Akár le is lehet húzatni, ha tényleg függőleges lesz. De én még így nem csináltam, azért általában kissé kifelé tart a hajtás, ha nem elég lapos állású ehhez az előző évi, akkor oldalsót hagyok meg, általában oldalra is vinni kell valamerre. :) De a következő metszéskor kissé hosszabbra hagyom, és majd a súly lejjebb húzza, a nagyobb erőkar miatt jobban. (Erőkarból meg forgatónyomatékból jó vagyok, gépész a szakmám. :) Hosszú ideig próbálkoztam minden esetben külső rügyre metszeni, de minden ilyen esetben az lett a vége, hogy a következő évben levágtam az egészet, mert közben alulról kihajtott egy jobb állású, nagyon erős. De ezeket csak mint a "hivatalostól" eltérő eseteket említettem, hogy a különböző állású rügyekkel is lehet játszani.
Igen . Mindig a lehetőségeket kell kihasználni a koronaalakításnál , ha csak így lehet megfelelő irányú és minőségű ágat nevelni akkor lehet , bár mint ahogy nincs tankkönyvfa sem úgy rajzhajtások sincsenek ...és ezt nem gonoszkodásból írom ... de a belső rügyből nevelt hajtás teljesen függőleges lesz ebben az esetben , ha csak le nem kötözzük , persze az is lehet megoldás , én kajszi fánál csináltam hasonlót és teljesen jól sikerült irányba állítani ágakat . Szóval mindent meg lehet oldani , csak először azt kell tudni , hogy mi is legyen a cél .
[DOC] 1 Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat 20., Felsőrügyes metszés folyamata, célja, hatása rajz segítségével (= szektoriális kettős metszés). Brunner Tamás által kidolgozott metszési módszer. ... zsc2.tvn.hu/gyumifull.doc -
Ha ezt sikerül megtalálnod, itt szó van Brunner féle felsőrügyes metszésről.Érdemes elolvasni ill. utánanézni.
Hogy mindig külső rügyből neveljük a vázágat, az eléggé tankönyvízű kijelentés. Mert, mint mindenki tudja, aki anno tankönyvből akart metszeni tanulni, a fák nem olvasnak tankönyvet, és csakazértse oda növesztik az ágaikat, ahová kellene. :) Ezért írtam én a belső rügyről, ha úgy hozza a szükség. Az a tapasztalatom, hogy 5 csemete közül legalább 4 az egyik oldalon nem hoz megfelelő szögben álló hajtást. Tehát elültettünk egy csemetét, és az első évben az egyik oldalon (néhány pár centis csonkon kívül) csak egy ilyen nem túl erős, 30 centis hajtást hozott.
Ha visszavágjuk következő tavasszal, akkor év közben még kissé lejjebb húzza a súly, és év végére valahogy így néz ki az új növekménnyel. Ezen már aztán még ha belső rügyet hagyunk is, következő évre mindenképpen vízszintesen fog állni, mivel akkor már pár szem gyümölcs is terheli. Ami kiskertben, 80 centis törzsmagasságnál művelhetetlenné teszi alatta a talajt.
Belső rügyre metszve viszont ilyen lesz.
Ezt utána már megint lehet külsőre vágni a következő évben. Annak az évnek a végére már eléggé jól fog alakulni a vázág. (A rajz csúnyaságát ne vegyük figyelembe. :)
10 éves korára a vázágnak ez a szakasza valami ilyesmi lesz, ami nekem nagyon megfelel.
Képzeljünk el egy tengelyt a fa közepén , ami lehet a törzs meghosszabítása . Na ha az ágon ebben az irányban áll tehát errefelé mutat a rügy az a belső , ellenkező esetben külső a rügy . Aztán van még egy irány az oldalállású ,...bonyolítsuk a dolgot.... ezekből legyenek a termővesszőkön a hajtások . Tehát egy csemeténél mindig külső rügyből , de még jobb , ha egészséges csúcsrügyből , persze ha megfelelő az iránya , neveljük a vázágat ( vezérágat ) majd ha már termőre fordul akkor a termővesszőn lehetőleg oldalállású rügyből legyenek a friss hajtások .
Na ezt majd a hajtásválogatás címszó alatt kivesézzük .
A belső rügyek ( hajtások ) általában ( soha ) ne maradjanak a fán , több kárt csinálnak mint hasznot . Ezt egy csemeténél is hajtásválogatással lehet elintézni . Meg kell várni , míg kicsit megfásodik a hajtás , de még könnyen törhető és akkor kell a megfelelő hajtást meghagyni és az un .: konkurens hajtásokat és a befelé , lefelé ,sűrűsítő és a felesleges hajtásokat letörni . Barbár munkának néz ki , de ennél jobbat nem tehetünk a fával .
Na ezt is majd részletesebben ha itt lesz az ideje . Az új telepítésemen majd lehet szemléltetni .
Külső szem az, ami a koronából kifelé álló hajtást eredményez. Ilyen fekvő helyzetű vesszőnél ugyan mindegyik kifelé megy. :) Külsőnek a vessző alul lévő rügyeit nevezzük gyakorlatilag, a vessző teljes hosszában. Mármint, a képeden alul lévő rügyeit. A vízszinteshez ennyire közel lévő vesszőt ugyan fiatal fánál nem szabad meghagyni, ha vázágat akarunk nevelni belőle, mert utána terhelésnél lefelé fog lógni, de felnőtt fán termővesszőként oké. Alakítottam egyet a képeden. Így már elképzelhetőbb, hogy az alul lévők rügyek kifelé mennek, a felül lévők befelé, vagy legalábbis majdnem befelé. Ezen kell külső szemre metszeni. Ha a csemetén nem ilyen meredekek a vesszők, hanem mondjuk 45°-nál lejjebb állnak, de olyan erősek, hogy mindenképpen használni szeretnénk őket, akkor meg belső (vagyis felső) szemre metsszük, mivel év közben, terhelés alatt még lejjebb fognak ereszkedni, és így kapunk megfelelő állású vázágat. Külső szemre metszve vízszinteshez közeli vázágat kapnánk. (Magas törzsű fánál éppenséggel még az sem baj, csak a hagyományos alacsony törzsűnél.)
Nem katasztrófa , ha ősszel le voltak vágva a csemete ágait , bár jobb ha az ember már látja , hogy honnan fog hajtani a fa . Az elején mindenképp figyelni kell , hogy külső szemre metsszük az ágat , mert ha nem , befelé nől a hajtás és az elég gyatrán néz ki . És azért kell(ene ) megvárni a rügypattanást , hogy lássuk , hogy melyik az életképes külső szem , mert előfordulhat , hogy a rügy el van száradva , és az ugye nem hajt . Ilyenkor lehet egy magasabban levő szemre metszeni , és ha esetleg nagyon meredeken indulna akkor egy kis nádszál , vagy hurkapálca mellékötözésével lehet irányba állítani . Persze kis tételben ...: ) .
Amúgy a metszésnél az egyik alapelv , hogy a gyengén növekedő fát erősen , az erősen növekedőt gyengén metsszük .
( ez olyan mint a melegrántást hidegvízzel a hidegrántást melegvízzel esete .... ha valaki esetleg ért a főzéshez ... : ) )
Igen a váltóvesszős metszésről szólt a cikk ahol ezt olvastam, abszolut "bekevert "nekem.
Egy ilyen barackfám/Regina / van ami nehezen hajt és tavaly rengeteg apró gyümi volt rajta, maga a fa elég idős ca. 20+/- éves, vödörszám szedtem össze naponta alatta az apró semmirevaló ízetlen barackot...
Pedig tavaly előtt szép nagyok voltak rajra és közel sem ennyi..:-((
Nem tudom mit csináltam rosszul metszésnél, de valamit biztosan..
A tavaly őszi ültetést/Vénusz/ ugye nem akkor kellett volna metszeni?
A száraz nyársról még nem hallottam ... gondolom ha száraz akkor nem sok vizet zavar . Vagy talán olyan lehet amin nincs lombrügy csak virág ... de ez csak tipp .
Az ugarvessző ( ugarág ) a nevéből adódóan nem termővessző hanem csak lombhajtást tartalmazó ág . Ezt a váltóvesszős metszésnél alkalmazzák ( már kissé túlhaladott dolog ) amikor egy hosszabb termővessző mellett hagynak egy rövidre ( 2-3 szemre ) metszett " csapot " amin nincs termés . Majd a következő évben ezek a hajtások közül választanak termővesszőt és az előző évi termővesszőt teljes egészében levágják az ágról , és így váltogatják a termőfelületet .
Ezt akkor célszerű alkalmazni , ha a fa gyengén hajt , sok, de apró gyümölcsöt hoz , ha nincsenek megfelelő minőségű termővesszők . Hátránya , hogy ha jó karban levő fán alkalmazzuk , nagyon megerősödnek az ugarág hajtásai , és nem lesznek alkalmasak termővesszőnek .
A zöldmetszésnél fontos dolog a mértéktartás . Egy nagyarányú korai lombvesztéstől valóban beindulhat a rügypattanás . Nekem tavaly a jégverés után ( augusztus 4 ) volt néhány ..igaz csak fiatal ... fám , amin a már kialakult rügykezdemények kihajtottak . Elvileg a megfelelő mennyiségű nitrogén augusztus közepén-végén nem okozhat ilyen dolgot és a lényege pont az , hogy a növény felvegye beépítse , de ne használja fel növekedésre , így azt a következő tavaszon használja csak fel , és ettől lesz erős a növekedés indulása , ellenálló a betegségeknek ... fagynak is ... ugyan is akkor már nem nitrogén a nitrogén , hanem be van építve különböző vegyületekbe . Amúgy a késői hajtás nem probléma , lényeg az az , hogy ez a hajtásvégeken történjen és ne a rügyek pattanjanak meg , persze ehhez az is kell , hogy a moly ne rágja meg a csúcsrügyeket , mert akkor ott nem tud hajtani .
Tavaly ez volt az elképzelésem, hogy majd a nagyon nagyokat nyáron kinyikkantgatom, de először időm nem volt, augusztus elején meg megnyekkent a derekam, főszezonban. Szeptemberben pedig már nem mertem hozzányúlni, nehogy hajtani kezdjen, mert esetleg nem fog beérni a hajtás. Talán idén megcsinálom... Káliumot kapott tavaly nyáron, az akkori írásod alapján, lassan már meg lehet nézni, milyen hatása volt a rügyekre. Már kezdenek megduzzadni itthon, vége a mélynyugalomnak.
Nyár végén méxerintem korai a nitrogén, mert hajtást indíthat, ha rájön egy nagy eső, az pedig mostanában minden augusztusban van. Így is szinte az első fagyokig szokott hajtani az őszi.
Igen a Nektár-H erős növekedésű és kevés virágrügyet hoz ... a többihez képest . Ilyen még az Andosa , a metszésénél fogok is kínlódni , mert nagyon besűrűsödött nálam is . Az előny ezekkel , hogy nem igényel komoly ritkítást . Amúgy a gondodra talán az lenne a megoldás , hogy az erős vesszőket kivágni és hagyni tápanyagot , meg fényt, helyet , a vékonyabbaknak , hogy lombhullásig kicsit szedjék össze magukat .
Amúgy ha általánosságban kevés a termőrügy akkor egy alapos kálium adagolással lehet segíteni ezen .
Az idén 3 adagban juttatom ki a tápanyagot ... a szokásos 2 vel szemben . Utánanéztem , és kipróbálom a nyár végi nitrogén adagolást . Az okosok azt mondják , hogy az is segít a rügy diferenciálódásánál .
Nonitot használok ...ezt nem ismerem . Egyszer egy nonion nevezetű szer volt csak , na az nem volt jó . Több is kellett belőle , meg nehéz volt elkeverni ... meg nem is tapadt rendesen .
Hát igen , előbb-utóbb ez az euroárfolyam megjelenik az összes termékben . Én már az őszi káliumot is dupla áron vettem , a múlt szezonban 8800 volt a mázsa ár , most egy zsák annyi .
A rügyhiány nálam leginkább a Nektár-H-nál általános, ez van legtöbb nekem, a nektarinoknál pedig az erős ágak is az aljuktól tele vannak hármas virágrügyekkel. Jól gondolod, a Nektár-H-nak nagyon erősek a vesszői, de ez valahogy úgy csinálja, hogy egyes hajtások nagyon erősek lesznek, a többi meg nagyon gyenge. Ez csak erre a fajtára jellemző. Én is csak hajtásválogatást csinálok, a zöldmetszés talán eredményt hozna. Vagy nem, mert telente ennél elég nagy a rügyelfagyás (a védett fekvés ellenére), és a zöldmetszés talán elhúzná a hajtásnövekedést, kevésbé érnének be a vesszők. Talán.
Hát nem túl bíztató amit a növ.védőszerekről írtál,én még nem is néztem körül ,mert az itteni boltokban még "korai" a vegyszerbeszerzés.Apropó te mit használsz tapadásfokozóként ?Tavaly olvastam egy Silwet nevű új szerről ,ismered esetleg ?
Ha Ősszel meg volt az alaptrágyázás (Kálium , foszfor ) akkor most nem igazán kell neki , majd rügyfakadás előtt . Persze szervestrágyát azt bármikor lehet adni .
...: ) ... OK , majd csinálok néhány fotót . Ma a műtrágyát cipelem haza , mert ebben a kaotikus időszakban jobb ha az ember betankol , mert ki tudja mi fog még történni . Pl : A boltban ahova járok , még 16 zsák NPK műtrágya volt 8600-ért és ha elfogy a következő beszerzés már 9600 lesz . tehát ha 2-3 nappal később mentem volna , már 16000 -rel többet fizettem volna ugyanezért . Őrület .
Megvettem a növényvédőszerek egy ( nagy ) - részét . A Score-on és a Bravo-n kívül fizettem 59 000 -et ,és ha nem lesz optimális az időjárás akkor még kell egy csomó minden . Szóval egy kisebb vagyon az idei indulás . ...most jut eszembe kajszira meggyre nem is vettem kontaktszert .
Persze ... idő kérdése az egész . Kevés fának még nem kell nekiállni . A zöldmetszés is megoldás ...sőt kívánatos lenne , persze ha jól van csinálva , de az csak ritkító jellegű lehet , mindenképp szükség van a tavaszi igazításra . Én csak hajtásválogatást csinálok a ritkításkor , májusban , ez nem helyettesíti a zöldmetszést , de erre van időm . Abban az estben állok csak neki ollóval , ha valami miatt kevés a fán a termés , hogy ne bozontosodjon el , ne nyúljanak meg a vesszők .
Egyébként annak a jelenségnek , hogy csak az ágak vége van csak berakódva , is itt kell keresni a nyitját . Persze vannak erre hajlamos fajták , elsősorban nektarinok , de én inkább a nem megfelelő lombozatnak tulajdonítom a dolgot, sőt a hajlamos fajtáknál is az erős növekedés és sűrűsödés okozza ezt . Ha túl sok a hajtás és sűrűen vannak akkor nagy lesz a levélízek közt a távolság és a rossz megvilágítás miatt nem alakulnak ki a termőrügyek . Ettől lesz , hogy csak a vessző vége felé lesznek virágrügyek . És ez gerjesztődik évről évre . A megoldás , hajtásválogatás ritkítás .... persze majd ha már lesz , úgy 10 cm-es méretnél már lehet csinálni .
