Nálunk 2 faiskola van. Az első a "mi kutyánk kölyke", helyi kertészmérnök a családjával, díszbokrokat termel, plusz gyümölcsoltványokat árul. Szinte kivétel nélkül csak ismert fajtákat. Megkérdeztem, és (a kivihez hasonlóan) erre is azt válaszolta, hogy az emberek csak ismert fajtákat vesznek meg. Ha valakinek azt mondja, hogy Incrocio Pieri, az azt hiszi, hogy az anyját szidják. Hogy lehetne jó fajta, mikor ő még nem hallotta ezt a nevet? A Lidlben nincs ilyen fajta, almából is csak "zöld alma" és "piros alma". A piacon is hogy elkedvetlenednek a vevők, mikor kérdezik a fajtát, és azt hallják, hogy Granny Smith alma vagy President szilva... Most is előttem van, ahogy az érdeklődő mosoly komorságba fordul... Micsoda? Azt nem ismerem. Mikor apám a hobbigyümölcsösünket telepítette anno, ő is csak a régi neveket kereste, amit meg nem ismert, abból azt a fajtát vette, aminek erősebb volt a fája. De különben nem is a régi fajtákkal van a baj, hanem hogy csak és kizárólag ezek vannak sok helyen. Na, és a másik faiskola, az első közelében, ugyanazon a főúton. A tulajdonosnak többedik telephelye. Nála ősziből is van vagy 20 fajta, és érdekes módon, mind elkel, tavasszal már csak a beteg, fagyott maradék van.
Valaki tavaly azt írta egy topikban, hogy az új, levédett fajták jogdíja csak pár 10 Ft darabonként.
Ja ... szóval akkor ez a 22-es csapdája , nincs kereslet az újdonságokra , akkor nincs kínálat sem és viszont .
Mi piacos emberek azt mondjuk , ha valamit nem vesznek meg , hogy " na akkor már nem lehet gatyázni ha nem viszik akkor eladjuk " ...remélem érted . Nem akarok marketingtanácsokat adni ... nem tisztem , de ha nekem árudám volna egész biztos rá tudnám beszélni az vásárlókat arra amit el akarok adni . Csak két példát . Nézzünk meg egy " nem magyar " előállítónak vagy kereskedőnek a honlapját és nézzünk meg egy hazait ..... szóval nem véletlenül csorgatjuk a nyálunkat páran , hogy .... húúú de jól néz ki ez meg az a fajta . És ha valaki nem bújja az internetet annak meg nyomtatni egy brosúrát nagy színes képekkel az újdonságokról , és már sokkal könnyebb lenne rábeszélni ......na ezek csak így eszembe jutottak .
Persze a fő okot én is a végtelenül bürokratikus , még a vasfüggöny korszakát idéző engedélyeztetésben látom , ez viszont egyértelműen szakmai hiányosság . Az meg hogy nálunk hogy válik be egy fajta , nehogy melléfogjon a termelő .... hát nézzen utána , mérje fel az adottságait , piaci helyzetét ..stb ... gondolkodjon , ne kelljen már mindent állambácsinak elrendezni .
Persze lehetne még ezen füstölögni , de minek .
Amúgy az őszre mik lesznek elérhetők nálad őszibarackból ???
Az elmaradott fajtaszerkezetről a nehézkes engedélyeztetés is tehet. Biztos tudod, de _elvileg_ nem szabad olyan fajtát szaporítani, ami nem szerepel az OMMI fajtajegyzékében. (Túlszabályozottság) Oda pedig relatív hosszú vizsgálat után kerül be egy fajta, ami addigra jóformán el is avul, ill. újabb, jobb fajták jelennek. Ez a túlszabályozottság egyfelől a termelőt védi (majd a gondoskodó állam megmondja, hogy csak bevált fajtát szabad termelni), de másfelől pont az innovációt gátolja. Bár mostanában van erre is kiskapu: a kiszemelt fajtát fel kell venni "szállítói fajtajegyzékre", és máris lehet szaporítani. Így szaporítják pl. Maria Aurelia-t. Nagy valószínűséggel az elkövetkezendő években utolérjük fajtaválasztékban az "eut".
(De ugyanez gátolja a pl. régi alma- és körtefajtákfajták szaporítását is. Műkedvelő hobbikertész körökben elég népszerűek "a nagyapa almafája", de ezek többségét is csak kézen-közön lehet beszerezni)
Nincs a Mariska-Ford-Champion vonallal semmi baj. Nálunk nagyon kedvelt fehér húsú, igazi _házikerti_ fajták. Profi ültetvénybe nem feltétlenül valók. Esetleg választékbővítésre...
A kertészeti árudákra duplán igaz, hogy ott a _kereslet_ alakítja fajtaválasztékot, ezt mint árudás mondom. Én nagyon szívesen biztosítanák széles választékot, ha a kisemberek nem csak Champion őszibarackot, a Germensdorfi cseresznyét, a Golden almát és Vilmos körtét lennének hajlandóak megvenni. Az az 5-10 százalék "megszállott" kevés. Ezer meg egy példát tudok hozni. Pl. 5 évvel ez előtt hoztam almából Rubinolát és Topázt (mindkét fajta nagyon ellenálló a lisztharmatra és a varasodásra, azaz jóformán alig kell permetezni gomabölő szerekkel) A két tizes kötegből a szezon végére kb. 2-2 darabot adtam el. Eliskoláztam, a következő szezonban megint ilyen "hatalmas" mennyiséget adtam el, a végén már ajándékba adtam ismerősöknek. A Topázból még így is van 2 db 20l-es konténerben. Cseresznyéből szintén a Germensdorfi a "király" 60 eladott Germensdorfira jut 40 egyéb (Linda, Bigaró, Katalin, Margit, Van, Szomolyai) De megnézve más lerakatok kínálatát, látható, hogy ők is ugyanezzel problémával küzdenek. És itt zsebre megy a játék... A készlet 2/3-át el kell adni, hogy nyereséges legyek. Ha csak a felét adtam el, akkor ingyen dolgoztam.
Itt el is érkeztünk az alanyokhoz. Házikerti termesztésre, amatőrök kezébe nem való intenzív alany. Így árudába sem, ahonnan az hobbisták szerzik be az oltványokat. A gyenge növekedésű alanyok igénylik a támrendszert, a jó talajt, az állandó tápanyagutánpótlást és az öntözést. Ezzel megint csak az 5-10 százalék van tisztában és tartja is be. Pl. ősszel is voltam megnézni egy ilyen házikerti almást. Tarackos homokon képzelj el derékmagasságban kikatlanozott fákat, az ágaik pedig kb. a vállamig értek. A fák egyébként 7-8 évesek lehettek, és a tulaj elmondása szerint csak pár szem dió nagyságú almát teremtek....
Mult hét pénteken megint volt nálam egy másik almás: szintén M9, de a tulaj nem épített támrendszert, mert minek az... Tavaly nyáron a szépen termő fáinak a nagy részét megdöntötték a viharok, de volt olyan is fa is, ami teljesen kifordult (homok talaj)
Én úgy gondolom, hogy mind az alany- és mind a fajtaválasztékot szét kellene bontani hobbi- és profi vonalra.
... és persze a háztáji termelők között is vannak olyanok,akik szeretnének kipróbálni újdonságokat/lásd ÉN/,hogy a saját izlésem alapján tudjam eldönteni, hogy pl milyen fajtákból telepítsek többet.Mert egy szakkönyv fajtaleírása is relatív.Ami nem izlik a szerzőnek,v,a munkatársainak v. 10000 másik embernek az még lehet,hogy jó és nekem pl ízlik.De hát ez a baj,hogy nekem fajonként csak 20-40 fám van és az ilyen fogja be és örüljön hogy él.
Ha jól tudom Boldogkőváralján van egy komolyabb ültetvény modern fajtákból,de gondolom ők külföldről hozták be az oltványokat/meg jó messze is van Tőled/
Így van.Én sem értem,hogy Mo. miért rekedt meg 50-100 évvel ezelőtti szinten.Meg kell nézni egy cseh,szlovák v. lengyel faiskola kínálatát.Ők is szocik voltak,nem hiszem,hogy most olyan sokkal gazdagabbak lennének náluk mégis vannak újdonságok.Aki pedig ki AKAR próbálni új fajtákat,az gondolom szán is rá pénzt,legfeljebb vmivel később jön vissza a fák ára.Még jó,hogy vannak ezek a fórumok ,így tudok én is néhány hozzám hasonló mániákus segítségével hozzájutni néhány engem is érdeklő oltványhoz.Mert nem elég ,hogy a választék szegényes ha néhány oltványt szeretnék mondjuk 400 km-rről beszerezni a faiskolás szóba sem áll velem.Sajnos ez a szomorú tapasztalat.
Természetesen tudjuk , hogy komoly munka van a nem " mezei " alanyok mögött és azt is hogy nem annyi az áruk , mint a mandulamagnak , de hogy drága lenne a magyar piacra , azt honnan lehet tudni ????
Alapvető piaci tézis , hogy amíg nincs kínálat addig kereslet sincs , és mivel nincs kínálat tudni sem lehet semmit a piac reakcióiról .... bár lehet hogy kitalálta valaki hogy ez úgy sem kell a magyar termelőknek ne gyártsunk ilyent .
Aztán ha még alanyhasználatban el is vagyunk maradva a világtól de fajtahasználatban még jobban ... had verjem el a port a hazai növénynemesítő " szakembereken " vagy aki ezért felelős . Szóval a Champion , Ford , Mariska ...gerincű kínálaton már 50 éve túl kellett volna lépni , de még 2009-ben is ezek és hasonló elavult fajták adják . Érdemes megnézni a magyar fajtajegyzéket , időutazást tehetünk a múltba ...
Persze mondhatjuk , hogy jó ez a háztáji termelőnek úgy sem ért hozzá , de talán azokra is kellene gondolni akik 3-4 fánál nagyobb méretben gondolják a termesztést ne keljen már importálni a csemetéket , ha ezt magyarországon is meg lehetne termelni ... rentábilisan !!!!!
Az meg hogy ismeretséggel be lehet szerezni ezt-azt ... tudom én is , de mennyivel egyszerűbb lenne ha az ember bemenne egy kertészeti árudába és valódi kínálatot tennének elé mind alanyban mind fajtában .
Amúgy a kárpátmedence " zord " éghajlatával kapcsolatban nem osztom az álláspontodat én már láttam " rendes " alanyon levő ültetvényt és el kell mondjam igen jól bírják a hazai klímát ...
Az intenziv vegetatív alanyok mögött komoly kutatómunka és fajtafenttartás áll. Ezért ezeknek az alanyoknak a jó része licencdíjas, védett fajta, tehát csak a fajtatulajdonos engedélyével lehet utánszaporítani. Ez még a magyar piacra drága. Nálunk -ebben a szezonban- egy oltvány nagykereskedelmi nettó ára 550-600 Ft jelenleg. A kisker ár mondjuk ennek a duplája. Ennyiből csak "mezei" csírás magra telik pl. őszinél. Nyugat-Európában az oltványok is jóval drágábbak. (Kiskerárat tudok: Németország 20-25 euro, a nagyker valószínűleg a fele, tehát 10-12 euro, azaz 3000 Ft, de majd megkérdezem pontosan egy ismerőst)
Másrészt a nyugat-európai nemesítőműhelyekből kikerülő alanyok nem mindíg teljesítenek jól a Kárpát medence néha szélsőségesen kontinentális klímáján (pl. 40 oC, aszály, de ugyanakkor erős téli lehülések is előfordulnak 4-5 évente.)
Egyébként ismerettségel be lehet szerezni intenzív alanyokat, pl. elméletileg el van téve nekem 100 db Pyrodwarf féltörpe alany körtéhez, de nem lehetetlenség beszerezni valamilyen St. Julien klónt vagy éppen Cadamant (bár ez éppen igen erős növésű). Igaz a kis tételhez szerencse is kell, 100 darabot senki nem fog behozni egy olasz mikroszaporító laboratóriumból. Nekem úgy lett ez a körte alany, hogy egy 10000 db-os tételből maradt meg véletlenül egy ismerősnél.
Őszibaracknál alkalmazott sövény/szerű/ alak a palmetta,ezt más gyümölcsöknél is alkalmazzák.Én először Timon Béla :Őszibarack c. könyvében olvastam róla anno./kép is van róla/.A sövényalak nem jár feltétlenül együtt sűrűbb ültetéssel,itt a lényeg a sorirányra merőleges-növés korlátozása.Sövény/szerű alakot gyakorlatilag bármiből ki lehet alakítani,más kérdés hogy a fenntartása mennyi munkával jár.Én almával és körtével is próbálkozom.Bár almából egy sorom M9-es alanyon,de erősebb alannyal is próbálkozok,a módszer lényege,hogy már az első emeletet időben lekötözöm vízszintesre,vagy ahhoz közelire így már az elején visszafogom a növekedést.Hogy ez mire lesz elég majd kiderül. Az pedig tényleg sajnálatos,hogy nálunk szinte semmilyen intenzív alanyhoz nem lehet hozzájutni/talán az M9 alma a kivétel/,pedig őszibarackhoz is létezik jó néhány :Siberian C,Julior,Citation,Ishtara,GF20-37 stb.,talán majd unokáink...
Igazából nem válasznak szántam , hogy ne úgy csináld hanem így , csak érdekességképp tettem fel ezt a kajszis fotót .
Természetesen nem sövény a kajszi hanem karcsúorsó , de olyan hogy " sövény " korona , vagy művelési mód a baracknál sőt csonthéjasnál ... tudtommal ... nincs . Talán almánál létezik a nagyon sűrű 30-40 centis tőtáv , azt nevezhetnénk sövénynek .
Amúgy pont ez a fájdalmam , hogy itt nálunk az ilyen minőségű alanyokra szemzett fák nálunk a " köznép " számára elérhetetlenek . Talán Európában nálunk egyedül .. : ( ... mert rajtunk kívül mindenhol már ezeket alkalmazzák .
Azt még hozzáteszem,hogy a képen látható ültetvény kialakítása is természetesen nagyon tetszik és ha komolyabb mennyiségben foglalkoznék kajszival én is szívesebben alkalmaznám ezt a kialakítást,mint a hagyományos óriásfákat.
Bocs,nem kötekedni akarok,de két dolog sántít a válaszodban: -én nem mondtam,hogy a kajsziból lehetetlen,csak azt hogy én nem próbálnám meg.A köznép számára elérhető alanyok mellett csak rengeteg zöldmunkával lehetne vmiféle intenzív koronaformát fenntartani.Mivel kajsziból a 13 fa egyelőre elég ,a közeljövőben-hacsak törpésítő alanyhoz nem jutok-nem valószínű hogy próbálkozok ,/de később kitudja.../ -nem akarnék szakmai vitába bocsátkozni nálam tapasztaltabbal,de az általad felrakott képen nem sövényformációban van a kajszi/a sövény sorirányra merőleges kiterjedése sokkal kisebb mint a sorirányú/,hanem vmilyen orsóforma-leginkább karcsúorsó-ami természetesen szintén intenzív koronaforma,csak más kialakításban.
Igen , igazad van , hogy nem mindenki azonos " okból " foglalkozik a barackkal . Én elsősorban gazdaságossági szemszögből nézem ( ha egyelőre nem túl nagy tételben is ) , aki csak kedvtelésből foglakozik vele mások a szempontok . Itt a környékben van egy kiskert ahol a kivágott szőlőlugasra van alakítva a barackfa , mondhatom mintaértékű , precízen kikötözve az ágak , valami csodálatos , és elég sok munkát is ad a nyugdíjas gondozójának ...ez is szempont .
Amúgy nem kimondottan törpe alanyra gondoltam amikor az alanyhasználatra gondoltam , de az tutti , hogy mandulaalanyon nem lehet egységes orsó állományt létrehozni . Persze egyedileg lehet . Sőt a növekedési erélyt is lehet szabályozni pl : tápanyagellátással(megvonással ) , talajműveléssel (nem műveléssel ) , zöldmunkával (hiányával ) stb . csak ezek ki fognak hatni a termés mennyiségére is minőségére is . Szóval nem lehet " büntetlenül " törpésíteni egy amúgy erős növekedésű fát . Sokkal jobb , ha genetikailag van visszafogva növekedés ... az alany által ... ekkor ugyan is megadhatjuk a növénynek az amúgy szükséges " ellátást " ( talajművelés , tápanyag , öntözés stb . ) és ez elsősorban a termésre fog hatni és kevésbé a növekedésre .
Szóval érdekesek ezek a dolgok , sajnos mi magyarok nagyon le vagyunk maradva ezen a téren . Persze mindenki kisérletezzen pl : a koronaalakítással , én is kisérletezek , meg fogok is még .
A moníliás barackfát még az ősszel erősen visszavágtuk. Persze a "sebek" be lettek kenve azzal amivel kell. Szegény fa jó 10 éve nem volt megnyesve szóval képtelhetiek mennyire burjánzó volt. Na most már nem az. Ez az első lépés ahogy olvastam...
Olvastam még hogy a monília az ágak/törzs repedésiben is is ki tud telelni. Ezért tavasszal majd kap egy alapos "lemosást" a fa amivel kell... A legutolsó ága sem fog kimaradni, mert így visszanyesve már lényegesen könnyebb kezelni...
Kérdés... Kell e valami direkt monília ölő szerrel permetezni még a rügyezés előtt/kezdetén vagy majd csak akkor amikor virágozni kezd? Olvastem ezt is azt is erről...
+ majd ha a visszavágvás után újra elkezd hajtásokat növeszteni hogyan metszem meg az új hajtásokat?
20-30 éve nem szántott kötött talajokon én azt tapasztaltam, hogy ha leszedegetem a kis fa sok hajtását, akkor a maradék nem fog sokkal gyorsabban nőni. A gyökerek fejlődése pedig sokkal-sokkal lassabb lesz, a fa zöldtömege év végére harmada lesz, mint ha nem nyúltam volna hozzá. Pedig nagy gödröt ások nekik, általában fél köbméter földet megmozgatok. Évekig próbálkoztam saját oltványoknál hajtásritkítással, ezért merem ezt mondani. Tavasszal meg jött az őzbak, és a meghagyott vesszőket letördelte az agancsával.
Nálam az vált be leginkább, hogy a koronanevelés első évében nem nagyon nyúlok a vesszőkhöz, hagyom bokrosodni a csemetét. Azért levágom a rossz helyen növő, extrém módon erős hajtást, meg a vezérnek kiszemelt konkurenseit, valamint a gyengén növő vezérjelölt mellől szinte mindent, ahogy írtad, hogy lépést tartson a többivel. Így a gyökérzet megerősödik, a törzs vastagszik. A következő évben aztán erősen nő, mert megvan az alapja. De ilyenkor sem piszkálom év közben túlságosan. Csak amit muszáj.
Mivel jónéhányan vagyunk akik kicsiben gyümölcsözünk ,én elsősorban rájuk gondoltam a sövényszerű formák kipróbálásában.A szakkönyvek szerint pl a karcsúorsóhoz nem kell törpealany.tudom én csak kis-versenyző vagyok,de van egy kisebb sorom magoncra szemzett nektarinokból.Szerintem nincs vele több munka,mint a katlan /v. váza/ koronával,sőt: létra egyáltalán nem kell a metszéshez,kisebb a permetezési veszteség ,könnyebb a zöldmunka és a gyüm.ritkítás.Term. azt nem tudom megítélni,hogy ültetvényben ez hogy működne ,de kicsiben annak aki sokfélét szeretne viszonylag kis helyen szerintem érdemes kipróbálni.Jó,tudom ezek nem profi-fák,de én szeretnék kipróbálni sok fajtát,ezért is favorizálom a sövényszerű formákat/ nem csak ősziből,hanem almából és körtéből is van,mondjuk kajsziból én sem próbálnám meg/
Próbáljuk kitalálni , hogy mivel is permetezd a fát , de én először mindig egy alapos ásózást , trágyabeforgatást és tápanyagpótlást javasolok ... ha megér ennyit a dolog .
A " virágleszáradás " egy nagyon tágan körülírt tünet , nehéz kitalálni belőle a tényleges problémát .
A koronaalakítás fontos dolog , hogy miért a " katlan " korona jellemző itt nálunk ? Amúgy ez a katlan egy kissé leszorított váza " Vasa " korona , ahogy az olaszok mondják . Először is , mert viszonylag ez igényli a legkevesebb zöldmunkát , aztán az élettartama is hosszabb mint az intenzívebb koronaformáké , de szerintem a legfontosabb dolog , az , hogy a mandulaalanyon vagy vadbarackon levő fákból ezt lehet csinálni . Egy orsó , esetleg palmetta vagy akár Y koronaforma is csak egyöntetű ...általában klónalanyra szemzett állományból alakítható ki . Persze házilagosan lehet barkácsolni , én is próbáltam , de egyöntetű , támrendszerhez igazodó állományt a hazai csemetékből nevelni nem nagyon lehet . Meg persze ezekhez az intenzív koronákhoz támrendszer kell ami ugye nem kis pénz .
...és arról nem is beszéltünk,hogy az őszibarackot Mo-n jellemzően katlankoronára alakítják.Intenzív koronaformákat pl karcsú orsó.vmillyen sövény/pl palmetta/ nem.Pedig ez sem hülyeség ,legalább is kisebb tételben biztos nem.Bár nekem is nagy része /22 db /katlan,de van egy palmetta-szerű sorom kopaszokból,ill.tavasszal lesz ugyanilyen formájú szőrösökből is.Nekem tetszik ez a forma,nem nehéz fenntartani,minden munka a földről végezhető és vegyszertakarékosabb is mint a katlan.Almából és körtéből is van hasonló jellegü sorom 1-1.
Jó,tudom ezek nem profi-fák,de én szeretnék kipróbálni sok fajtát,ezért is favorizálom a sövényszerű formákat/ nem csak ősziből,hanem almából és körtéből is van,mondjuk kajsziból én sem próbálnám meg/