Valóban, bár nem hajtották végre.... Viszont az egyiptomiaknak meg lett ölve az elsőszülöttjük. Mindig elgondolkodtat, hogy miért tiltották meg nekik a kovászos kenyeret. Esetleg a kovászban volt valami baktérium, gomba amely mérgező?
Egyiptomban nem voltak rabszolgák, csak munkások, mégha kizsákmányoltak is (annyira azért nem voltak kizsákmányolva). A valódi rabszolgaság (adás-vétel) akkád találmány. A zsidók törvényen kívül, azaz felett álltak Egyiptomban; mikor meg azt követelte a fáraó, hogy dolgozzanak mint az egyiptomiak, az rosszul esett nekik.
Én is biztos voltam a nehézfegyverzetű gyalogság jelenlétében, mintha Flaviusnál lenne is említve valami a fegyverzetükről, valami rövid kardra emlékszem... Íjászok biztosan voltak, bár nem olyan vidék, ahol frankó íjakat lehet összeállítani. Ha íjászaik voltak, szinte biztos eltanulták valahonnan az összetett íjkészítést.(pl. szkíta, asszír íj vagy érdekes lehet még az egyiptomi trianguláris íj, használhatták azt is). Azért valószínűsítem az összetett íjak használatát, mert annak egy nagy előnye (rövid) a lovasíjászatnál szembetűnő, viszont van egy másik nagy előnye: nem kell hozzá válogatott kőris vagy tiszafa, rövidebb darabokból is kitűnő íjat lehet készíteni sorozatgyártva. Csak kell hozzá enyv, szaru vagy csont, rövid famag, marha vagy szarvasín és bőr vagy kéreg.
Nem tudom, mi igaz a Elab vagy milyen város feltárásából, amelyben a héberek nevét adó Eber király uralkodott, de itt állítólag találta kr.e.2200 körüli agyagtáblákat, amelyeken megtalálták Ábrahám és IZrael nevét. (Mondjuk izraeli eredményekben nem tudok teljes szívvel megbízni, különösen mióta egyetemükön azt tanítják, hogy a piramisokat zsidók építették..)
Az asszír hódítás alatt mit értesz? Ha a középső asszír ie XIII századi expanzióját akkor az pontosan az Illiász ideje. Ha a új asszír birodalom 8. századi fellángolását akkor az valóban egy kicsit később volt.
Az igazi kérdés inkább az hogy volt e exodus és mikor. Esélyes jelöltek: II Ramszesz. Sokan pártolják de nem valószínű mivel az apja feliratai már említik Izraelt Kánaánban. III. Tutmose vagy a fia II Ammenhotep. Szvsz ez lehet a helyes
A másik kérdés hogy Józsué mikor hódítja meg Kánaánt. Szerintem ez a XIII szban történhetett.
A harmadik pedig Salamon uralkodásának ideje.
Az biztos hogy a hagyományos dátumok nem vágnak egybe a régészeti leletekkel. Jelenleg minden rendkívül zavaros ebben az időszakban. Az egyes nézetek akár 300 évvel is különbözhetnek. David Rohl pl II. Ramszeszt azonosítja a bibliai Shishákkal.
Utólagos engedelmetekkel, Galgadionak, lyesmith-nek és ouzonak együtt válaszolnék. Remélem nem marad ki semmi.
Az említett könyvet pár hónapja olvastam, onnan maradtak emlékek, így csak erre hagyatkozhatok - na jó, olvastam a Bibliát is, de az sokkal régebben volt.
Tehát először is a korszak: az asszír hódítás előtti időszakról illetve annak az idejéről rémlik a dolog, így a bronzkor illetve az Iliász világa már múlóban, de azért a spártai-athéni háborúk még odébb vannak.
Összfegyvernemi: a harci kocsik OK, de többször is írja, hogy kezdenek már elavulni, így javítani kell, kihozni belőle, amit még ki lehet. Először bevezetik a futókat, akik kísérik a harci kocsikat azok rohama közben, majd olyasmi rémlik, hogy a gyalogság a harci kocsin foglal helyet - mintegy deszant alakulatként -, és a kíséretet a lovasság adja. Nem értek a korhoz, így a harcászatához sem, de elég meggyőzőnek tűnik, habár tudtommal legközelebb hasonlót majd csak a germánok fognak alkalmazni.
Nehézfegyverzetű gyalogság: írta, hogy a fegyvernemek a törzsek szerint oszlottak meg, pl. Benjámin törzse kiváló parittyás/íjász volt, pl. bal kézzel is tudták használni a fegyverüket. Többször indokolta, hogy ez miért jó, de már nem emlékszem. A nehézfegyverzetű gyalogságot pedig Júda törzsének fegyvereként írta, többször említve a falanxot is. Hajózásban pedig azt, amit Galgadio is írt: lövésük sem volt hozzá, ott vannak a filiszteusok és a főníciaiak.
Harci kocsik létszámát Dávid és Salamon után majd csak az első asszír összecsapásokkor említ, akkor mintegy 1200-at. Nem emlékszem a csatára közelebbről, valahol a mai Észak-Szíriában.
# Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül sokan mennek ő hozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nékik: Mérges kígyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? # Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket. # És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, hogy Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak.
Az "isteni" ítélet gyanúsan hasonlít arra amit a tudatlan, szadista barbárok maguktól is szívesen megtesznek. Innen adja magát a feltételezés hogy csupán az utókor ideologizálta meg a tudatlan és szadista ősök cselekedetét.
Én azt szoktam mondani, hogy Istennek 10 parancsolatra volt szüksége, az ördögnek csak egyre: a cél szentesíti az eszközt. Így aztán mindent meg lehet magyarázni. Senki nem magyaráz és érvel jobban, mint ő; erről eszembe jut, milyen utolérhetetlenül zseniálisan játszott Al Pacino az Ördög ügyvédjében.
Lehet hogy az "Öljetek meg mindenkit az utolsó csecsemőig, kivéve a szűzlányokat, azokat előbb erőszakoljátok meg." NÁLAD az ítélet kategóriába esik. A legtöbb ember ezt másként ítéli meg.
Azt nem én írtam. Ennek ellenére nem tartom elképzelhetetlennek, csak nem a kivéreztetés formájában. Egy tengerparti kereskedőváros meg tud élni abból, hogy gócpontja egy nagyobb és távoli hatalom kereskedelmének. Ha ez a távoli hatalom tönkremegy, vele együtt tönkremegy a kereskdelem, és leginkább tönkremegy az a város, amely erre épít, és még csak egy kardcsapás sem kell hozzá. Ráadásul a kereskedelem által, munka és katonáskodás nélküli jólét igen hamar hozza magával a dekadenciát. Ha állandó háborúban álló városok lettek volna, akkor harcedzett sorkatonaságuk lett volna, fel lettek volan készülve ostromokra, etc. Másrészről szerintem igencsak lebecsülik az ókor navigációs és meterológiai tudományát, ezzel együtt az ókori tengeri hajózást is.
"És továbbra is hiszem, hogyha Isten egyszer azt mondja, hogy ne ölj, akkor nem ad támogatást népirtásokhoz. Ez csak duma, pont mint a mostani amerikai demokrácia terjesztése a csúnya, bűnös diktatúrákkal szemben."
Ebben egyetértünk. A kánaániták véres és kegyetlen kiirtását próbálták az Ószövetség szerzői utólagosan természetfeletti paranccsal magyarázni...
Korábban azt írtad, hogy az izraeliták azért tudták viszonylag könnyen elfoglalni Kánaánt, mert a tengeri népek támadásai addigra már kivéreztették a kánaáni városállamokat.
Én itt némi kronológiai ellentmondást vélek felfedezni, mivel a tengeri népek invázióját általában a Kr.e. XIII. századra teszik, míg a Józsué-féle izraelita honfoglalásra a bibliai kronológiák többsége szerint a Kr.e. XIV. században került sor.
Szerintem a kánaániták bukásának oka elsősorban a politikai egység hiányában, ill. a feltételezett társadalmi-gazdasági dekadenciában kereshető.
