Ez nem így van. Ha jól tudsz angolul, akkor az esetek 90%-ban azért megérted, mit mondd, és nagyjából lehet tudni, mi lehet az írása. Annyira nem kacifántos, mint ahogy gondolod. Akkor is, ha nem ismered azt a konkrét szót, azért a legtöbb esetben be elhet lőni, mi lehet az írásmódja. Ahol pedig végképp nem lehet érteni, mit mondanak, kénytelen vagy rögtönözni, és beírni valamit, ami illik a szituba.
Én nem vagyok műfordító, egyszerű gimnazista vagyok :(, csak szólok,
Én németes vagyok, azt sohasem értettem, hogy egy angol hanganyagot hogyan lehet lefordítani magyarra, hiszen a kiejtés eltér az írástól, és ha gyorsan beszélnek, akkor szinten nem is lehet megtalálni a kifejezést annak, aki nem angol anyanyelvű. Én eddig úgy gondoltam, hogy ez felirat alapján történik.
Németről magyarra le tudnék fordítani betűről betűre akármilyen filmet. De mivel nemrég kezdtem el angolt tanulni, erre nem vállalkoznék, mivel más a kiejtés, és nincs olyan szótár, amire kiejtés szerint lehet keresni.
úgyhogy nincs rálátásom a fordítás hitelességére, de a magyar szöveg alapján azt kell mondanom, hogy nagyon klassz, profi munka lehet, elismerésem
Semmi gond, de azt hiszem, az egyszerűség kedvéért ebben a topicban is a másik nevemet (bookworm) fogom használni, hogy első ránézésre ne "tévesztődjünk össze" :) remélem, ez így povvinak is egyszerűbb.
ez meg csak amolyan lábjegyzet-féle, de nem viszitek kicsit túlzásba ezt a cipőzést? :) szerintem mindannyian megértettük, miről van szó... (például arról, hogy nagyon jól tudtok magyarázni)
De nem tudok elképzelni olyan fordítást, amiben ez az ige a helyén lenne." hát pedig de. ugyanis ez és a hasonló igék és egyéb szavak igen erő hangulatfestő, jellemző erővel bírnak. én bizony nagyon is el tudom képzelni, hogy bizonyosfajta karaktereknek ilyen szavakat adjak a szájába.
beezer: nyugodtan hidd azt, hogy Bertie Wooster vagyok. Inkább, mint piszkos és szakadt tornacipős és mackónadrágos" erre csak annyit: nu sag schon. én mindkettő vagyok inkább.:))))))
Az asztal két oldalán ülünk. Tényleg fontos lenne közös nevezőre jutni, mert a szerkesztőnek valóban nem mindegy a leadott fordítás minősége. (Már ha az ideális állapotot tételezzük: van szerkesztő és alkalmas a feladatára.) Én senki lábát nem rugdostam. Nem a privát szóhasználatot ítéltem meg (vagy el), hanem azt írtam: fordításban nem szeretném látni az inkriminált igét. A privát szóhasználatról is megvan a véleményem, és ki is fejtettem. De nem tudok elképzelni olyan fordítást, amiben ez az ige a helyén lenne. Max. ha politikusok szájába adjuk... Viszont örök hálám a vita résztvevőinek: megint elolvastam George Orwell "A politika és az angol nyelv" című esszéjét, és megint minden szavával egyetértettem. Én kötelező olvasmánnyá tenném fordítónak-szerkesztőnek egyaránt. Ha már szavakból élünk, becsüljük meg őket. beezer: nyugodtan hidd azt, hogy Bertie Wooster vagyok. Inkább, mint piszkos és szakadt tornacipős és mackónadrágos:-)
a MEGY-en belüli feketelistának az a jelentősége, hogy megítélésem szerint meglehetősen jó fordítók csoportosulnak abba a szervezetbe. ha ők nem vállalnak munkát egy kiadónál, attól még talál magának fordítót, csak esetleg nem abban a minőségben, amit el szeretne érni. és minél többen válnak taggá, annál erőteljesebb ez a hatás.
Na most szerintem meg eszelősen fontos lenne a minőség" szerinted. a szinkronstúdiók szerint viszont érdektelen. a költségek lefaragása, a bevétel a fontos. erre a speciális szakmára van némi rálátásom, és elszomorító amit látok. arról nem beszélve, hogy a silány fordításokra még rátesz egy lapáttal a szinkronszínészek páratlan müveletlensége. szinte nincs olyan idegen szó, vagy név, amelyet képesek hibátlanul kiejteni. és akkor még nem is beszéltem a különböző tudományágak nem ismeretéből származó hibákról. Hirtelenjében csak az jut eszeme, hogy az angol elket akkor is jávorantilopnak fordítják, amikor a képet jól láthatóan jávorszarvas látható, vagy a kardszárnyú delfint következetesen gyilkos bálnának fordítják. most hallottam, hogy az Ió holdat a szerencsétlen szinkronszínész Ájónak ejtette, merhogy külföldiesen úgy kell mondani. szánalmas. egyszóval a fordítás állatorvosi lova véleményem szerint pillanatnyilag a szinkronfordítás.
a pénzről én sem beszéltem. n.b. a fordítókat sem fizetik agyon...az meg külön topikot érne meg, hogy művészet-e a fordítás, és ha igen milyen, és milyen szinttől számít művészetnek. meg hogy hű, vagy szép? az örök dilema.:))
A szinkronszöveg és a felitrat eltérése pedig teljesen rendben van (ha valaki jól csinálja és nem azért ír mást a szinkronban, mert mondjuk nem érti az eredetit.) A feliratnál nagyon meg kell húzni a szöveget, hogy még olvasható legyen, a szinkronnál viszont a fő szempont, hogy jól mondható szöveg legyen, életszerű. Sokszor kell beleírni olyasmit is, ami nincs benne a szövegben. Pl. Ha egy német filmben elmondanak 3 segédigét és 2 névmást, aztán tartanak egy aprócska szünetet, és csak utána jön a tartalmi információ, akkor ott a segédigék és névmások helyét fel kell tölteni valamivel, lehetőleg tartalmas szöveggel. Szóval a jó szinkronszöveg csak lehetőleg, de nem okvetlenül pontos fordítás.
Ja, és még egy apró, de nem elhanyagolható kiegészítés: azt mondod, a filmszinkron nem sokat számít, mert nincs minőség. Na most szerintem meg eszelősen fontos lenne a minőség,, gondolj bele, hogy egy sikerkönyvet is csak pár ezren olvasnak el, a filmet meg esetleg több százezren látnak, és sajnos már nem csak a tv-ben, hanem az utcán is hallom az ostoba, angolból szó szerint lefordított mondatokat, amelyek sokkal inkább alakítják a beszédünket (sajnos), mint egy jó, és jól lefordított könyv. Én vagyok a legszomorúbb.
Pénzről a filmszinkron esetében nem beszélnék, az alamizsna pontosabb kifejezés. De a helyzet még ennél is rosszabb: a legcsapnivalóbb dramaturgok némelyike a fodrásznál is arról csacsog és a házmestert is azzal szédíti, hogy ő mekkora művész.
ami a filmszinkront illeti az nem sokat számít. ott minőségről már sok éve nemigen lehet beszélni. viszont érdekes, hogy a szinkronszöveg mennyire eltérhet a feliratostól. most figyeltem meg a Pirates of Caribbean c. filmben, hogy a feliratok sokkal korrektebbek voltak, mint a szinkronszöveg. ennek bizonyára több oka is van, de azért ifjabb koromban nem volt ennyire feltűnő, hogy mennyire különbözik a magyar eredetitől. azaz itt is, mint mindenben manapság. a műgond hiánya érződik igen erősen. vagyis sokaknak a fordítás favágás, amivel pénzt keresnek, és nem öröm, szórakozás és művészet.
"...az, hogy miket fordítasz többet jelent, mint hogy mennyit..." Sőt, pontosítsunk: a "hogyan" jelenti a legtöbbet. Pár hónapja felzokogtam az egyik filmes topikban, hogy hogy tönkrevágták valamelyik (már nem emlékszem, melyik) filmet a lapos, szürke magyar szöveggel. Egyből nekem estek egy hosszú listával, hogy miket szinkronizált már az illető úr. A filmek és rendezőik valóban jelentősek, és azt is tudom, hogy a mozgókép eléggé leköti a néző figyelmét, kevésbé tűnik fel a rossz szöveg, mint a könyvek esetében, általában csak a szakmabeliek hörögnek ilyenkor, de attól még az a szöveg rossz.
hihetetlen, hogy még két-három szakmabeli sem képes úgy beszélgetni, hogy az asztal alatt ne rugdosnák egymás lábát. pedig egyikünknek sincs rá oka, nem egymással konkurrálunk. de még akkor sem lenne indokolt.
aki pedig a vécébe is lakkcipőben és frakkban jár, az nem kicsit nevetséges.:) unter uns gesagt. ezt rosszul tudod. annak deformálódik a lába, aki szűk és kemény cipőkben jár. én így tudom.
Szóval akkor számít, hogy ki hány éve fordít, vagy sem?"a rutin szempontjából igen, a minőségéből nem.
Mert a végén te is csak ezt veszed elő szőrösbunkónak ;-) " nem vettem elő. éppen azt mutattam be, milyen nevetséges ez az érvelés.
Hogy miket és mennyit fordítok, az egy dolog, és nem fogom itt kiteregetni, mint ahogy azt sem, hogy mit és mennyit szerkesztek " az igazat megvallva ezt nem is kérdezte tőled senki, már meg ne haragudj.
És én dolgozhattam a legnagyobbakkal..." váljék egészségedre.
Hát nekem annyira nem esett jól, de spongyát rá. Ha te báli cipőben jársz közértbe, lelked rajta, engem nem zavar. Csak légyszíves ne szólj meg, ha engem esetleg szakadt tornacsukában látsz ugyanott. Ha egyszer igazi bálban találkozunk, az más...
Persze, hogy leteheti. Mindenki leteheti, aki tehetséges. De aki sokat jár házicipőben, annak deformálódik a lába és szorítani fogja a báli cipő. Szóval akkor számít, hogy ki hány éve fordít, vagy sem? Mert a végén te is csak ezt veszed elő szőrösbunkónak ;-) Hogy miket és mennyit fordítok, az egy dolog, és nem fogom itt kiteregetni, mint ahogy azt sem, hogy mit és mennyit szerkesztek -- mert mi mindketten tudjuk, hogy jó szerkesztő nélkül a fordító, a legnagyobb is, félkarú óriás. És én dolgozhattam a legnagyobbakkal...
Az a fordító, aki csak egy hangon képes fordítani, az csúnyán behatárolja működési területét. Lehet jó fordító, de (ha szerencsénk van) termékeny, az nem. Nekem nincs beszédben házicipő, bocs. Tudom, régimódi vagyok, de ez van. Nekem még a stílus az ember. És mackóalsóban sem szoktam járni :-) Amúgy meg nem kell békejobbot nyújtanod, mert nem haragszom. Csak jól esik vitatkozni. Remélem, neked is ;-)
na várjál. alapvetően igazad van legalábbis én is ezen a nézeten vagyok. de Nádasdy tanár úrnak, és ennek a fiatalembernek is igaza van. az pedig, hogy te régebben fordítasz, nem érv, csupán annyit jelent, hogy öregebb vagy nála, de ez pusztán egy állapot és nem érdem. az, hogy miket fordítasz többet jelent, mint hogy mennyit. és még ő is leteheti a mestermunkát az asztalra, legföljebb ledegradál nélkül. itt viszont házicipőben van, és nem munkaruhában. és mielőtt engem is kioktatnál, én is 20 éve fordítok.
Jajj, ne már, légyszíves. Éppen arról van szó, hogy minden nyelvváltozatnak megvan a maga helye, és Nádasdy Ádám, a Shakespeare-fordító adott esetben egészen máshogy beszél, mint Nádasdy Ádám, a nyelvész, vagy N. Á., a magánember. Ezzel nem lehet egyetérteni? Bizonyos szavak, szerkezetek az egyik helyen nem lógnak ki a szöveg stílusából, az adott nyelvváltozatból, máshol meg igen. Például ha egy mai, londoni kokósokról szóló regényt fordítanál, a szerkesztőnek valószínűleg nem tetszene az "olyikat" szó, amit az imént használtál, mondván, igencsak archaikus. Sőt, ha tényleg olyan régóta fordítasz, akkor valószínűleg te sem használnád, csak most kötöd az ebet a karóhoz. Szerintem a nyelv mestere éppen az, aki többféle stílusban is képes hitelesen megszólalni. A jó fordítónak is elengedhetetlen ez a képesség. Az meg, hogy otthon, vagy magánszemélyként hogyan használja a nyelvet, megint csak egy más dolog. Emiatt belekötni, és rögtön rossz fordítónak nevezni, hát nem is tudom. Olyan, mintha a bemondónőt megszólnák, amiért mackóalsóban megy le a közértbe.
