Bocs ! Én nem akartam leszólni a keleti végeket,én csak a neten eddig látottak alapján írtam .Ha találok jó moldáv ,bolgár, örmény stb. gyümölcsös honlapot én csak örülök neki. Ma pl. szlovák faiskolák kínálatát böngésztem.Hát ott is van néhány nyugati szintű kínálat...és ez igaz a csehekre és a lengyelekre is.Szóval én nem akartam bántani senkit.Az a körte pedig engem is érdekelne mert mint írtam is én mindenféle gyümölcsben utazom./Pl körtéből tudtam a Jáky Faiskolából nálunk új fajtákat szerezni tavaly:Eldorado,Concorde,Jeanne D'Arc/.A szőlőhegyben járva pedig mindig tesztelem a régi fákat hátha be tudok gyűjteni valami régi-újdonságot.
Érdekes ez a fajta dolog , meg hogy az olaszok meg a spanyolok . Épp most az előbb voltam egy öreg kertész - szőlész barátomnál és mutatott egy körtét ...hát a lélegzetem is elállt tőle , talán csinálok majd fotót és felteszem ... szóval valami mesés piros , nyúlánk az alakja majdnem mint egy cukkini , és méz édes , kemény húsú . A fajta nevére nem emlékszem , de valamelyik volt orosz tagköztársaságból ...szerezte ... ( nem akarok hülyeséget írni , majd utána nézek ) . Szóval vannak szenzációs fajtájaik pl . a Moldávoknak is meg hát az örményeknek meg arra kelet felé .
Talán előb -utóbb ezekből is be kerülnek ide hozzánk . Az biztos , hogy jövőre ebből a körtéből csináltatok pár csemetét magamnak .
Azt hiszem a lényegben egyetértünk . Az való igaz , hogy a "kézi " (4-5 lóerős kapálógép ) annyira nem megy mélyre és el sem aprózza annyira a talajt , így nem is csinál akkora "kárt " , mint a traktor rotátorja .
Szerintem ha valaki ésszel ..és nem ész nélkül... rotál azért megoldás lehet , persze kombinálva más eszközökkel is . A nyár folyamán már én is egy kis rugótagos kultivátort használok gyomtalanításra , egész addig , míg a termés nem kezd el növekedni , mert akkor megereszkednek az ágak , és akkor már gyalogosan is elég nehéz közlekedni a barackosban , nem hogy traktorral .
Hát igen, de ehhez ismerni kellene csemetéseket.Igaz a nálunk /Marcaliban lakom/ lévő faiskolás is hoz néha újdonságokat,csak-mint kiderült-kevés ahozzám hasonló őrült a környékenés az újak sokszor rajt maradnak.Biztos más lenne a helyzet ,ha én is nagyban csinálnám/szívem szerint úgy is lenne.../,de én a 120-130 fámmal csak hobbi kertésznek számítok és nem is csak őszibarackra vagyok beállva.Csak birsem és mandulám nincs /3 éves koromban kivették.../. de az őszire visszatérve,én is tudtam néhány újat összeszedni:pl Padana , Manon,Maria Bianca, Diamond Bright, kínai lapos,Vega /na ez meg is halt/.Azért ha tud valaki valahol valami újat megköszönöm ha ezt jelzi.Mellesleg irigylem az olaszokat /az őszibarackéert/,rengeteg képes fajataleírást töltöttem le .Hát ott van választék.A németeknél meg szilvából ,a hollandoknál almából stb.De szerintem a lengyelek és a csehek is jobban állnak újdonságokból.Igaz a nálunk északiabbaknál az őszibarack nem igazán fő profil.
Mondjuk - ahogy látod -, a fajtahasználat elég egysíkú. Jóformán gyanazok a fajták ismétlődnek mindenhol. Springtime-dixired- Early Redhaven és Redhaven, Cresthaven, Flovertop stb...
Mozo által említett Starking Delicust is csak Szőregen szaporítják. (Lerakatba el sem hozom, mert az a név már foglalt egy almának, és nincs kedvem győzködni a vevőket, hogy Starking létezik őszibarackból is.)
A faiskolások az új fajtákat fel tudják vetetni szállítói fajtajegyzékbe, így lehet szaporítani legálisan az állami elismerés előtt is. Mondjuk ez sincs ingyen, de akkor lehet árulni hivatalosan is.
Szakkönyvek az ásógépet javasolják, ami jóformán senkinek sincs, úgyhogy a talajmaró a szükséges rossz. (Idáig 1x láttam közelről ásógépet valami kiállításon) Aránylag olcsó is a talajmaró, a most divatos japán kistraktorokhoz sokszor alapból jár, míg a többi művelőeszközt meg kell venn 100k/ darab környékén (van ami olcsóbb, van ami drágább. Ill. használható valamilyen mélylazító. Csak annak meg van vonóerőigénye is, TZ-4k meg ilyesmi nem húzza el. Nagy traktor meg nem biztos, hogy rendesen befér.
1x még bele is fér a rotálás, de háztájí kertekben viszont úgy szokott kinézni, hogy egy szezonban 4-6x is megjáratják a rotakapát (vagy még többször is), mert ugye kéznél van, és a kikelő gyomokat is elpusztítja többé-kevésbé. (Legalább is felénk ez a szokás). Na ezt nem szabad jó talajokon, különösen nem, ha ráadásul száraz is a talaj. Bár én sem rotálom sokszor, de a hetedik év után látszik, ami látszik... Ráadásul a kis rotációs kapák is csak a mélyművelés illúzióját adják, kötötebb talajon nem nagyon mennek mélyebre mint a kapatagok átmérőjének fele-kétharmada. (A függesztett talajmaró azért mélyebbre megy.)
Házikertben, 1-2 tucat fának a talaját kézzel sem nagy kunszt megművelni, és kárt sem csinálunk - szemben a folyamatos rotálgatással.
Egyébként rotációs kapához is lehet kapni körmös kereket ill, kis ekét (sekélyszántáshoz), kultivátort, sarbolókereket, csak ez megint pénzbe kerül, míg a kapatagok járnak hozzá.
Igazad van, az analógokat nem írtam oda: Szántás/Ásógép = kézi ásás: forgat és lazít, a mélység izomerő függvénye... :) Borona = kézi gereblye Sekélykultivátor = horoló, kézikultivátor.
Majd talán a télen egyszer összeírom a fajtasoromat ...talán . Idén tavasszal is vagy 6-8 új fajtára sikerült szert tennem Pl : Gloria Red , Yerseiland , Starking delicious , Padana , C1 (késői nektarin ) Sweet Red .
Járni kell a csemetéseket , és nézelődni . A helyzet az az , hogy ami nekem van fajta , abból kb fele nem regisztrált magyarországon , tehát nem lehet ( elvileg ) szaporítani , így azokat a csemetekertészek is csak " swarcba " tudják csinálni . Az idén 3 fajtát szemeztettem egyik ismerősömmel : Primerose ( korai fehér ) Genadix 4 ( középkorai fehér ) Toscana ( nagyonkései sárga ) esetleg ezekből jövő őssel , ha lesz feleslegem ....
Egyetértek !!!! Én is szembesültem már ezzel a dologgal ezért kizárólag tavasszal talajmarózok , és egész évben hagyom a talajt ahogy van ( minimális beavatkozás ) . Tavasszal viszont muszáj , mert nálam agyagos a talaj és át kell levegőztetni . A kiszórt káliumot is ilyenkor juttatom a gyökérzónába . Szántani az őszibarackban nem lehet ... nincs is rá helyem , meg akkor mindig kínlódnék a barázdákkal , meg alapból nem szokták az őszibarackot szántani ...és ha jól látom a barackos topikban vagyunk . A tárcsázás meg talajművelésnek kevés , az nem lazítja fel eléggé , ráadásul nekem ahhoz kicsi a gépem , nem tud 25-tel menni , így bármilyen rossz is a véleményed , azért maradok a rotálásnál .
Abban teljesen igazad van . hogy a talajmunkákat igazítani kell a kultúrához és a talajhoz is , de azt hiszem , ha valaki a kiskertjében tavasszal megrotálja a barackfák tövét ... az azzal helyrehozhatatlan kárt nem fog okozni . Az általad javasolt szántás , tárcsázás , viszont egy 6 barackfás gazdánál talán nem egészen rentábilis .
Köszönöm. A www.statice.hu címen levő Farkas faiskolát én is ismerem. Ott egy -egy darabot is lehetett venni tavaly. Így lett nekem pl Snow Qeen , vagy Weinberger nektarinom.
Jaksicsék, szintén cegléden http://klikklap.hu/letoltesek/jaksics/2008_gyumolcsfa_keszlet.doc
Ez még a tavalyi, figyelgetni kell az oldalt:
http://www.statice.hu/
Szőreg Virág Áfész: Szőregi faiskolás termelőket integrálja, ha valami nincs fent árlistán, azt is megpróbálják beszerezni, mert egy rahedli faiskolás van Szőregen.
És Pest környékén az egyik képviselője. Zsolti gyakorlatilag bármit be tud szerezni, figyelgetni kell, mert még csak a szamóca árlista van kint: http://www.palesitsfaiskola.hu/?lap=fajtaismerteto
és végezetül Hunyad garden, bár ők inkább almában és szilvában erősek: http://www.hunyadi-garden.hu/gyumolcs.html
Többségük termelő. Én tizesével hordom fajtánként az oltványokat, lövésem sincs, hogy egyesével is lehet-e vásárolni, küldik-e postán stb. Ill. kis tételben nyilván az árak is mások.
Jó lenne ezeket a szállingózó listákat közzétenni, mert a gyümölcsfások honlapja (www.szolfa.hu) tavaly használhatatlan volt. Pesrsze ez ingyen reklám a faiskolásoknak, ha mi átadjuk egymásnak a listát, de legalább tundnánk hol lehet beszerzerni egy-egy fajtát.
Szerintem nem. Rendszeres védekezéssel a tafrina megelőzhető. Itt nagyon jó tanácsokat kaptam Az idén nem is volt tafrinám. Olvass bele itt-ott és megtudod, hogy mit és hogyan csinálják a többiek. Probáld meg beilleszteni a Te elképzelésedbe. Én így csináltam és nekem bejött.
Kedves Őszibarackosok! Pécsett a Mecsek oldalában van egy kertem, amit most ősszel szeretnék még néhány barackfával is betelepíteni. A környéken annyira erős a tafrinafertőzés, hogy már vannak olyan szomszédok, akik inkább kivágják a fákat, mert hiába permeteznek, a végén úgysem terem semmi. Léteznek a tafrinára rezisztens fajták? S ha igen, hol lehet kapni? Üdv
Sziasztok!
Tanácsotokat kérném, hogy mitévő legyek? Az almáimat megböködik a rovarok nem tudom, hogy mi. Az érési idő szeptember vége október eleje a szakkönyv szerint. Valami gyógyírt tanácsoljatok. Mondja az asszony, hogy csapdát rakjunk ki. Kérdésem milyet?
Ha lehet még, akkor mivel permetezzem le?
Üdv Vork12
Én viszont leginkább a régi, már nem nagyon szaporított fajtákat gyűjtöm. Almából már van egy pár. A szokványos Golden, Jonatán, Idareden túl van nekem pl. Asztraháni piros, Parker Pepin, Téli arany parmen stb...
Bocs , hogy csak úgy belebeszélek . Mozó egy régi hozzászólásodban olvastam ,hogy 40-50 fajtád van .Megoldható lenne ,hogy a teljes listát le-ill.megírd ?Én is gyűjtök -igaz nem csak őszibarackot.Almából 19,körte 13,őszib. 17, kajszi 8 ,meggy 6stb. van egyelőre.Sajnos Magyaro.-n elég macerás egy-egy újdonsághoz hozzájutni. A legtöbb faiskola nehezen változtat a bevált régi fajtákon.Te ill.atöbbiek honnan szereztek be újabb fajtákat?
Én az állandó rotálgatásnaknak nem vagyok a híve. Szerkezet nélküli homoktalajok kivételével 4-5 év alatt tönkreteszi a talajt. Anno, amikor tanultuk talajtanból én is barokkos túlzásnak tartottam a talajmaró szerkezetkárosító hatását, de gyakorlatban rossz vele szembesülni.
Valóban kiporosdik a talaj, és utánna az apró porfrakció pedig eltömíti a talaj pórusait és egy vízzáró réteg keletkezik. Ez úgy jelentkezik, hogy nem szivárog le a csapadék a mélyebb rétegekbe, hanem megáll a talaj felszínén. Száraz időben pedig kicserepesedik a talaj.
Nálunk homokos vályogtalaj van. A fóliában évente 1x-2x rotáltam idáig, a szántás után, idén olyan szinten jelentkezett, hogy a talaj felszínén pangó víztócsák elkezdtek algásodni. Amikor megszáradt, akkor pedig nem egyszerűen kicserepesedett.
Szabadfüldön úgyszintén: szántás, majd rotálás: nyár végére keményre tömörödött és kicserepesedett a talaj, hiába volt meghorolva vagy 3x, és az öntözővizet is nehezebben szívja el.
A magam részéről a jövő évtől kezdve hanyagolom a talajmarót. Szántás, borona, kultivátor, esetleg tárcsa.
Most szerintem se adj nitrogén tartalmú műtrágyát, mert hajtásnövekedést indukál, és a friss hajtások nem érnek be, így hideg télen elfagynak. A mirabolan alanyon álló őszibarackok és a MM106-os alanyon álló almák +nitrogén nélkül is későn fejezik be a hajtásnövekedésüket. A fölösleges nitrogén pedig tavaszig kimosódik a talajból.
Kálit leginkább lombhullás után, a foszfor pedig ritkán hiányzik a talajból, mineralizálódik annyi, amennyi kell, bár ártani nem árt, ha 2-3 évente kiszórsz némi foszfort.
Én a bedolgozás híve vagyok. 24 óránál tovább - ha tehetem - soha nem hagyok műtrágyát szabadon Ezzel nem csinál az ember kárt, mert a foszfor és a kálium alig mozog a talajban (kivéve homoktalajok), így ha "letesszük" a gyökérzónába, akkor az ott is marad, és a nedvesebb körülmények között jobban feltáródik. Míg a talajfelszínre szórva, száraz teleken alig. A lombhullás utáni bedolgozásnak (ásás, tárcsa stb.) pedig nem elhanyagolható előnye, hogy a lehullott lombot is megsemmisíti az ember. Ez azért fontos, mert a tafrina lehullott lombon is áttelel, akárcsak az almánál a varasodás. Igazán alapos emberek ilyenkor azért kiszórnak nagyon kevés nitrogént is, mert valamennyire segíti a levelek alaposabb lebomlását.
(Vagy például az csapadékosabb, enyhébb klímájú országokban a lehullott lombot permetezik le karbamiddal, így tavaszig a talaj felszínén elbomlik)
Nitrogént tavasszal kell kiszórni és bedolgozni. Fontos, mert medogozás nélkül az értékes nitrogén kb. 1/3-a a levegőbe távozik. Savanyú talajokra pétisót (mész-ammonsalétrom), meszes talajokra nyugodtan mehet az ammónium-nitrát. Ha van rá kapacitás ketté is lehet szedni a kiszórandó mennyiséget, és megosztva kiszórni.
Igen , ez lenne a lényege , csak szeptember eleje van és ilyenkor már növekedés ..optimális esetben ... nincs . Ha megnézed a termővesszőket , már ki vannak alakulva rügyek . Ilyenkor még egy feladata van a fának , a tartalék tápanyagok képzése , amit a törzsben és legnagyobb részben a gyökérzetben tárol el . Ezek cukrok , amiket a virágzáskor fog felhasználni , mivel akkor még nincs tápanyagfelvétel ( gondolj a juharszirup előállítására ) sőt a virágokban levő nektárt is már előző évben elkészíti , ugye értelemszerű , mert a cukorhoz fotoszintézis kell ahhoz meg levél és ugye virágzáskor még nincs levél . . Szóval a lombhullásig ez a feladata és ehhez kell a levél a lombozat . Persze egy egészséges fa már tárol ilyenkorra tápanyagot , de ha nem muszáj akkor ne zavarjuk , had tegye a dolgát amit a természet rendelt neki .
Nekem alapból az a mottóm , hogy minél kevesebbet avatkozzunk be a dolgokba ... persze amit kell , azt meg kell tenni .
De ha nálad így működik jobban akkor természetesen csináld így .
Aham, világos. Azaz elvileg lekéstem, viszont korábban kellett volna, de akkor meg nem tettem semmit, csak lestem. Most nem tudom mit tegyek, t.i. most már kb. 3 éve mindig ilyenkor szoktam (szabadságok után) zöldmetszeni (termővesszőket is visszavágni, de nem egészen addig, mint tavasszal), és látványosan jobban néztek ki a fáim, erősebb hajtások voltak, mint előtte szoktak kinézni, és én ezt annak tudtam be, hogy az ez utáni növekedésben több tápanyag jutott oda, ahová igazán kellett, kevesebb ment veszendőbe.
Ugye azt írják , hogy az augusztus eleji-közepi nitrogén adagolása jótékonyan hat a rügyek diferenciálódására , mert a növény plusz tápanyagot érez és nő a termőereje a virágrügyek képzése . Ezt azért úgy kezeljük , hogy ez akkor érvényes , ha vagy rögtön kap egy jó esőt utána vagy eleve tápoldattal juttatjuk a talajba a sót . Ha csak kiszórjuk , az lehet hogy csak egy szeptemberi esetleg még későbbi esővel fog beoldódni a talajba , és ilyenkor a nitrogén már bekeverhet a lombhullásra , és nagyban gyengíti a fagytűrését is a fának . Tehát nitrogént semmi esetre sem !!!!
A kálium ... klorid formájában ( piros ) 3 hónap alatt bomlik el oxiddá , ami felvehető a növény számára ... az ugye december eleje ... na akkor van a legkevesebb szüksége a fának a tápanyagra ( mélynyugalmi állapot ) . Február elejére , közepére kikerülhet az időjárástól függően a mélynyugalomból , ezt nevezzük kényszernyugalmi állapotnak , ilyenkor az anyagcsere kissé megélénkül ( duzzadnak a rügyek ) , na ekkor nem árt némi tápanyag , arról nem is beszélve , hogy a kálium jótékonyan hat a fagytűrésre !!!!
Tehát : én azt javaslom , hogy a kálium adagolásával még várjunk . Én decemberben szoktam kiszórni és nem bedolgozni , hogy a téli csapadék mossa be a talajba , aztán kora tavasszal művelem a talajt .
De mivel a kálium nem bomlik le ( mint a nitrogén ) ezért gyakorlatilag bármikor adagolhatjuk . Jó módszer a talajba forgatás is ..... mindenki tapasztalja ki . A foszfor ugyanígy .
A szakirodalom azt írja , hogy augusztus közepe után már ne metszük a fát , esetleg megzavarhatjuk a felkészülését a nyugalmi állapotra . Én most ezt tapasztalom , a jégverés után , ami nagy lombvesztéssel járt ( megfelel egy metszésnek ) , megpattantak a rügyek és friss hajtások vannak a fán . Ez most annyira nem rossz ,mert elősegíti a sebek regenerálódását , gyógyulását . Az új hajtások , biztos , hogy nem fognak már beérni , de a vegetáció élénkülése talán előnyösen hat a gyógyulásra .
Amit ki akarok hozni belőle , hogy nagyon kell vigyázni ilyenkor a metszéssel , mert egy nagy eső után újra hajtásnak indulhatnak a fák , tehát a nyári metszést augusztus közepéig be kell fejezni ... ezen ugye túl vagyunk .
Addig is a ritkító metszésnek van értelme , a sűrű lombrészektől megszabadítani a fát , hogy a vesszőket érje elég napfény a termőrügyek képzéséhez , de ezt egy jó gazda már sokkal előbb elvégzi .... májusban a hajtásválogatás alkalmával . Így már ki sem alakulnak ( vagy nem túl sok ) ilyen lombrészek . Ha azonban mégis , akkor azt a nyár közepén nyugodtan ki lehet vágni , akár termés mellet is , a termésnek is csak jót tesz , ha nincs egy nagy lombsátor felette .
A termővesszők visszavágását én ilyenkor nem szoktam elvégezni .... az írt két ütemnek nem látom az értelmét , azt egy ütemben tavasszal . Persze nem azt mondom , hogy nem lehet , én még nem csináltam . Esetleg a termőrügy képzésben lehetne szerepe , de az ilyenkorra már befejeződik , így semmit nem érünk el vele .
Na ennyit dióhéjban amennyit én értek hozzá .... ( talán magbaválló kolléga is hozzátehetne valami okosságot )
...fúúúú ... egyszer már otthagytam egy hasonló fórumot , amin ilyen gyerekded " beszólások " .. ( baszogatások ) mentek . Nem mondok véleményt róla , elképzelhető .
Védekezni nem akarok , nem tudom miért kellene . Udvarlás ...??? nem tilthatom senkinek sem ,hogy ide ne azt írja amit le akar írni . Nyugodtan lehetne szidni , becsmérelni is .... bárkinek meg van engedve , én azt hiszem az csak az íróját jellemzi .
Mindannyian mások vagyunk , más a stílusunk , ha egy férfi udvarolna így , az kissé zavarna , de hogy egy csinos , fiatal nő .... az nem !!!!!!
