A bypass az a rendszer ami lehetővé teszi a nyár friss, hajnalban hűvösebb levegő bevezetését a hőcserélő megkerülésével.
A fagyvédelem az másik téma. Szerintem peterch sem arra utalt a kommentjében, hogy van olyan bypass is ami a jegesedés ellen dolgozik. Legelábbis én így értelmeztem a kommentjét.
A hővisszanyerőnek két komoly problémája lehet, egyik a lefagyás (eltömődés) a másik pedig az, hogy nyáron nem szeretnénk ha az esetlegesen hidegebb friss levegőt előmelegíteni a bentivel. peterch leírta ezekre a szükséges megoldást megfelelő tervezéssel, illetve a minimálisan szükséges kiegészítéssel.
"Egyértelmű, hogy a beszívott levegő kerüli meg a hőcserélőt!"
Ezt a rekuperátort kerestem a múlt héten :) régebben láttam, csak most nem találtam. Köszi.
Ebben valóban van bejövő bypass, de nem a fagymentesítéshez, itt ezzel oldják meg a nyári éjszakai hűtést.
Ebben a cuccban a fagyás ellen úgy védekeznek, hogy a kintől beszívott hideg levegőhöz meleg levegőt kevernek a berendezést körülvevő fűtött helyiség levegőjéből a rekuperátor tetején lévő lyukon át (3. oldal 2. ábra: "intake warm air via frost protection valve"). Ez egy padláson persze nem működne túl jól, mert azon a lyukon is hideg levegő jönne be :)
Ezzel egyidőben a beszívó ventilátor is a leglassabb fokozatra kapcsol
és ha még ez is kevés, akor lezár a lyuk, teljesen leáll a hideg beszívás és csak a kifúvó ventilátor működik egy ideig, a lakás meleg levegőjével fűtve fel a hőcserélőt.
"Télen átkötöm a szellőztetőgép és a fali kifúvónyílás közé. Így a kimenő levegőből még kifacsarja ami benne maradt, és csinál nekem HMV-t."
Néhány adat számoláshoz (remélem mindenütt jól számoltam):
Egy köbméter levegő öt fokkal történő lehűtése során 0,001675 kilowattóra hőhöz juthatunk.
300 liter víz hőmérsékletének 20 fokkal történő megemeléséhez 7 kilowattóra energia szükséges.
Tehát ha a hőszivattyún átáramló levegőt a hőelvonás során öt fokkal hűtjük, akkor a víztartály 20 fokkal felfűtéséhez 4179 m3 levegőt kell átküldeni rajta.
Viszont ha a szellőztetésed 100 m3/órára van beállítva, akkor mindössze 2400 m3 levegő jön ki a rekuperátorodból, az is 24 órára elosztva.
Ráadásul ha a hőszivattyúd 2,6 kilowatt hőt ad át a víznek (Thermox 300), ahhoz (maradva az 5 fokos léghűtésnél) a ventilátorának 1552 m3/óra sebességgel kell dolgoznia, miközben a rekuperátorodból minmdössze 100 m3/h sebességgel jön ki a levegő, ami az jelenti, hogy a számára szükséges légmennyiségnek mindössze 7 százalékát tudja a rekuperátorból venni.
Persze ha a levegőt nem csak öt fokkal hűtjük, akkor arányosan nagyobb hőmennyiséget tudunk kivonni belőle, de a hőforrás eleve hideg levegőjét túl sok fokkal sajnos nem lehet tovább hűteni jelentős COP romlás nélkül.
"A by-pass mar egy megoldott dolog, nem kell feltalalni."
Úgy tudtam, hogy a bypass ággal a hőcserélő kimenő részét szokás megkerülni, például hogy amikor nyáron az éjszakai hideg levegővel próbáljuk lehűteni lakást, akkor a kimenő langyos levegő ne "fűtse elő" a bejövő hideget.
Nem tudtam, hogy létezik ilyen fajta bypass ág is, ahol a hőcserélő bejövő iránya kerülhető meg (iktatható ki). Ha esetleg tudsz ilyen rekuperátort mondani az interneten, megköszönném. én hirtelen nem találtam ilyet
"" hogy a távozó légjárat egyetlen pontja se hűlhessen soha fagypont alá."""
Ugy gondolkodol,mint a gyartok.:(
Azt elhiszem, hogy nekik az lenne a jo, ha sohasem lenne 0C foknal hidegebb. De elhiheted, hogy jol meretezett es jo formavalasztott hocserelo sohasem fagy meg! Az en cso a csoben hocserelomben es a Bartos hocsereloben is van amikor a kifuvott levego homerseklete melyen a fagypont alatt van es a kifuvott levegoben apro jegszemcsek csillognak.
Egy rekuperator legyen nagyon egyszeru, jol megtervezett es kesz! A vezerles az mas teszta, az mindenkinek a magan ugye, hogy milyet szeretne es milyet epit(tet) be.
A cel mindig az egyszeru,uzembiztos es hatasos hocserelo-szelloztetorendszer. Legalabb is szerintem. A by-pass mar egy megoldott dolog, nem kell feltalalni. Annak a vezerlese is felhasznalofuggo.
Meglehet csinálni, de ügyesen, nem teljes légszállításokkal stb... a lényeg, hogy nem könnyű szellőztetőrendszerrel összehozni a dolgot a nagyon eltérő légszállítások miatt, illetve télen a fagyásveszély a telített vízgőztartalmú levegő továbbhűtése miatt nagy... nem lehetlen, de ügyeskedni kell sokat! :)
Sőt, beépítek egy csövet a ház legmelegebb pontjáról (tetőtéri előtér tető alatt) a pinyóba. Nyáron onnan fentről elszívom a meleget, szellőztetőn át befújom a hideget.
Nyáron bekötöm a fali beszívónyílás és a szellőztetőgép közé. Így qvajó hatásfokkal a kinti melegből csinál nekem HMV-t, miközben a kifújt hideg levegőt szétküldöm a házban a szellőzőrendszeren keresztül.
Télen átkötöm a szellőztetőgép és a fali kifúvónyílás közé. Így a kimenő levegőből még kifacsarja ami benne maradt, és csinál nekem HMV-t.
"A hidegek bealltaval azt tapasztalom, hogy a rendszer legaljan kb 2-3 liter viz is osszegyulik. A ventittaltornal levo t idom alja le van dugozva, de van ott egy kis "ureg", amiben ez a viz osszegyulik."
Valószínűleg a hideg csőfalon kicsapódó vízpára gyűlik ösze alul.
Amatőrként két megoldást tudok:
1: el kell vezetni alulról a vizet: de az elvezető cső ne menjen fagyveszélyes helyeken.
2: a cső belső fala lehetőleg sehol ne kerülhessen harmatponti hőmérséklet alá (táblázat mellékelve) amikor is a párából víz lesz. A lakáson belülre eső csőszakasz valószínűleg mindig elég meleg lesz (ahol meleg a fal), a többi részt kell hőszigetelni, ekkor a távozó meleg levegő végig fűtve tartja a cső falát. Szakaszos szellőztetés esetén az első percekben persze így is lesz némi nedvesedés a (még) hideg csőfalon, de az a kevéske remélhetőleg később el is párolog majd.
"Ilyenkor a para eltavolitasa utan meg legalabb 10percet uzemben kell tartani. hogy lefolyhasson a kondenz, mielott az egesz hocserelo kihulne."
Lehet, hogy hülyeség: arra gondoltam, hogy
- a rekuperátor külső levegőt beszívó részén kialakítani egy olyan bejáratot is, ahol a hideg levegő közvetlenül lenne beszívva és nem a hőcserélőn át (bypass ág a bejövő irányban)
- egy motoros váltószelep döntené el, hogy a hideg levegő a hőcserélőn át jöjjön be, vagy közvetlenül (pontosabban milyen arányban)
- a szelep pillanatnyi állását a kifelé távozó levegő leghidegebb pontját (fagyveszély) mérő hőérzékelő szabná meg: tehát tulajdonképpen egy automatika a hőcserélő (hideg levegővel történő) "hűtését" vezérelné úgy, hogy a távozó légjárat egyetlen pontja se hűlhessen soha fagypont alá.
Ekkor nem kellene foglalkozni a hőcserélő utófűtésével, leolvasztással meg ilyenek.
"de ahogy láttam gyári egységeket képeken, szerintem ott sem volt nagyobb a lemezek közötti táv."
Talán arra építenek, hogy az erős légáram kisodorja őket a szabadba. De itt épenhogy nem lesz erős légáram. Persze ez csak okoskodás, lehet, hogy simán lecsorognak a vízcseppek és szokásom szerint túllihegem a problémát...
Az is lehet, hogy ha a légjárat nem pont függőleges, hanem ferde egy kicsit, akkor a vízcseppek összegyűlnek az "alsó" szélén és ott már alig érvényesül a légáram lebegtető hatása és a "fal mentén" könnyebben le tud csorogni a víz.
A légáram-vízcseppekkel kapcsolatban talán igaza lehet Mekk Eleknek. Az egész szerkezetet az ábrához képest nem pont fordítva kellene beszerelni, hogy a kifelé áramló levegő jöjjön be fentről, így a légáram nem a gravítáció ellen dolgozna. (?)
Nálam mindenképpen fűtött, meleg helységben lesz - gépészeti helység külön, ezért is korlátozott a hely! :) Ezért esetleges szakaszos üzemeltetés és leállás mellet nem fog tudni a víz belefagyni, ki kell majd, hogy folyjon.
A 2mm-t én már picit soknak is tartom, mert szerintem bár való igaz, hogy egy vízcsepp kövérebbre hízik majd jó eséllyel, de ahogy láttam gyári egységeket képeken, szerintem ott sem volt nagyobb a lemezek közötti táv... és mivel ez túl is van méretezve (bár nem tudom hogy számoljátok, ha valaki leírja örömmel veszem, kb. 25 nm felület /2 mm táv és 100m3/h mellett a légsebességet - sejtem, de nem akarok butaságot írni, ne olvassa el még laikusabb :) ), szerintem ennél már nem nagyon lehetne nagyobb távot betenni, mert az már sok lenne összességében a rendszert nézve... gondolok itt a belső térfogatra, összméretre stb...
Sziasztok, a szellozteto rendszerrel kapcsolatban lenne nekem egy kerdesem. A hazba beepitettek 3 helyre egy szellozo csovet (fuggoelegs muanyag csovek, alul egy t idomba bekotve ventillator). A csovek nem fuggolegesen mennek ki a tetore, hanem a padlasterben el vannak "huzva", azaz vizszintet ag, majd fuggolegesen ki a megfelelo idomon keresztul). A hidegek bealltaval azt tapasztalom, hogy a rendszer legaljan kb 2-3 liter viz is osszegyulik. A ventittaltornal levo t idom alja le van dugozva, de van ott egy kis "ureg", amiben ez a viz osszegyulik. Ugy jott ki a dolog, hogy az egyik helyen a viz tulcsordult es jol elaztatta a falat. A tetokivezetes gyari kialakitasu, elvileg az eso nem tud visszafolyni. Letezhet, hogy a paras levego kicsapja a nedvesseget a padlasteren levo hideg csoveken es az visszafolyik? Hogyan szoktak ezt a profik megoldani? Minden segitseget megkoszonok! emts
Igen, a csucsara kell allitani ugy,mintha egy szogre akasztottad volna a csucsanak a kozepenel fogva. Nem kell sehova sem dontogetni, csak a kondenz elfolyo lemezet kell enyhen kifele domboritani es annak a legalso pontjara tenni az elvezetonyilast.
Ha jol megtervezted es egy picit tulmeretezted es a maximalis legszallitasnal nem lepted tul az aramlasi sebesseget szamottevoen ,akkor a kialakulo vizcseppek is letudnak majd folyni megfagyas veszelye nelkul. Egy ami okozhat problemat , ha csak idonkenti szelloztetesre lesz hasznalva nagy paraelszallitasra. Ilyenkor a para eltavolitasa utan meg legalabb 10percet uzemben kell tartani. hogy lefolyhasson a kondenz, mielott az egesz hocserelo kihulne. De ez csakis akkor, ha futetlen kornyezetben lesz elhelyezve. Ezert kell a gyari cuccokat is +7C foknal nem hidegebb helyre beepiteni, a multkori eszmecserebol ez szurodott le nekem.
Tudom, hogy én csak egy buta és nagyképű ember vagyok,
de attól tartok, hogy a viszonylag kis légsebesség mellett a lemezek közötti mindössze 2 mm-es távolság túl kevés lesz ahhoz, hogy a nedvesség kicsapódásakor kialakuló kis vízcseppek egyből le tudjanak gördülni közöttük (a vízcseppek felületi feszültsége miatt jó darabig egy helyben fognak maradni a két lemezhez tapadva és csak egy kritikus méret fölé hízva lesznek elég nehezek a lefelé meginduláshoz). Ezen tovább ront az, hogy a légáram felfelé halad, a lemezek között tartva a sok vízcseppet.
De ne legyen igazam.
Hasonló felületi feszültség probléma lehet, ha túl vékony vízlevezető csövet alkalmazunk: egy bizonyos vastagság alatt a csőben lévő összes vízcsepp körben a csőfalhoz tapadva egy-egy álló "vízdugót" képezhet (ezek átlátszó csővel kísérletezve jól láthatók), ebben az esetben csak bizonyos, nullánál magasabb felső víznyomás erejétől indul meg a csőben az áramlás. Ez a víznyomás viszont csak egy bizonyos vízszint felett alakul ki, ami azt jelenti, hogy a cseppálca télen szinte soha nem lesz teljesen száraz (20 fokos víz = baktériumtenyészet?). Ha viszont olyan vastag belső átmérőjű csövet alkalmazunk, amelyet nem tud "átérni" egy vízcsepp, akkor egyrészt nem tudnak kialakulni ezek a vízdugók a csőben, másrészt a csőben végigáramló kevéske meleg levegő temperálja a járatot lefagyás ellen (ettől még nem árt kívülről hőszigetelni is pl a padláson futó csőszakaszt).
Való igaz, ha 90° -al elforgatom, akkor kijön minden, aminek ki kell... :) Én alapvetően eddig abban a meggyőződésben éltem, hogy a függőleges alatt azt értjük, hogy élére állított lapok, nem pedig lapjára fektetve... :) És minden megdöntve a meleg belépő oldala felé pár fokban (tehát nem vízszintesen mint a képen, hanem megdöntve) így kifolyhat aminek ki kell...
De abszolut igaz, ha nem kicsit döntöm meg, hanem 90°-ban akkor lesz az igazi! :)
Filterek mennek bele mindenképpen a beszívó ágnál, de azt egy külön egységben, a motorral egybeépítve teszem majd, és ez külön modulként üzemel majd...
Kicsit már félve illesztem a skiccet, de így, ugye ... :)
Elöször is köszi a képeket!!! Jó látni hogy ténylegesen készül valami.
Másodszor, amire peterch is utal, amit rajzoltl az frankók vizszintel elhelyezét. Acsúcsára kell állítani és mindjár rendben van minden!
Az én gyári szerkezetemben is így van.
Jelenleg 24 órában megy a gép legkisebb fokozaton (60-100m3 között valahol), illetve a fürdés/fürdetés idejére kap napi 20 percet 300m3/h-n. Evvel az üzemmóddal napi 2-5 liter kondenzvíz keletkezik. A páratartalom az 51-55% között van, ami mérföldekkel jobb mint ami előtte volt (70% felett).
Rovid leszek! Nezd meg az abradat! Fuggolegesen van? A kondenzviz is a fuggoleges feluleten gyulemlik ossze? A kondenz kivezetese is egy fuggolegesen szerelt rekupechez van idomitva?
