Azért nem bánnám, ha esetleg valaki tudna mondani olyan hőcserélőket, amelyeknél a gyártó a hatásfokot nem csak egy légsebességre adja meg és megadja a méréskori hőmérséklet különbséget is. (miattam ne álljon neki senki az interneten keresgélni, de ha valaki esetleg kapásból tud ilyeneket, az legyen szíves és ossza meg)
Azt tudom, hogy számos rekuperátor gyártó (talán 80-95 százalékuk is) nem több, de egyetlen ilyen légáram/hőkülönbség/hatásfok adat-sort sem ad meg a berendezéséhez, csak közöl egy hatásfokot (amit talán a leglassabb légáram és negyven fokos hőmérsékletkülönbség mellett mértek) és közli hogy a légszállítása milyen határok között mozoghat (a szegény balek meg az hiszi, hogy a megadott 75 százalékos hővisszanyerési hatásfok nem csak a 100, de a 450 m3/h-s ventilátor fokozatra is igaz :)
Úgyhogy nem leszek meglepődve, ha nem sok olyan hőcserélő van, amelyhez egynél több légáram/hőmérsékletkülönbség/hatásfok adatsor is meg van adva (már az egy is ritkaság).
Pedig jó lenne tudni, hogy a levegő sebesség emelkedése milyen arányban rontja a hatásfokot. Van egy olyan gyanúm (reményem), hogy valami miatt nem egyenes arányban, tehát ha egy hőcserélő (egy bizonyos hőmérséklet különbség esetén) 100 m3/h légáramnál 80 százalékos hatásfokú, az 200m3/h-nál nem 40 százalékos lesz. Mert ha ez így van, akkor a beszereléskor (szokás szerint) jó nagy légsebeségre belőtt rekuperátorok VALÓDI hővisszanyerő hatásfoka az enyhébb téli órákban (ami kb a fűtési szezon fele) nem éri el talán a 10-20 százalékot sem (a gyár által a prospektusban megadott 60-80-nal szemben).
Vannak szamok, amiket hasznalunk es kesz. Ha Te is realisnak tartod, akkor mi a problema? Van sok gyarto sok fele meretu,anyagu,formaju hocserelovel szamolgasd ki a feluleteiket ,a megadott legcseret es kapsz egy szamot,ami majdnem azonos, anyagtol fuggetlenul.
Nekem a 100Wh volt a szimpatikus legkozelebbi lefele kerekitett, ami a biztonsagosabb uzemet biztositja.
Próbálom számolgatni: 37 fokos hőmérséklet különbség esetén a négyzetméterenként 100 watt egészen reális érték, mondjuk ehhez kellene néhány adat levegő/oxidált.alumínium hőátadási tényezőre különböző légsebességek esetén. Honnan lehet ilyen információhoz jutni? Vagy te is csak saccoltál egy értéket a hozzáférhető egyéb (pl levegő/fal) hőátadási értékekből és az alumínium adszorpciós képességéből?
(felraktam egy egyszerű számolót IDE (később majd letörlöm), de a különböző légsebességekhez kapcsolódó levegő/alu hőátadási tényezők ismerete nélkül ez nem számoló, csak egy saccoló)
Mar ertem, hogy mi a gond. Te nem olvastad azt a hozzaszolasaimat, ahol irtam, hogy 1nm feluletre 100 Watth-t szamolok es -15C fokot kulso es +22C fokot belso homersekletnek.:)
Minel lassabb a levego sebessege, annal jobb, eppen ezert nem gond, ha alacsokken a 0,7m/sec.-nak. Sehol sem irtam ezt a sebesseget es foleg nem mint konstanst.
Lehet, hogy lemaradtam egy régebbi bejegyzésedről ahol ezt az elképzelésedet magyarázod:
van valami oka annak (köze a fagyáshoz), hogy nem szeretnéd, ha a hőcserélőben a légsebesség 0,7 m/s alá csökkenjen? Ez valami különleges sebesség, ami minimálisan szükséges valamihez?
Na akkor meglátjuk, lehet így nagyobb közzel kellene csinálni, most úgyis van pár dolog, ami miatt kedd előtt nem állok neki, addig megérik a gondolat! :)
Nem ertem mi a titok szerinted. Adott a lemez meret lemezek kozotti tavolsag,hofokok, orankent a 3600sec. tudjuk, hogy mennyi hoenergia kell az 1m3 levego 1C fokkal valo felmelegitesehez, tudjuk szamolni a terfogatot, akkor mi a titok?
Elmeletileg a Te lemezmereteidbol kiindulva minden mm a tavolsagnal 50m3/ora, ha jol szamoltam. Igy 1mm=50m3, 2mm=100m3, 3mm=150m3, 4mm=200m3. Az 5mm mar a fagyveszely hataran van. Ahogyan irtam mar regebben en mindig inkabb a 10-20% tulmeretezes hive vagyok, ezert a nagy minuszokban nem javasolnam a 200m3/ora feletti hocseret, foleg nem furdes,vagy intenziv fozes eseten.
Ez a 4 mm azért érdekelne, mert gyárinál láttam ilyet (hasonló méret, bár keresztáramú), és mindenképpen akarom, hogy legyen egy olyan max. fokozat, ahol 200-250 m3/h pörög .... ha ezt a jelenlegi, tervezett 2 mm-el csinálnám meg, akkor már fennállna a fagyásveszély, vagy nem lenne megfelelőa hatásfok a nagy légsebesség miatt?
Mert akkor inkább lesz 4mm... :) Csak úgy már lassan akkora lesz az egység, hogy nem tudom egyedül hozni/vinni... :)
Mint mar regebben irtam,en 1m2=100Watt-al szamolok orankent -15C fokos kulso es 22C foks belso homersekleteknel.. A Te esetedben a feluletek nagysagabol szamolva vigan belefer akar a 4mm is,de akkor a legcsere cca.200m3/o maximum.
Azt leírnád nekem, ha megkérlek, hogy milyen adatokból összefüggésekkel lehet számolni ezt a 150m3/h-át fagymentes üzemre? Mert érdekelne ugyanez 2 illetve 4 mm esetén is... :) Mert ha tudni fogom, akkor már nem kérdezek feleslegesen... :)
Egyébként csak egy gyors közvéleménykutatás jelleggel: ki mekkora távot tartana a lemezek között az én rendszeremnél? (120 db 88cm*33,5cmből vágott hatszög, 0,3-as alu lemez)
Ahogy egyébként én tudom, az ózón "sima on-off" egység, szóval nem lehet nagy dolog lecserélni a beltérijét egy mennyezetire... az meg jellemzően 30-50 között hozzáférhető, ha ez az ember szive-vágya, és van rá $ is... :)
""" -nincs mennyezetbe süllyesztett beltérivel. Sima fali engem zavar. """
""" -csak egy helyiséget hűt"""
Akkor vedd le a kulso kopenyt es a hocserelot epitsd be a legcsatornaba.
A tarolo kulso felfutese sem gond, mert rovidrezarod a hideg-melegvizes bemenetet egy keringetoszivattyu es egy futopatron segitsegevel megoldhato. Nekem a nyari uzemmodnal ha nincs elegendo napsutes, akkor a gazkazan csak a felso egyharmadot futi, hogy a kollektor tudjon radolgozni, ha van lehetoseg. Telen egy atkapcsolo segitsegevel uzembe helyezem a rovidzarast es igy ha fut a kazan, akkor az egesz tarolot melegiti, mert igy forog a viz a taroloban . Neked is ez megoldas lehet.
Ertem az elgondolasodat es mint otlet megoldhato. Igy kikuszobolod a fagyasveszelyt az igaz, de lesz egy ujabb gond es pedig a bejovo friss levego utofutese, hogy azert ne legyen kenyelmetlen ott ulni a befuvok kozeleben.
Ezert hangsulyozom allandoan es mar ugy erzem magam mint egy papagaj, hogy a tervezesnel-meretezesnel kell jol donteni es igy mind a ket problema letudva. A by-pass-t meg hasznalod arra, amire valoban beepitettek es az a nyari huvos levego egyenes bejuttatasa a hazba elomelegites nelkul.
"Az Ozone Aqua az ilyen dolgokat kapásból megoldja"
Szerintem is ez a lényeg! :) De persze ha ez a cucc amit kinézett a fórumtárs sokkal jobb árban van, akkor lehet vele barkácsolni, és meg lehet oldani egy T idommal és termosztátvezérelt pillangószeleppel, hogy a levegőnek mi legyen a sorsa... :)
Én ezen thread elejétől kezdve kimondottan a fagymentesítés témakörét feszegetem.
"A hővisszanyerőnek két komoly problémája lehet, egyik a lefagyás (eltömődés) a másik pedig az, hogy nyáron nem szeretnénk ha az esetlegesen hidegebb friss levegőt előmelegíteni a bentivel."
Amit én írtam (bejövő ág bypass), az szerintem mindkét problémára megoldás lehetne:
- fagy esetén
a kerülő ág szabályozása segítségével mindig pont annyival csökkenthetjük a hőcserélő lehűlését, hogy a hőcserélőn át kifelé távozó meleg levegő éppenhogy ne tudjon fagyveszélyes szintre lehűlni. Peterch szerint ez a hőmérséklet lehet nulla alatt is, én hiszek neki, ebben az esetben a bejövő ág bypass szabályozás megengedheti akár pl a kimenő mínusz öt fokot is.
- nyári hűtő üzem esetén
pedig ugyanez a bypass teljesen nyitva lehet, ekkor ugyanúgy nem történik hőcsere, mint ha a kimenő levegő kerülné el a hőcserélőt.
Tehát úgy gondolom, hogy ez az egy bypass megoldhatja a téli jégmentesítést és a nyári hűtő-üzemet is.
A bypass az a rendszer ami lehetővé teszi a nyár friss, hajnalban hűvösebb levegő bevezetését a hőcserélő megkerülésével.
A fagyvédelem az másik téma. Szerintem peterch sem arra utalt a kommentjében, hogy van olyan bypass is ami a jegesedés ellen dolgozik. Legelábbis én így értelmeztem a kommentjét.
A hővisszanyerőnek két komoly problémája lehet, egyik a lefagyás (eltömődés) a másik pedig az, hogy nyáron nem szeretnénk ha az esetlegesen hidegebb friss levegőt előmelegíteni a bentivel. peterch leírta ezekre a szükséges megoldást megfelelő tervezéssel, illetve a minimálisan szükséges kiegészítéssel.
"Egyértelmű, hogy a beszívott levegő kerüli meg a hőcserélőt!"
Ezt a rekuperátort kerestem a múlt héten :) régebben láttam, csak most nem találtam. Köszi.
Ebben valóban van bejövő bypass, de nem a fagymentesítéshez, itt ezzel oldják meg a nyári éjszakai hűtést.
Ebben a cuccban a fagyás ellen úgy védekeznek, hogy a kintől beszívott hideg levegőhöz meleg levegőt kevernek a berendezést körülvevő fűtött helyiség levegőjéből a rekuperátor tetején lévő lyukon át (3. oldal 2. ábra: "intake warm air via frost protection valve"). Ez egy padláson persze nem működne túl jól, mert azon a lyukon is hideg levegő jönne be :)
Ezzel egyidőben a beszívó ventilátor is a leglassabb fokozatra kapcsol
és ha még ez is kevés, akor lezár a lyuk, teljesen leáll a hideg beszívás és csak a kifúvó ventilátor működik egy ideig, a lakás meleg levegőjével fűtve fel a hőcserélőt.
"Télen átkötöm a szellőztetőgép és a fali kifúvónyílás közé. Így a kimenő levegőből még kifacsarja ami benne maradt, és csinál nekem HMV-t."
Néhány adat számoláshoz (remélem mindenütt jól számoltam):
Egy köbméter levegő öt fokkal történő lehűtése során 0,001675 kilowattóra hőhöz juthatunk.
300 liter víz hőmérsékletének 20 fokkal történő megemeléséhez 7 kilowattóra energia szükséges.
Tehát ha a hőszivattyún átáramló levegőt a hőelvonás során öt fokkal hűtjük, akkor a víztartály 20 fokkal felfűtéséhez 4179 m3 levegőt kell átküldeni rajta.
Viszont ha a szellőztetésed 100 m3/órára van beállítva, akkor mindössze 2400 m3 levegő jön ki a rekuperátorodból, az is 24 órára elosztva.
Ráadásul ha a hőszivattyúd 2,6 kilowatt hőt ad át a víznek (Thermox 300), ahhoz (maradva az 5 fokos léghűtésnél) a ventilátorának 1552 m3/óra sebességgel kell dolgoznia, miközben a rekuperátorodból minmdössze 100 m3/h sebességgel jön ki a levegő, ami az jelenti, hogy a számára szükséges légmennyiségnek mindössze 7 százalékát tudja a rekuperátorból venni.
Persze ha a levegőt nem csak öt fokkal hűtjük, akkor arányosan nagyobb hőmennyiséget tudunk kivonni belőle, de a hőforrás eleve hideg levegőjét túl sok fokkal sajnos nem lehet tovább hűteni jelentős COP romlás nélkül.
"A by-pass mar egy megoldott dolog, nem kell feltalalni."
Úgy tudtam, hogy a bypass ággal a hőcserélő kimenő részét szokás megkerülni, például hogy amikor nyáron az éjszakai hideg levegővel próbáljuk lehűteni lakást, akkor a kimenő langyos levegő ne "fűtse elő" a bejövő hideget.
Nem tudtam, hogy létezik ilyen fajta bypass ág is, ahol a hőcserélő bejövő iránya kerülhető meg (iktatható ki). Ha esetleg tudsz ilyen rekuperátort mondani az interneten, megköszönném. én hirtelen nem találtam ilyet
