Nem tudom, mi igaz a Elab vagy milyen város feltárásából, amelyben a héberek nevét adó Eber király uralkodott, de itt állítólag találta kr.e.2200 körüli agyagtáblákat, amelyeken megtalálták Ábrahám és IZrael nevét. (Mondjuk izraeli eredményekben nem tudok teljes szívvel megbízni, különösen mióta egyetemükön azt tanítják, hogy a piramisokat zsidók építették..)
Az asszír hódítás alatt mit értesz? Ha a középső asszír ie XIII századi expanzióját akkor az pontosan az Illiász ideje. Ha a új asszír birodalom 8. századi fellángolását akkor az valóban egy kicsit később volt.
Az igazi kérdés inkább az hogy volt e exodus és mikor. Esélyes jelöltek: II Ramszesz. Sokan pártolják de nem valószínű mivel az apja feliratai már említik Izraelt Kánaánban. III. Tutmose vagy a fia II Ammenhotep. Szvsz ez lehet a helyes
A másik kérdés hogy Józsué mikor hódítja meg Kánaánt. Szerintem ez a XIII szban történhetett.
A harmadik pedig Salamon uralkodásának ideje.
Az biztos hogy a hagyományos dátumok nem vágnak egybe a régészeti leletekkel. Jelenleg minden rendkívül zavaros ebben az időszakban. Az egyes nézetek akár 300 évvel is különbözhetnek. David Rohl pl II. Ramszeszt azonosítja a bibliai Shishákkal.
Utólagos engedelmetekkel, Galgadionak, lyesmith-nek és ouzonak együtt válaszolnék. Remélem nem marad ki semmi.
Az említett könyvet pár hónapja olvastam, onnan maradtak emlékek, így csak erre hagyatkozhatok - na jó, olvastam a Bibliát is, de az sokkal régebben volt.
Tehát először is a korszak: az asszír hódítás előtti időszakról illetve annak az idejéről rémlik a dolog, így a bronzkor illetve az Iliász világa már múlóban, de azért a spártai-athéni háborúk még odébb vannak.
Összfegyvernemi: a harci kocsik OK, de többször is írja, hogy kezdenek már elavulni, így javítani kell, kihozni belőle, amit még ki lehet. Először bevezetik a futókat, akik kísérik a harci kocsikat azok rohama közben, majd olyasmi rémlik, hogy a gyalogság a harci kocsin foglal helyet - mintegy deszant alakulatként -, és a kíséretet a lovasság adja. Nem értek a korhoz, így a harcászatához sem, de elég meggyőzőnek tűnik, habár tudtommal legközelebb hasonlót majd csak a germánok fognak alkalmazni.
Nehézfegyverzetű gyalogság: írta, hogy a fegyvernemek a törzsek szerint oszlottak meg, pl. Benjámin törzse kiváló parittyás/íjász volt, pl. bal kézzel is tudták használni a fegyverüket. Többször indokolta, hogy ez miért jó, de már nem emlékszem. A nehézfegyverzetű gyalogságot pedig Júda törzsének fegyvereként írta, többször említve a falanxot is. Hajózásban pedig azt, amit Galgadio is írt: lövésük sem volt hozzá, ott vannak a filiszteusok és a főníciaiak.
Harci kocsik létszámát Dávid és Salamon után majd csak az első asszír összecsapásokkor említ, akkor mintegy 1200-at. Nem emlékszem a csatára közelebbről, valahol a mai Észak-Szíriában.
# Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nékik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? # Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket. # És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
Az "isteni" ítélet gyanúsan hasonlít arra amit a tudatlan, szadista barbárok maguktól is szívesen megtesznek. Innen adja magát a feltételezés hogy csupán az utókor ideologizálta meg a tudatlan és szadista ősök cselekedetét.
Én azt szoktam mondani, hogy Istennek 10 parancsolatra volt szüksége, az ördögnek csak egyre: a cél szentesíti az eszközt. Így aztán mindent meg lehet magyarázni. Senki nem magyaráz és érvel jobban, mint ő; erről eszembe jut, milyen utolérhetetlenül zseniálisan játszott Al Pacino az Ördög ügyvédjében.
Lehet hogy az "Öljetek meg mindenkit az utolsó csecsemőig, kivéve a szűzlányokat, azokat előbb erőszakoljátok meg." NÁLAD az ítélet kategóriába esik. A legtöbb ember ezt másként ítéli meg.
Azt nem én írtam. Ennek ellenére nem tartom elképzelhetetlennek, csak nem a kivéreztetés formájában. Egy tengerparti kereskedőváros meg tud élni abból, hogy gócpontja egy nagyobb és távoli hatalom kereskedelmének. Ha ez a távoli hatalom tönkremegy, vele együtt tönkremegy a kereskdelem, és leginkább tönkremegy az a város, amely erre épít, és még csak egy kardcsapás sem kell hozzá. Ráadásul a kereskedelem által, munka és katonáskodás nélküli jólét igen hamar hozza magával a dekadenciát. Ha állandó háborúban álló városok lettek volna, akkor harcedzett sorkatonaságuk lett volna, fel lettek volan készülve ostromokra, etc. Másrészről szerintem igencsak lebecsülik az ókor navigációs és meterológiai tudományát, ezzel együtt az ókori tengeri hajózást is.
"És továbbra is hiszem, hogyha Isten egyszer azt mondja, hogy ne ölj, akkor nem ad támogatást népirtásokhoz. Ez csak duma, pont mint a mostani amerikai demokrácia terjesztése a csúnya, bűnös diktatúrákkal szemben."
Ebben egyetértünk. A kánaániták véres és kegyetlen kiirtását próbálták az Ószövetség szerzői utólagosan természetfeletti paranccsal magyarázni...
Korábban azt írtad, hogy az izraeliták azért tudták viszonylag könnyen elfoglalni Kánaánt, mert a tengeri népek támadásai addigra már kivéreztették a kánaáni városállamokat.
Én itt némi kronológiai ellentmondást vélek felfedezni, mivel a tengeri népek invázióját általában a Kr.e. XIII. századra teszik, míg a Józsué-féle izraelita honfoglalásra a bibliai kronológiák többsége szerint a Kr.e. XIV. században került sor.
Szerintem a kánaániták bukásának oka elsősorban a politikai egység hiányában, ill. a feltételezett társadalmi-gazdasági dekadenciában kereshető.
No meg ha nézed nemcsak a zsidók által írt történelmet, Kánaán elfoglalása egy rendkívül hanyatló időszakra esett, gyakorlatilag nem volt egységes birodalom velük szemben, sem egységes nemzet, csak laza és rossz kapcsolatú kis városállamok. Bármely egységes valódi birodalom (asszír, újbabilóniai, római) úgy nyomta le a zsidókat, mint a bélyeget.
A zsidók nem az integrálás taktikájával éltek, pedig szerintem ha úgy csinálják, mint annak idején Mohamed, hogy a vallást integráló erőként használják, akkor gyorsan nagy birodalmat építhettek volna. Ehelyett pont az ellenkezőjét tették.
És továbbra is hiszem, hogyha Isten egyszer azt mondja, hogy ne ölj, akkor nem ad támogatást népirtásokhoz. Ez csak duma, pont mint a mostani amerikai demokrácia terjesztése a csúnya, bűnös diktatúrákkal szemben.
Meg mert sokkal többen voltak, mint azok a picike, hanyatló korszakukban lévő városok...
A parittyásokat készpénznek is veheted, minden gyalogpásztornép elég jó parittyásokat tud kiállítani, sok csatát döntöttek el a zsidóktól a huszitákig.
Röviden úgy is kifejezhetném, hogy az izraeliták nem azért tudták elfoglalni Kánaánt és visszaverni az idegen hódítókat egészen a káldeus hódításig, mert olyan marha jó hadseregük lett volna, hanem mert odafentrúl általában őket támogatták...
Az Ószövetség alapján nekem nem tűnik úgy, hogy a babiloni fogság előtti korban az izraelitáknál ennyire fejlett és tagolt hadszervezet lett volna.
Ostromgépekről és lovasságról nem nagyon tudok, hajóhada pedig Salamonnak volt ugyan, de azt a szövetséges föníciai városállamok állították ki, az izraeliták annyit értettek a tengerhajózáshoz, mint tyúk az ABC-hez...
Nehézfegyvezetű gyalogosok - hát nem tudom...
Parittyásokat és íjászokat már inkább el tudok képzelni a korabeli zsidó seregekben.
A harci kocsikról már írtam, Salamon király idején állítólag nagyon sok harci szekerük volt az izraelitáknak, a Biblia talán valami számot is hoz, de most fejből nem emlékszem.
Nem a rómaiakat akarom védeni, de a dákok gykorlatilag hátbatámadták őket, így ez egy büntetőhadjárat volt. Persze szintén aberrált kegyetlenkedéseket vittek ők is végbe, össze is esett a birodalom utána, Marcus Aurelius már hiába próbálta összetartani. De még érdemes áttanulmányozni a 30 éves háborút is... Mindenesetre az asszírok kitüntek a kegyetlenkedéseikkel.
Összfegyvernem lehetett: Parittyások, esetleg kevés íjász (talán az egyik legnagyobb fegyvernem a zsidóknál); Lovasság, harciszekér (nem jellemző); Könnnyűfegyverzetű gyalogosok (A másik legnépesebb); Nehézfegyverzetű gyalogosok (ilyen is biztos volt); Hajók (:)); Ostrom- és csatagépek (kezdetleges formában talán ennek is kellett lennie).
ÖSszfegyvernemi harcra nagyon jó (ennél sokkal jobb) példák vannak a spártai-athéni háború idejéből, amikor az erőd alatt a partraszálló nehézgyalogság támadta a partvédő nehézgyalogságot, míg a hajókről, illetve erődből a parittyások és íjászok léptek közbe, továbbá a ostrom és csatagépek a hajókról illetve az erődből.
De az asszírok szívesen ábrázolták az aberrált kegyetlenkedéseiket; ráadásul nem válogattak, azaz a célzott népnek nem volt választása, mint mondjuk Dzsingisznél.... A rómaiaknál csak Traianus oszlopára emlékszem. És valóban, a zsidókra is jellemző volt, de nem mindig.
Ha érdekel a késő bronzkori hadviselés akkor olvasd el az Ílliászt. Homérosz görögjei és a tengeri népek, köztük a filiszteusok között nyugodt szívvel tehetsz egyenlőségjelet. A filiszteusok harcmodora és fegyverzete gyakorlatilag megegyezik az akhájok fegyverzetével és harcmodorával (értem ez alatt pl a hősök párviadalát).
Az hogy Jozsué el tudta foglalni Kánaánt valszeg nagyban köszönhető az akkor már javában tartó késő mükénei (noha a tengeri népek nem teljesen azonosak a mükéneiekkel) kalózkodásnak, hódításnak (hasonlóan később vikingekhez). Mivel ezzel kivéreztették a part menti államokat.
Hát, hogy nyugodt lelkiismerettel válaszoljak, át kellene olvasnom az Ószövetség történeti könyveit + még a szakirodalmat is, de erre mostanság nem nagyon van időm.
Ami fejből eszembe jut:
- az izraelita hadak a Józsué-féle hódítás idején szinte kizárólag gyalogságból álltak. Nem voltak különösebben jól felfegyverkezve, mégis képesek voltak meghódítani Kánaánt, mégha egyes kutatók szerint nem is annyira rövid idő alatt, mint ahogy az a Józsué könyvében áll.
- a vasfegyvereket az izraeliták a Kr.e. XI. század előtt nem ismerték. A vasfegyvereket, majd azok készítésének módját a filiszteusoktól vették át.
- Dávid király válogatott testőrgárdát gyűjtött maga köré. ezek jelentős része nem izraelita, hanem külföldi volt. Többek között hettiták, akik a kor legjobb katonáinak számítottak (a hettita Uriás története)
- a harci szekeres alakulatokat Salamon király vezette be az izraelita seregbe, ha jól emlékszem. Bár a próféták sokat ostorozták Izrael és Júda királyait, hogy ne harci szekereik sokaságában, hanem az ÚR-ban bízzanak, a harci szekér a káldeus hódításig meghatározó fegyvernem maradt.
- a lovasság szerepe a hellenisztikus korig az izraeli hadviselésben elhanyagolható jelentőségű volt, túl jelentős utána sem lett.
Egyébként ezt az összefegyvernemi harcászatot úgy ahogy van, nem nagyon értem, főleg egy olyan korban, amikor a hadsereg gyakorlatilag harci szekerekből és gyalogságból állt...
