Köszönöm a válaszokat, igen tulajdonképpen a gohérre gondoltam. Később írja is a könyv a gohér nevet is.
Palackozott bornak korlátlan iddeig el kéne állni, nem? Láttam bort (260 Ft/l áron), rá volt írva, hogy minőségét megőrzi a palack nyakán jelzett időpontig, kb. egy évet adtak.
A csopaki borvidéken (és az egész Dunántúlon) régen a gohér fajtát nevezték bajornak. A hivatalosan bajornak nevezett szőlő inkább az alföldön volt elterjedt. A gohér az utóbbi néhány évben került vissza az engedélyezett fajták közé, de nagyon kevesen foglalkoznak vele.
Szentesi József (a Szentesi pince és a Kézműves borok házának gazdája) nevel néhány sornyi kék bajor és feketefájú bajor szőlőt. Kereskedelmi forgalomba még a kicsiny mennyiség miatt nem kaphatóak az ezekről szüretelt szőlők borai, de a pincénél kóstolhatóak. Szerintem vesszőt is szívesen az oltásra.
Létezik még a bajor szőlőfajta? Lichtneckert András könyve a Füred-csopaki borvidék jelentős - XIX. századi - szőlőfajtájának írja. Finom, édes, korai, és jól eladható (volt) a szőlője és mustja is a veszprémi piacon
Nem frissek, hazudtam! Viccelsz? Persze, hogy frissek! Lenti felmászik a dombra, csak ezek szerint a mért érték akkor nem a dombról, hanem a város alsóbb részeiről való. 2 erősebben fagyos éjszaka volt, az első két képen látod az Országos Meteorológiai Szolgálat állomásainak minimumait, a bekarikázott két környékbeli mérőállomás, a nagykanizsai és az iklódbördőcei (Lenti mellett) mérő egyik éjszaka -4 fokot, másik éjszaka -5 fokot mért. A többi kép ma készült a tormaföldei (Iklódbördőcétől néhány km) szőlőhegyen, sorrendben idén ültetett kis kivi, paradicsom virág, levél és paradicsom, illetve kannavirág, mindegyik -1 fokon már látványosan sérül, a képekből arra következtethetünk, hogy itt nem volt még az idén 0 fok alatti hőmérséklet. Közben a nagykanizsai és iklódbördőcei állomás -5 fokot mért, az Alföldön -5-6 fokok voltak, itt meg még fagy sem volt.
A pancsolás nem diploma, hanem hozzáállás kérdése. ----------------------------------------- mint ahogy a "termőfölddel, mint megújuló erőforrással " való "felelős bánás" is
Szerintem nem vagyok tévedésben. A legtöbb helyen ahol a növényvédelemet nem azért szervezi ki a gazda mert a "szakcsoport" rendelkezik olyan szakképzettséggel amivel a gazda nem. A kiszervezés elsődleges oka egyrészt az, hogy a gazdának nincs traktora, permetezője másrészt az, hogy a növényvédelem idényszerűsége miatt állandó alkalmazottat fizetni sokaknak nem érdemes. Ráadásul biztosíthatlak, hogy az ilyen bérpermtezőknek a legritkább esetben van szakirányú felsőfokú végzettsége. Jó esetben középfokon láttak ezek az emberek szakmai képzést, de esélyesebb, hogy csak van egy jó traktoruk és permetezőjük.
De mondom, a lényeg ott van, hogy például a drága nagyapám sosem tanulta a szakmát, mégis fényévekkel jobb bort csinált mint a legtöbb diplomás borász.
Egyszerűen nem a _felsőfokú_ szakképzettség hiányát tartom a magyar borágazat legnagyobb problémájának. Nem ez a szűk keresztmetszet.
Írd le ezt orvossal, pedagógussal, építésszel (asztalossal, vízszerelővel, pékkel) - ez minden szakmára igaz, hogy az elkötelezett mesterek kevesen vannak. Kérlek, ne ragadjunk le a "vállalkozásoké a jövő" meg az "internet mindent megváltoztat" szintű általánosságoknál.
Ez is igaz, egy nyugati a főiskola (BSC) más, mint az egyetem (MSC). A főiskolán sokkal több gyakorlati dolog van, mint nálunk. Mondjuk a 3 éves képzés fele. A tapasztalataim szerint a mezőgazdasági csoportvezetői képzés(?) szóval a váci szakközép az igen jó szaktudást ad. Számukra a fősuli mezőgazdasági része sétagalopp. A kémiával vannak problémáik, tény - de ezt is hozzá kell tanulni. Szóval valahol a technikusi képzés környéke lenne sztem a minimum, amitől földet vehet vagy egyáltalán művelhet valaki. A peak soil nem túl messze van, talán nem kéne bárkire rábízni azt, amin ennyi minden múlik.
Azon kívül milyen gazdálkodó az, akinek nincsenek gazdálkodói ismeretei? Aki nem tudja kiszámolni a megtérülési pontját a vállalkozásának, cash-flowt tervezni, stb.? Vagy egy vetésforgót összeállítani, egy takarmányadagot optimalizálni? A mezőgazdaság egy szakma, amiből a szőlőtermesztés csak egy ágazat.
Ezzel a jó borokat kik csinálják dologgal sztem tévedésben vagy - a nem mg. végzettségűeket vagy szakcsoport segíti, vagy a családban lévő szakember. Azonkívül a nem szakemberek mellett rengeteg nagyon jó szakember is van, aki jeles bort termel - soroltam a múltkor párat. A pancsolás nem diploma, hanem hozzáállás kérdése.
Tulajdonképpen egyetértek ám veled. Csak én diplomának az intézményesített felsőoktatásban szerzett papírt hívom... az meg 4-5 éves kemény szellemi munka ami ráadásul megköveteli az érettségit. Szerinted a magyar gazdálkodók hány részének van érettségije? Hányan tudnák vállalni a felsőoktatási képzés 4-5 éves terhét (anyagi és szellemi)?
Amiről te beszélsz az egy gazdaképző rendszer a szakmunkásképző szintjén. Na egy ilyent nagyon-nagyon támogatnék és én is szívesen előírnám hogy aki piacra termel (akár termelői borkimérésben, akár palackozva) annak legyen kötelező részt venni egy formális képzésben.
Az amiben esetleg eltérhet a véleményünk az egyrészt az, hogy szerintem a jelenlegi felsőoktatási szakmai képzés nem jó. Hogy miért nem jó és ez miben látszik meg az egy hosszú történet. De tényleg beszédes, hogy a legnagyobb presztízsű borokat korántsem szakemberek csinálják ameddig az alsópolcos pancsolmányokat kivétel nélkül diplomás szakemberek. Másrészt szerintem azért nem kapálni kellene megtanítani a parasztot és nem is a növényélettan biokémiájára :)
Igazad lenne, ha nem lenne annyi diplomás "pancsmester", ahogy BZoltán mondja. A felelős gazdálkodáshoz még nem elég a diploma, az értő, óvó, fejlesztő, előremutatóhoz meg kevés...
Veled én már jópár témáról vitatkoztam, eléggé határozottan védte mindegyikőnk az álláspontját, de nem hiszem, hogy ettől személyes ellentét lenne köztünk. A diploma témára nem akarok visszatérni, szerintem utat akkor tudsz választani, ha ismered azt, hogy melyik merre visz. Nem egy technológiát, nem hallomásból egy másikat, hanem az alapoktól jópárat, amihez hozzá lehet tanulni még többet.
Azonkívül a termőfölddel, mint megújuló erőforrással én nem engednék amatőröket matatni. Nevetséges, hogy csak tervező készíthet házat, orvos írhat gyógyszert, patikus adhatja ki neked - de a gazdálkodáshoz nem kell papír, hiszen ott csak mérgekkel kell bánni, meg valami pótolhatatlant megóvni.
Dániában ez így működik. "Zöld könyv" azaz gazdálkodói "diploma", papír, képzés, stb. kell a földvásárláshoz. Felelősen csak így bánhatunk a földdel.
