva teszem el az üvegeket?
Közvetlen a felhasználás előtt pedig belenyomom a starsan-t az előírt higításban és száradás után palackozok?
Gondolom a fertőtlenítés utáni vizes öblítés mindegyik szer hatását gyengíti.
A chemipro oxy elvileg nem fertőtlenítő a gyártó szerint. Van fertőtlenítő hatása, de akkor a leghatékonyabb, ha megszárad a felületen. A keletkező aktív oxigén fog fertőtleníteni.
Amelyik a habot képzi az a Star San. A működéséhaz lényeges a megfelelő ph. Ez valóban néhány perc alatt fertőtlenít. Tovább higítva megszűnik a fertőtlenítő hatása.
Amikor a sörlé több magyságrenddel felhigítja mindkét szert teljesen megszűnik a ferzőtlenítő hatásuk. Nem károsak az élesztőre.
Ha kedvezőek a feltételek (erjeszthető cukor, oxigén, hőmérséklet, friss élesztő) szinte azonnal beindul. Ha ezek közül valami nem stimmel akkor lassabban vagy egyáltalán nem indul be.
A leírás szerint a Chemipro Oxi 2 percig kell hogy érintkezzen a felülettel és állítólag elég ha lefordítva kicsepegtetjük az üvegeket, nem kell kiöblíteni.
Én hagyom dolgozni 10-15 percig is és utána kiöblítem csapvízzel. Biztos ami biztos, ne maradjon semmi vegyszer az üvegben.
Sajnos a borélesztő sem jó választás. Malátákból keletkező maltózt és stb.-ket csak nehezen erjeszti,nehezen ülepedik,fertőzés veszély,magas vég erjedés fok, sörbe nem illő ízek.Mások biztosan majd kifejtik bővebben ,de ha már pénzt, időt energiát fektetek valamibe akkor mért középszerű, bizonytalan minőségű sört készítsek.Az élesztő költsége talán 30%. Ha ezen sporolni akarok :lehet átoltani,szaporítani,előzőből mosni és tárolni.Sörforumon ,sernevelésen,Sörfőzés otthon egyszerűen c. olcsó könyvet ajánlom,és gugli a barátunk.
Nem feltétlenül a a borélesztő a jobb, csak talán azt jobban lehet venni vidéken is. Ha nincs sörös.
Mint ahogy mondtam, erjeszt a pékélesztő is. Talán nem is olyan kényes, mint némelyik fajélesztő.
A borélesztők egyébként szintén széles hőfok tartományban erjesztenek.
Ezzel nincs is baj. Vannak már hidegtűrő élesztők is 7-10C foktól.
Mondjuk ezen a hőfokon nagyon elhúzódik az erjedés, le is állhat. 25 fok fölött meg már olyan melléktermékek keletkezhetnek, amik rossz ízt adnak a párlatnak.
Manapság már gyakori a 7-15 fok körüli erjesztés fehérboroknál, 17-18 fokon erjesztés a pálinkáknál.
Ez ugyan borászat, de érdemes elolvasni. Szerintem érvényes a sörökhöz gyártott élesztőkre is.
1028 a fajsúlya. Megkóstoltam, nem volt savanyú, de viszont az élesztő íz dominált.
Az idő szűke miatt a janijani féle ötletet voltam "muszály" megvalósítani, 10g budafokit csak simán belemorzsoltam.
Hogy ne legyen "íztelen lötty" bízok a cukor helyetti 1kg ízfokozóban amit eredetileg belekevertem.
Legközelebb majd csak hétvégén találkozok a sörpalántáimmal, de közben a kijelölt illetékesem óra pontossággal fog be számolni nekem a fejleményekről:-)
Köszönöm a tanácsokat, most már más dolgom nincs mint kivárni, hogy mi lesz belőle.
Tanúlság: tartalék élesztőt kell itthon tartani.
De viszont azt honnan tudom, hogy melyik típusú sört milyen élesztővel tudom leerjeszteni?
Általános, hogy az élesztők 36C felett leállnak, és 50C felett elpusztulnak.
Természetesen egyes élesztő termékek ettől eltérhetnek.
A régebbi pálinkás szakkönyvek is ajánlják a sütőélesztőt kisüzemi erjesztéshez, nem steril körülmények között. Persze a hibáival együtt. Akár szerencsénk is lehet vele. A lényeg, hogy friss legyen és abból is csak egyszer használjunk. Visszacsomagolva már csak fánksütésre:)
Azért a mai "iskolák" már minden esetben a speciális fajélesztőket részesítik előnyben.
Én a kémiához nem értek, de elhiszem a jó tulajdonságaikat. Nem vitatom, hogy a Budafokival is lehet jó szeszt előállítani, de nem akarom a véletlenre bízni. Nem erre a célra szaporították.
Ha éppen nincs kifejezettten sörélesztő, tartalékba legalábbb egy-két ilyent érdemes otthon tartani, 150 Ft és szinte minden cefre erjesztésre használható.
Ha a másik vödörben erjed akkor abból tegyél át a másik vödörbe. Sütő élesztő borzasztóan le fogja erjeszteni és ízetlen lé lesz. Ezért érdemes plusz egy zacskó élesztőt tartani otthon. Most megmérted fajsúlyát?
A sütőélesztőt így szoktuk felfuttatni, más élesztő lehet hogy érzékenyebb a hőre és kinyiffanna nem tudom. De ha csak simán belerakod felfuttatás nélkül úgy is jó.
Érvek és ellenérvek az élesztő ügyben?
Sütőélesztőt bármikor tudok venni, sörélesztőt meg csak Pestről vagy külföldről. Olvass vissza a topik elejére, mindenki sütőélesztővel erjesztett. Én is ezzel csinálom, sajátkészítésű malátával és meg vagyok elégedve vele. De azért kiváncsi vagyok mi a különbség, ha Pesten járok tervezek venni egy sörfőzőcsomagot gyári malátával sörélesztővel. Állítólag a sörélesztőnek gyümölcsösebb íze van és masszívabban leül a palack aljára. Ha töltök belőle nem keveredik úgy fel.
Majdnem biztosra merném mondani, hogy nem erjed, mert azóta végig itthon voltam és tudtam figyelni rá, habcsík csak annyi van mint amennyi a levegőztetésnél keletkezett. Továbbra is horpadt a vödör teteje, míg a másiknak szinte végig púpos volt de csak ma kezdett el kotyogni.
Sűrűséget elfelejtettem mérni, mennyinek kell lennie (1040-1050)?
A sütő élesztővel most jól össze kavartatok:-) Érvek - ellen érvek?
Vagy csinálhatod úgy is, hogy egy nagyobb pohárba kiveszel 1 dl sörlét, beledobsz 1 púpos mokkáskanál cukrot (kb 5g), elkevered, felmelegíted 30-35 °C-ra és ebbe morzsolod az élesztőt. Így 10 perc alatt felfut, hagyd kihülni szobahőmérsékletre és borítsd bele a sörlébe. Így még gyorsabban indul.
