Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A virágzással kapcsolatban megjegyezném, hogy az új fajták mint a Kioto, vagy ez nagyon sok virágot hoznak, és ha fagy is el belőle, akkor is jó termésre lehet számítani. A Kioto pl. annyi virágot hoz, hogy muszály ritkítani fagymentes években.
A fentebb említett Ceglédi óriás sokkal fagyérzékenyebb mint a Spring Blush.
Kertészet szőlészetben virágzáskori fagyást is több fajtánál táblázatosan szoktak közölni.
Na annyit még , hogy nem igazán a virágzás körüli fagyokban van a különbség egy áprilisi fagy mindegyik fajtát károsítja , hanem a télvégiek tekintetében .
Ezeknek az új korai fajtáknak a mélynyugalmi állapota rövidebb , mint a hagyományos hazaiaknak vagy a külföldieknek . Ez azt jelenti , hogy a mélynyugalomból már akár december végén január elején kikerülhet és egy ezután előfurduló -13 - 15 érzékenyen érintheti . Az idén februárban -13 nál fagyott el részben ez is az Aurora és a BIg-red is , természetesen Göncinek sőt a Mammutnak C óriásnak sem ártott .
Van amelyik fajtánál az előállító fel is hívja a figyelmet a rövid vagy nagyon rövid nyugalmi időszakra azokat csak mediterrán területre érdemes rakni .
Átlagosnak mondhatók ezen tulajdonságai , de persze minden évjárat más és más , máshogy ütemeződhetnek a hidegek a fagyok ezért nem lehet megjósolni , hogy adott évben hogy tűri . Vannak nála fagyérzékenyebbek ...Orangered , Ceglédi bíbor és vannak fagytűrőbbek is . Az előnye a koraisága és a jó gyümölcsminőség ezért kockázatot kell vállalni . Nekem idén a többi fajta átlaga felett volt a fagyás , de így is maradt szépen a fiatal fákon tehát nem hiperérzékeny a fagyra .
"A szuperorsóra nevelt cseresznye (meggy) egyik nagy előnye éppen abban van, hogy egy hagyományos nagy fa helyén 10-15 db is elfér. 1 fa egyféle gyümölcsöt terem, de igy e-helyett olyan sokfélét ültethetsz, hogy a legkorábbitól a legkésőbbiig lesz cseresznyéd (meggyed). Május első felétől július végéig. Ráadásul nem egyforma a család ízlése. Van aki az édesebbet szereti, de van akinek az előbbi émelyítő, ő a savankásabbat kedveli. (Az én kedvencem pl. a kesernyés, sárgásan érő Napoleoni Ropogós cseri.) "
Ezzel egy bajom van : mi van a permetezéssel, manapság nagyon oda kell figyelni hogy érésre a permetezés miatt ehető legyen a gyümölcs. Ám ily sok fajtánál hogy oldod meg a folyamatos permetezést, hogy az érő fa ehető legyen a még nem készre jusson csak permetlé? Letakarod majd mert nem lesz egyszerű. Ha meg nem permetezünk 3-5 nap alatt már megkukacosodik .
Őnála is megy a kísérlet. Néhány év és többet tudunk. Majd tavasszal, ha metszés után kihajt, teszek fel képet. Most még csak a cseresznyéről van 5 éves tapasztalatom. Ld. : http://terra-kert.hu/viewtopic.php?p=12310#p12310
Még van kb. 120 magom, összesen kb. 200 db lesz elvetve. Nem tudom hány év után mutat valamit, de hely is és remélem idő is van játszani. Talán az oltvány fáknál nagyobb méretű és hosszabb életű fát kapok néhányat.
Nem kizárt dolog. Kb 15 éve kaptam a szomszédomtól egy "Öszibarackfa" magoncot. Elültetem és a végén kiderült róla hogy sárgabarack fa csak épp az őszibarack fa alatt kelt ki a magja. Igazi finom bőtermő sárgabarack lett belőle egyetlen baja hogy a kora tavaszi fagyokra nagyon érzékeny ettől eltekintve nagyon finom.
Egyáltalán nem kizárt. Ültess el 100-at, /de jobb az ezres nagyságrend!/, nevelgesd 4-6 évig, aztán kóstolgasd a gyümölcsét, majd kiderül. Még jobb is lehet közte, mint az eredeti!
Nem flexeztem én sem, vagy 80 darabot szórtam el. Ez lesz az magiskola, ahogy Alibá írja, és ezek szerint a kis kihajtott növénykéket lehet szétültetni. Az orangered magvait vetettem, nem foltosak, azaz nem látszik vírusosnak.
Ahogy Balázs írja! 10 cm mély árok, beleszórod a magot (ha sok van), rá föld, áprilisban megnézed, hogy, hogy áll. Ha hajt, csirás akkor szétülteted. (Ha kevés van akkor egyből) vagy végleges helyre vagy iskolába. Ősszel beszemzed, tavasszal beoltod.
Ja, és a távolság. Tavaly kb. 5 centinként dugtam le őket, de idén nem foglalkoztam vele. Ásóval ástam egy másfél méter hosszú lyukat, belerétegeztem a magokat, majd betemettem. Szerintem a távolságnak csak akkor van szerepe, ha a magokat a végleges helyükre ülteted, hiszen ha nem, akkor úgy is szétszeded őket. Nekem van egy nagy mirabolán fám, alatta kb. 1-2 centinként kelnek tavasszal a fák, szétültettem és beszemeztem őket, eddig úgy néz ki, hogy megmaradnak. Alvószemzés ellenére volt, amelyik már az ősszel kihajtott.
Hát figyu, bár nekem nincs sok tapasztalatom, de azt leírom. Én tavaly ősszel gondoltam egyet, 3 magot kézzel ledugtam vagy 5 centire a földbe és mind kikelt. Most ültetem majd szét őket, kb. 30 centis kis fák lettek belőle. Ezen felbuzdulva most elrétegeztem pár száz magot (lekvárfőzésből maradt), remélem kikel, mert be szeretném oltani tavasszal. Szóval szerintem semmi hókuszpókusz, hisz a természetben sem flexelnek a fák. :D De ez az én szerény véleményem...
A magvakat begyűjtöttem nyáron, megszárítottam. Erősen kötött a talaj a kertemben, és tudom, hogy most ősszel kell vetni a magokat, hogy a fagyhatás érje. Iskolába ültessem, mekkora távolságra, flexszezzem meg a maghéjat, milyen mélyre...stb.?
