Igen , ez lenne a lényege , csak szeptember eleje van és ilyenkor már növekedés ..optimális esetben ... nincs . Ha megnézed a termővesszőket , már ki vannak alakulva rügyek . Ilyenkor még egy feladata van a fának , a tartalék tápanyagok képzése , amit a törzsben és legnagyobb részben a gyökérzetben tárol el . Ezek cukrok , amiket a virágzáskor fog felhasználni , mivel akkor még nincs tápanyagfelvétel ( gondolj a juharszirup előállítására ) sőt a virágokban levő nektárt is már előző évben elkészíti , ugye értelemszerű , mert a cukorhoz fotoszintézis kell ahhoz meg levél és ugye virágzáskor még nincs levél . . Szóval a lombhullásig ez a feladata és ehhez kell a levél a lombozat . Persze egy egészséges fa már tárol ilyenkorra tápanyagot , de ha nem muszáj akkor ne zavarjuk , had tegye a dolgát amit a természet rendelt neki .
Nekem alapból az a mottóm , hogy minél kevesebbet avatkozzunk be a dolgokba ... persze amit kell , azt meg kell tenni .
De ha nálad így működik jobban akkor természetesen csináld így .
Aham, világos. Azaz elvileg lekéstem, viszont korábban kellett volna, de akkor meg nem tettem semmit, csak lestem. Most nem tudom mit tegyek, t.i. most már kb. 3 éve mindig ilyenkor szoktam (szabadságok után) zöldmetszeni (termővesszőket is visszavágni, de nem egészen addig, mint tavasszal), és látványosan jobban néztek ki a fáim, erősebb hajtások voltak, mint előtte szoktak kinézni, és én ezt annak tudtam be, hogy az ez utáni növekedésben több tápanyag jutott oda, ahová igazán kellett, kevesebb ment veszendőbe.
Ugye azt írják , hogy az augusztus eleji-közepi nitrogén adagolása jótékonyan hat a rügyek diferenciálódására , mert a növény plusz tápanyagot érez és nő a termőereje a virágrügyek képzése . Ezt azért úgy kezeljük , hogy ez akkor érvényes , ha vagy rögtön kap egy jó esőt utána vagy eleve tápoldattal juttatjuk a talajba a sót . Ha csak kiszórjuk , az lehet hogy csak egy szeptemberi esetleg még későbbi esővel fog beoldódni a talajba , és ilyenkor a nitrogén már bekeverhet a lombhullásra , és nagyban gyengíti a fagytűrését is a fának . Tehát nitrogént semmi esetre sem !!!!
A kálium ... klorid formájában ( piros ) 3 hónap alatt bomlik el oxiddá , ami felvehető a növény számára ... az ugye december eleje ... na akkor van a legkevesebb szüksége a fának a tápanyagra ( mélynyugalmi állapot ) . Február elejére , közepére kikerülhet az időjárástól függően a mélynyugalomból , ezt nevezzük kényszernyugalmi állapotnak , ilyenkor az anyagcsere kissé megélénkül ( duzzadnak a rügyek ) , na ekkor nem árt némi tápanyag , arról nem is beszélve , hogy a kálium jótékonyan hat a fagytűrésre !!!!
Tehát : én azt javaslom , hogy a kálium adagolásával még várjunk . Én decemberben szoktam kiszórni és nem bedolgozni , hogy a téli csapadék mossa be a talajba , aztán kora tavasszal művelem a talajt .
De mivel a kálium nem bomlik le ( mint a nitrogén ) ezért gyakorlatilag bármikor adagolhatjuk . Jó módszer a talajba forgatás is ..... mindenki tapasztalja ki . A foszfor ugyanígy .
A szakirodalom azt írja , hogy augusztus közepe után már ne metszük a fát , esetleg megzavarhatjuk a felkészülését a nyugalmi állapotra . Én most ezt tapasztalom , a jégverés után , ami nagy lombvesztéssel járt ( megfelel egy metszésnek ) , megpattantak a rügyek és friss hajtások vannak a fán . Ez most annyira nem rossz ,mert elősegíti a sebek regenerálódását , gyógyulását . Az új hajtások , biztos , hogy nem fognak már beérni , de a vegetáció élénkülése talán előnyösen hat a gyógyulásra .
Amit ki akarok hozni belőle , hogy nagyon kell vigyázni ilyenkor a metszéssel , mert egy nagy eső után újra hajtásnak indulhatnak a fák , tehát a nyári metszést augusztus közepéig be kell fejezni ... ezen ugye túl vagyunk .
Addig is a ritkító metszésnek van értelme , a sűrű lombrészektől megszabadítani a fát , hogy a vesszőket érje elég napfény a termőrügyek képzéséhez , de ezt egy jó gazda már sokkal előbb elvégzi .... májusban a hajtásválogatás alkalmával . Így már ki sem alakulnak ( vagy nem túl sok ) ilyen lombrészek . Ha azonban mégis , akkor azt a nyár közepén nyugodtan ki lehet vágni , akár termés mellet is , a termésnek is csak jót tesz , ha nincs egy nagy lombsátor felette .
A termővesszők visszavágását én ilyenkor nem szoktam elvégezni .... az írt két ütemnek nem látom az értelmét , azt egy ütemben tavasszal . Persze nem azt mondom , hogy nem lehet , én még nem csináltam . Esetleg a termőrügy képzésben lehetne szerepe , de az ilyenkorra már befejeződik , így semmit nem érünk el vele .
Na ennyit dióhéjban amennyit én értek hozzá .... ( talán magbaválló kolléga is hozzátehetne valami okosságot )
...fúúúú ... egyszer már otthagytam egy hasonló fórumot , amin ilyen gyerekded " beszólások " .. ( baszogatások ) mentek . Nem mondok véleményt róla , elképzelhető .
Védekezni nem akarok , nem tudom miért kellene . Udvarlás ...??? nem tilthatom senkinek sem ,hogy ide ne azt írja amit le akar írni . Nyugodtan lehetne szidni , becsmérelni is .... bárkinek meg van engedve , én azt hiszem az csak az íróját jellemzi .
Mindannyian mások vagyunk , más a stílusunk , ha egy férfi udvarolna így , az kissé zavarna , de hogy egy csinos , fiatal nő .... az nem !!!!!!
Akkor én is hadd ismételjem meg a (893) hsz-ben feltett kérdésemet, hogy hogyan lehet ilyenkor metszeni, célszerű-e stb. Nálunk mindegyik fa letermett, a körülményekhez képest szép termés volt, jó is, lett lekvár is belőle, hú de fincsi! :)
Legyetek szivesek megírni, hogy ilyenkor az Őszbarackfa, és az almafa alá mikor kell a műtrágyát bedolgozni, milyen műtrágyát használjak és elég ha a fa köré beásom?
Örülök,hogy rátaláltam erre a fórumra.Netem nem régóta van,viszont gyümölcsfáim jó 10 éve.Amennyit eddig elolvastam tőletek, abból többet tanultam ,mint a könyvekből.Persze kellenek azok is,de a gyakorlat...szóval egyenlőre olvasom a hozzászólásokat,figyelek aztán majd kérdezgetek én is,mert azt hiszem itt még amatőrnek is jó lenni.
köszi! kezdésnek 6, későbbiekben évente 5-6 darab őszit szeretnék ültetni. 20-nál megállok;)
a gép már megrendelve, de a jövőben akkor nem ezzel a módszerrel ültetem.
egyébként a gödör aljára szerves trágya kerül, vékony földréteg rá, majd csemete, ismét föld amire tervezek buviplantot szórni (állítólag szárnyakat kap tőle a fejlődés).
"nem az enyémre , az nem profi" ne szerénykedj! ;)))
Hááát.... a művelésre van néhány féle módszer , de az , hogy legyepesítjük az 1 éves csemete körül a földet , na az nem az . A rotálás egy jó módszer , esetleg kombinálva az őszi trágyázás, ásózással ... ( a gyökérzónában legalább ) kevés fa esetén megoldható . De érdemes néhány profi ültetvényre ránézni itt a neten ( nem az enyémre , az nem profi ) . Szóval ha már kifejlődött a fa akkor lehet egy kicsit lazítani , de a növekedési időszakban rendesen legyen mozgatva a föld .
A markolóval való gödörásásnak az a hátránya , hogy a talaj szerkezetét tönkreteszi . Nagy darabokat szakít ki , ami utána hantosodik , és ha ezzel töltjük ki a gyökérzónát , nem a legjobb lesz az eredés . Ezért jobb a fúró , mert az porhanyós földet termel ki . Volt hogy én is markolóval ásattam a lukakat , de már nem engedném rá a földre .
Ó mily szép neve van...pedig már azt hittem valami neve sincs barack...rengeteg van rajta ,pedig aztán tavasszal rendesen visszametszettem, még gondoltam is , na ezen nem lesz sok...hát lett.
értem, köszi. ma jött a munkagép, ásta volna ki a gödröket, de előtte megkértem hogy két darab meggy "maradványt" piszkáljon már ki a földből. na a másodikba belehajlott a szára oly mértékben hogy abba is kellett hagynia a munkát. 5 perc után;( úgyhogy gödör ásás project jövő hétre kitolva.
talaj művelésen azt érted hogy rendszeresen mondjuk rotálva legyen a felszín?
Szerintem ez a " protokoll " már egy túlhaladott dolog . Sehol nem ültetnek nagy tételben íly módon , egyszerűen , mert lehetetlenség kivitelezni . Gondolj bele , egy 10 000 darabos telepítésnél nekiesnek az emberek ásóval meg kapával és kiássák a 10 000 gödröt . Nem így csinálják . Fontos a jó talajelőkészítés ami a legoptimálisabb esetben egy forgatás ( mélyforgatás ) ez lehet akár 80 cm mély is , de ennek hiányában egy alapos mélyszántás ( 35-40 cm ) is megteszi . Aztán akkora gödröt ásni , hogy a gyökérkorona beleférjen . Én az idén 45 cm-es gödörfúróval fúrtam a lukakat ( 300 db ) . Traktorral kb 3 óra alatt megvolt . A mélysége lehet kicsit mélyebb mint a gyökér , és visszatölteni egy kis laza földet . A lényeg ez után jön , a rendszeres talajművelés , lazítás , hogy a gyökerek fönt maradjanak a talaj közelében .
Én így csinálom , de persze nem beszélek le senkit a köbméteres gödrök ásásától . Ha azonban a talajművelés a növekedési időszakban ( 4 év ) elmarad , akkor hiába volt a sok föld megmozgatása .
Hát igen, az Actara méhveszélyes. A hatóanyaga mint egy lehettséges ok gyanúba került kaptárelhagyás-szindrómánál is. (Ezért sem jó, ha virágzó növények/gyomok vannak a fa alatt.)
Van "zöld könyv" a családban? Ha tudtok vásárolni II. kategóriás szereket, akkor az Actara helyett Mospilan. Ezt méhkimélő technológiával ki lehet szórni, méhekre mérsékelten veszélyes és van leveles kiszerelés is belőle.
Viszont akkor a Dithanet is érdemes Bravora cserélni. Méhekre nem veszélyes, igaz van 1 nap mvi-je. 200 ml a legkisebb.
Köszönöm a kimerítő választ. Igen a fűben vannak a fák, ahol a kicsik játszanak. Próbálok úgy locsolni, hogy nem érje a fák lombozatát. Ahol lehet majd felássuk a talajt. Még az nehezíti a dolgot, amit elfelejtettem írni, hogy méhek is vannak a kertben, egyenlőre 2 kaptár, de valszeg jövöre több... Azt is figyelnünk kell. Azt hiszem az actara nem az igazi miattuk. De ha csak egy fára használjuk, talán nem okoz túl nagy kárt, de ezt a párom tudja. Jövöre a leírtak alapján megpróbálunk jó termést elérni.
Írod, hogy a kertben, ahol a gyerekek sokat vannak... Ezt úgy kell érteni, hogy gyepben van az őszibarack? Mert az őszibarack utálja az öntözött, párás gyepeket, ill a gyakori vízborítást a levelén (az esőztető öntözés miatt), erre fokozott gombásodással és ágelhalásokkal reagál. Továbbá jobban kedveli a művelt talajt, a tömörödött gyeppel szemben.
A legfőbb kórokozók és kártevők kb. időrendben:
Tafrina-tetű-keleti gyömölcsmoly-egyéb molyok-érés környékén monilia-nyár közepén végén egyes fajtákon lisztharmat.
Tafrinára rezes lemosás rügypattanásig. Ha kicsit megcsípi a kihajtó levél végét, az nem nagy baj, kinövi. Champion, Cuproxat ilyesmi... Kis kiszerelésben is kapható, nincs munkaegészségügyi várakozása. Ez 2x.
Kihajtás után hideg, esős tavaszokon (tehát majdnem mindíg) továbbra is tafrina. Nincs túl sok választék szabadforgalmú szerekből: Score vagy Alfa Solo (ugyanaz a hatóanyag). Mivel már nincs Orthocid, kontakt partnernek tehetsz bele Dithanet vagy Manzatet (szintén ugyanaz). Nincs ugyan ráírva, de a semminél többet ér tafrinára. (Néhány szakkönyv említi, ill azt hiszem a szlovákoknál engedélyezve is van. Szintén 2x kb. 5-7 nap különbséggel. Csodát nem kell várni.
Májustól rajzanak a levéltetvek. Nem szabad megvárni, amíg kolóniák alakulnak ki. Környezetkimélő, zöld kategóriás szer a Chess. Ez nem klasszikus "méreg", hanem táplálkozásgátló. Rá 1-2 hétre mehet egy Actara. Az Actara mellé mehet némi Dithane levéllyukacsosodás ellen. Ezzel a két kezeléssel sac/kb. tetűmentesen lehet tartani a fát. Tehát szintén két kezelés.
Május végétől rajzik a keleti gyümölcsmoly. A legszemetebb kártevök egyike, mert a növekvő zöld hajtásba rág bele a hernyó, és a hajtás felső része elhervad. Erre Dimilin használható. Szintén zöld kategóriás, hosszú hatású környezetkimélő szer. Ez sem "klasszikus" méreg, hanem kitinszintézis-gátló.. Az összes molykártevőre hatékony. Egy 2-3 hét után ismételhető. Kontakt szer, így az újonnan növő részeket nem védi, így valamennyi károsítás lesz. Valamelyik permetezéshez szintén mehet némi Dithane.
Ahogy közeledik az érés, akkor lehet használni Dipel nevű baktérium-alapú rovarölőszert hernyók ellen. Szintén zöld kategóriás stb... Most van folyamatban az engedélyokirat kiterjesztése csonthéjasokra is.
Ha esős években rothad a barack, akkor ezt Teldorral lehet mérsékelni. Csodát persze nem kell várni.
Lisztharmat - ha megjelenik - akkor Thiovit.
Ősszel, lombhullás után mégegy lemosás valamilyen rézzel. Ez mehet magasabb töménységben is.
Az összes szert úgy válogattam, hogy lehetőleg zöld- és sárga kategóriás legyen, ill. ne legyen munkaegészségügyi várakozása. Ill beszerezhető legyen kis -ampullás és leveles - kiszerelésben is. Kivéve a Cuproxat, abból 2dl a legkisebb.
Ezzel kb. 70-80% -os eredményt tudsz elérni, szerencsétől és időjárástól függően. Ill. igyekeztem megfelelni a környezetkimélő, integrált termesztés kritériumainak is.
Nem véletlenül írtam Cuproxatot, ez a "legszelídebb" réz. 2-2,5 l/ha dózisban (tehát a "rendes" dózis felével már vegetációban is lehet használni. Nem öregíti úgy a lombozatot, mint a rézoxiklorid. Viszont a jégverés millió kaput nyitott a pseudomonasos ágelhalásnak.
Mindíg marad néhány csenevész őszibarack fám, amit sajnálok kidobni, így ott marad a vermelőben. Ezeken szoktam kisérletezni. Kíváncsiságból kipróbáltam rajta rézhidroxid+mankoceb+nonit keverékét (régebben lehetett kapni gyári keverékben is Koicide Kombi néven). A rézhidroxidot itt is fele dózisban használtam. Két nappal ez előtt csináltam, idáig semmi jele a rézsokknak, pedig 30 fok környékén volt mindkét nap a hőmérséklet, ill "józsibácsisan" megfolyásig permeteztem a fákat.
A tribázikus rézszulfát annyival tud többet, hogy ennek jobb a hatása baktériumok ellen. Most, hogy nincs Kasumin paprikában igen jók a tapasztalataim vele.
