Keresés

"El kellene dönteni, hogy a "csata" 887-ben volt-e (Pallas), vagy 894-ben (Révai)."

Egyébként a "csata" kapcsán semmilyen más forrásról nem tudunk,

főleg nem kun (!) szövetségesekről az oroszok oldalán.

Se 887-ben, se 894-ben nem voltak sehol a kunok.

Rurik őt bízta meg, hogy viselje gondját kiskorú fiának, Igornak."

Oleg meg Rurik fia = Oleg + Rurik fia (Igor).

"Oleg meg Rurik fia." Téves.

:-DDD

"Oleg az orosz őskrónika szerint Rurik rokona, a Joachim-krónika alapján a sógora volt; a novgorodi első krónika viszont azt állítja, hogy csak egyik hadvezére. Rurik őt bízta meg, hogy viselje gondját kiskorú fiának, Igornak."

1. Nem, nem volt máshol. Egyszerűen csak kitalálta Anonymus, mint sok más dolgot.

    Nincs másik folyó se, se másik Kijev. Van egy régies helyesírás (Deneper), azt annyi.

    Deneper (Pallas, 1897), Dnyepr (Révai, 1914) és mai változat, Dnyeper.

2. Attól, hogy 1897-ben -- vagy még előtte -- egy lexikon hibásat említ valamit, aztán 1914-ben

    azt egy másik lexikon majdnem változatlanul átveszi, még nem igazolja annak létezését.

    PVL: "a 10.század végén kezdődik az a geszta, nekem úgy rémlik."

    Nagyon rosszul rémlik... 852 az első konkrét dátum a PVL-ben.

    https://wikilivres.ru/Повесть_временных_лет_(Нестор/Творогов)

3. "miért kéne eldönteni? mindketten éltek 894-ben."

    El kellene dönteni, hogy a "csata" 887-ben volt-e (Pallas), vagy 894-ben (Révai). ;-P

    A Pallas garantáltan badarságot írt:

    "887. táján volt a Deneper gázlóin átkelt magyarok s Igor és Oleg oroszai közt."

    Akkor Igor ~10 éves lehetett, és egyértelműen Oleg volt a fejedelem.

Egyéb el kellene dönteni, hogy Oleg (~845-912) vagy Igor (~877-945).

miért kéne eldönteni? mindketten éltek 894-ben. Oleg meg Rurik fia. Igor huszonéves volt, Oleg ötvenes.

milyen logika szerint nem jön ki, amit én nem értek?

1. szóval a kijevi csata valahol máshol volt, nem kijevben? azt mondod, mert valamit mondasz, nem? (a dnyeper szláv átvétel, eredetileg nem szláv, ugye tudod azt, tudod h szkita folyónév ugye,... vagy abba már nem gondoltál bele h egyik folyó dn másik meg dny h az valami nem stimmel he)

2. én nem tudok többi krónikáról, de ha már emlitik (egy lexikonban) akkor hitelesnek veszem.

a pvl már kései mű, nem ír olyan korai dolgokról. a 10.század végén kezdődik az a geszta, nekem úgy rémlik.

3. én is.

ui. az h egy forrás hány éves, arra nem mondok semmit. se a hitelességhez, se a logikához, érveléshez lényegtelen a forrásmű kora.

Kijevi csata... Khmm

Egy 100+ éves lexikonból idézel. 

Révai:

"Kijevi csata, 894. táján volt a Dnyepr gázlóin átkelt magyarok s Igor és Oleg oroszai közt. Róla több krónikás emlékezik, de csak a Névtelen Jegyző szól részletesen." (606. o.) Deneper :_DD

https://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai11.pdf

A PVL nem tud ilyen csatáról. Mely egyéb krónikáról tudsz, amiben szerepel a "csata"?

Egyéb el kellene dönteni, hogy Oleg (~845-912) vagy Igor (~877-945).

Ui.:

"...midőn egy orosz harcos magyar vitézt döf át."

Erre a domborműre is kíváncsi lennék. Mitől magyar? És nem besenyő, akik rendszeresen

támadták Kijevet.

érdekes tanulmányok sok-sok adattal

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/stualtaica/issue/view/1696/257

Áááá, dehogy is talált ki fiktív történeteket... :-D

(Ja, mégis: pl. kijevi csata)

Meg fiktív szereplőket... :-DD

(Ja, mégis: "Földrajzi nevekből kiindulva alkotta meg Laborcy bolgár, Turzol kun, Zobur cseh, Gelou vlach és Glad vidini bolgár harcosokat. Salán és Ménmarót is saját – részben népmondai eredetű – írói alkotásai" [Wiki])

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158667546

mitől lenne fiktiv az, amiről a nép körében beszélnek 2-300 éve történt

és hogyan cáfolja személyek létezését az, h földrajzi név? (nem igazolja, de mitől cáfolná?)

...

és a kijevi csata...

887. táján volt a Deneper gázlóin átkelt magyarok s Igor és Oleg oroszai közt. Róla több krónikás emlékezik, de cak a Névtelen jegyző szól részletesen. Szerinte a magyarok egyenesen Lebediából kimenve érintették Kijevet
http://www.kislexikon.hu/kijevi_csata.html#ixzz6yiepBRsH

Szt. Vladimir nagyherceg 1008. szent Mihály kijevi templomában az egyik domborművön meg is örökítette azt a jelentet, midőn egy orosz harcos magyar vitézt döf át.

A XI. sz.-ban Kijevben magyar utcát, magyar kaput említnek, környékén pedig magyar mezőt vagy partot, hol a magyarok sátrai (kibitkái) álltak.
http://www.kislexikon.hu/kijevi_csata.html

"Hogy főemberekre utalóan vannak helynevek, az érthető ("hozzá mentek/tőle jöttek"), de hogy ezek miért/milyen elv szerint multiplikálódnak a KM-ben (Tas, Fajsz, Tétény, Szabolcs) az talányos."

 

Valaki a Titel/Tétel nevekre vetette fel, hogy ez az avar vezéri szállást jelenthette és talán Tétény is idetartozott.
A Pest megyei Tételhegyet megásták, de ott csak Árpád kori telepölést találtak Avart nem.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158660067

pontosan.

a régészeti leletek is azt támasztják alá, nem avar.

 vagy magyar, vagy hun és magyar. a töhötöm tuhutum tétény egy vérvonal.

az avar szokás baján, kandik, _? tarig rigul ulan vuruzlan burlan

két oldalról értelmezhető nevek a titel tétel tétény.

másik oldalról a tudun, ami magyar oldalon a kende, tátos, alfejedelem, aranyember.

a vezérek nevei nincsenek összeállitva kronologiai összeirásban, ha jól értem

Tas Tét Előd Shur Apur Bucs Álms-Árpád Levente Lél őRS

az ágostai összeomlás már a honfoglaláskorira következő nemzedék

minden időben volt a magyaroknak legalább 6 hadvezérük.

volt turul nemzetség, szabari érd magor kabard nemzetség

volt 7-9 tömény lovas

a 35-40ezres bajor sereg házhoz jött a pofonért pozsonynál

Az viszont biztos, hogy ezek a nevek, főleg, amik a DAI-ban is benne vannak, azok igen koraiak, mivel a nevek nem maradtak használatban.

ahogy mondod.

és konkrétan nem csak ez, hanem magyar dalokkal egyező konkrét dallamok a kaukázusban, mint az volt hozva

de hát mintha az se létezne

na ez az. nemcsak amolyan sejtés, hanem tényleg. és ugye nem furcsállod, h nincs, ha mindent letagadsz, ugye.

a tarsolylemezek elterjedése

hm.

vajon kihez köthető.

a ruszokhoz, ha meg nem azokhoz, akkor a kazárokhoz, nem? NEM.

"h se előtte, se utána nem akartok elismerni semmit, ami magyar lenne a kaukázusban"

Miért kellene elismerni bármit, ami -- egész konkrétan -- nincs??

1. Perzsia vidéke ~= valahol Keleten.

2. Lehetne a Kaukázus is, csak onnan -- eddig -- egyetlen feltárt sírt sem tud mutatni senki,

    beleértve Lezsákot is.

3. Elképzelésünk sincs, hogy a DAI ezen morzsáját szolgáltató informátor mennyire

    volt pontos és megbízható.

tudod az a furcsa, h noha ugyan azt el kell fogadnotok, h a magyarok oda mentek a kaukázus vidékére miután szétváltak, mint arra bernát sokszor hivatkozott h utána csak

de az embernek az az érzése, h se előtte, se utána nem akartok elismerni semmit, ami magyar lenne a kaukázusban

Ki a csodát érdekel, hogy te mit hiszel?

Láthatóan nem ismered a kérdést... :-(((

Alig 22 órája linkeltem:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158618187&t=9111571

Erwin Gáll, Gabriella M. Lezsák, Andrey Novichikhin:

Fragmentary Remains of a Sabretache Plate Found in Andreevskaia Shсhel (Anapa). 

Thoughts on the Spread of Sabretache Plates in the 10th Century.

Tehát Gáll régészként X. sz. tartja a töredéket!

A legfontosabb: még senki nem bizonyította be, hogy Anapában

* IX. sz. sírok vannak;

* és azok magyarokhoz köthetőek.

Lezsák pedig 1 év és 8 hónapja nem publikált SEMMI egyértelmű bizonyítékot a 2 fenti dologról.

és? akkor már nincs? vagy írjuk a ruszokhoz vagy kihez?

töröljük ki, semmisítsük meg, azt szeretnéd?

Ebben mi a "csúsztatás"???

UvL: "Nem sírban tárták fel, hanem szorványleletként találta egy helyi gyűjtő."

Ui.:

"2015-ben Bandurko további leleteket adott át a múzeumnak, amit 1980-ban talált az elpusztult temetőrészben..."

1. Az események után 35 (!) évvel később pontosan tudott visszaemlékezni a fickó???

2. Eredetileg is ott volt? Vagy pl. 1975-ben egy másik "gyűjtő" 2 km-rel odébb találta meg,

    és csak itt dobta el mint értéktelen kacatot.

3. Stb. A lényeg nem sírból került elő, régészeti feltárás során.

ott van az h

A középveret eléggé messzi formai analógiái a Krjukovo-Kuzsnoje (Ru, Mordvin Köztársaság) 256. sír,20a Martan-Ču (Ru, Csecsen Köztár-saság) 10. katakomba tarsolyainak bújtatóveretei,21 de a Karos II/41. sír veretes tarsolyának bújtatója is ebbe a típusba tartozik (4. tábla A).22 Ez a verettípus azokkal a 10–11. száza-di figurális övveretekkel és csatokkal is párhuzamba állítható, amelyek az Észak-Kaukázusban viszonylag nagy számban megtalálhatók.23

ez megint arra utal, h az ural és a kaukázus között kapcsolat volt

és azok nem a bessenyők voltak, nem a ruszok, hanem...

a semminél kicsit több kéne

Nem hinném, hogy a Lezsák-cikk címében "pontatlanság" vagy csúsztatás lenne :-DD

Cím:

"Tarsolylemeztöredék Andrejevszkaja scselből"

Ezen még mit kell magyarázni???!

Gáll cikkében egyértelműen egy X. sz. divathoz köti ezeket a tarsolyokat (920-980).

a 3648-ban linkelt tanulmányban nem hiszem, mert abban nem szerepel se a 920 se a 980...

de még ha azt is mondta volna, akkor se jelent semmit, mert gondolom azt azért nem hiszed te se, h

920-ban pontosan kezdődött volna ez a "divat". megáll az ész, hogyan képes valaki ilyen módra érvelni...

az a töredék az tarsolylemez volt. megint csak, miért kell hazudni? ha töredék, akkor az már nem tarsolylemez?

ott van pontosan a kép, h milyen fajta és hol talált tarsolylemezekkel kapcsolatos a lelet.

de miért csúsztasz? miért van az, h az előitéleted felülirja a tényeket? miért kell hazudni?

a 9-12.századi temetőrészben találta.

Ez nagyon mellé ment. ;-PP

* Nem tarsolylemez, hanem csak töredék.

* Nem sírban tárták fel, hanem szorványleletként találta egy helyi gyűjtő.

* Nem IX. sz., mert Gáll cikkében egyértelműen egy X. sz. divathoz köti ezeket

   a tarsolyokat (920-980).

* És továbbra sem tudjuk, hogy van-e bármi köze a magyarokhoz.

Szóval, csak ennyi. 

pontosan ott van, ahol a 9.századi sírban találták a tarsolylemezt

Mutass már 1 db IX. századi magyar (!) sírt a Kaukázusból.

A kutigurok és utigurok után csak török nyelvi nyomok maradtak és csak a hunok után száz évvel tűntek fel a forrásokban.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158622238

konkrétan nem igaz.

1. a hunok 490-ig aktivak voltak közép-európában, a kutrigurokról meg 551-ben értesül a nyugat, h jöttek a "meotisz vidékéről".

60 év.

2. a források konrétan azt mondják hunok.

Procopius recounts:

in the old days many Huns,^{[nb 1]} called then Cimmerians, inhabited the lands I mentioned already. They all had a single king. Once one of their kings had two sons: one called Utigur and another called Kutrigur.

Agathias (c. 579–582) wrote:

...all of them are called in general Scythians and Huns in particular according to their nation.

ÉÉÉÉS

konkrétan visszavezetik a történelmüket az 5.századba

the Oultizurs and Bourougounds were known up to the time of the Emperor Leo (457–474) and the Romans of that time and appeared to have been strong.

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=158615065

nem tudom hogyan akarja bernát majd ezt kimagyarázni, hiszen szerinte a magyarok a kaukázusban a 9.században nem lehettek

meg a turáni 7.századi tarsolylemezes ábrázolást

https://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/m.-lezsak-gabriella/3_tarsoly1.pdf

temető két részből áll: egy korai, 9–12. századi részből, amely kurgán nélküli és a domb felső részén fekszik, illetve egy későbbi, kurgános temetőből, ami a 13–14. századból származik, és már a síkságon található.

2015-ben Bandurko további leleteket adott át a múzeumnak, amit 1980-ban talált az elpusztult temetőrészben, és a beszolgáltatás idejéig a saját házában őrizte. Elmondása szerint a 2015-ben beszolgáltatott leleteket a feljebb fekvő, kurgán nélküli, elpusztult temetőrészben találta.