Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Hogy érted a 'felülírást'? A linkelésre gondolsz? Arra, hogy bármely általam kiválasztott szó, szám, stb. lesz megjelenítve a szövegben, és rákattintva ott a hivatkozott oldal?
Az nem túl bonyolult.
Kinyitom egy új oldalon a hivatkozni kívántat, a címsort kimásolom (jobb egérgomb, másolás), majd visszajövök a folyamatban levő oldalra, ahol a hsz-t írom, beírom a szót, amit linkelni akarok, vontatott bal egérgombbal kijelölöm, ahogy ez megtörténik (a gomb felengedésének a pillanatában), a hsz. tetején aktiválódik a 'lánc' jel, arra katt, megjelenik egy ablak, oda bemásolom jobb gombbal az imént rögzített címsort ('Internet cím': beillesztés), Beszúrásra katt. Ekkor az éppen írt hsz-ben, amit még nem küldtél el, kékkel, aláhúzva jelenik meg a szó, ez lesz barna a végleges verzióban.
Ha a hsz. írása közben meggondolod magad, elrontottál valamit, akkor a fent levő 'láncjel' melletti 'robbantott láncjellel' tudod inaktiválni a hivatkozást (visszavált sima fekete, aláhúzás nélküli szóra).
Ez így leírva kicsit bonyolultnak tűnhet, de ha belejössz, már csak néhány kattintás... ;-)
Azért a "végével" még várjál... Nekem is van egy hasonló kajszim itt http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=124916647&t=9020473. Szegény már 5 éve ilyen, de rendesen terem-minden probléma nélkül (és a gyümölcse is igen ízletes). Persze a lemosót ne felejtsd ki és a gombaölő szer is segít.
Ha nem tolakodó a kérdés: melyek azok az alanyfajták a kajszinál, amelyeket lehet ültetni "elpusztult" kajszi helyett (csonthéjast csonthéjas helyére)? Ha jól tudom neked kajszi ültetvényed is van és már pótoltál egy-két elpusztult fát.
Hát... én enm tudom mennyire vagyok érdemes vagy nem :) , de már a leírtak sokat segítettek.
Augusztustól tanulmányozom a kajszikat, kiskertembe ültettem néhányat (tizenegyet). Fagyveszélyes zónában lakok és nehéz a beszerzés is errefele (Erdély).
Sikerült hozzájutni két fagytűrőbb fajhoz Bergeron, Kioto. Úgy néz ki a Harlyne is bejön. Van néhány román is.
Ezek mellett van két Gönczi is amelyet a lenti anyag alapján telepítettem, mert a tanulmány 4-re értékelte a fagytűrését, 3-ra a Magyarét.
Általánosságban az mondható , hogy a növény kondíciója . Ez viszont nagyon sok dolog függvénye . Erről szól maga a kertészet " tudománya " . Amúgy a fagyás , nem fagyás is csak egy eleme a termőképesség , termésbiztonság fenntartásának . A lényeg az , hogy át kell látni a teljes folyamatot a teljes rendszert és nem jó kiragadni egy elemét . Nem jó beleesni abba a hibába , hogy pl :helyes növényvédelem , de helytelen tápanyagellátás , vagy jó fitotechnika ( metszés , ritkítás ) de nem jó agrotechnika ( talajmunka ) ...stb . Ugye a konkrét kérdésnek is csak akkor van értelme ha van a növényen virágrügy ami el tud fagyni , ha kihagy egyes éveket a nagy termés a nem megfelelő kondíció , vagy más miatt ( kajszinál nem ritka ) abban az évben lényegtelen , hogy milyen a fagytűrése .
Persze házikertben nem kell , hogy mindenki kertészmérnök legyen ...én sem vagyok az ... de ha érdekli az embert sok minden hasznos infot őssze lehet csipegetni akár itt ezen a fórumon is . Sok embernek van itt már több éves esetleg évtizedes tapasztalata amit talán hajlandó is az arra érdemesekkel megosztani ( nagy kincsek ám ezek a dologok ) ... : )
A Gönczi is egy Magyar kajszi variáns tehát elég közel állnak egymáshoz . Szerintem a Gönczinek jobb a termésbiztonsága ( nálam legalább is ) . A kérdéses fagyérzékenység is hasonló lehet de azt ugye figyelembe kell venni , hogy a fagykár általában nem 100 % ( szerencsére csak ritkán van ilyen ) . Göncinek ..de a C 235 -nek is egy 50 - 70 % os fagyás még jót is tehet , elkerülhető vele a túlkötődés és lendületet adhat a növekedésnek . Olyan , hogy az egymás mellett álló két fajtán az egyik totál elfagy a másiknak semmi baja ...nem képzelhető el ...ez személyes tapasztalat alapján is így van . Amúgy a fagyást sok minden befolyásolja még a fajtajellegen kívül is .
Ha ismered C óriást akkor kb az a habitus erős növekedés nagy gyümölcs , de gyenge termésbiztonság ...valamit - valamiért . Korán virágzó fagyra érzékeny önmeddő így gyenge porzás esetén gyenge kötődés a többi betegségre időjárás fügvényében érzékeny . Jó termésbiztonságot az öntermékeny fajták adnak ...Gönci , Bergeron ....meg az újabb öntermékeny fajták .
A törzsén a kéreg szinte teljes egészében ilyen lett. Késsel egy darabban leemelhető. Alatta elporladt réteg van, amit kefével, kézzel egyszerűen el lehet távolítani. A törzset egyes helyeken sűrűn ellepték a száraz fagombák. Ez a fa szerintem tavasszal a gutaütés jeleivel el is pusztul.
A tavasszal egyébként át fogom oltani szilva törzsre, mert az elmúlt évben a törzsén a macska karmoláshoz hasonló tünetek jelentek meg. Bár kinőtte ezeket de végső soron szeretném megóvni.
Helló. Bár nem ehez a témához tartozik de eszembe jutott megírni hogy az általad adott Vega vesszők lettek a legjobb arányban eredt cserkók. Pedig hogy meg voltak imdulva.:)
