Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A roxana nálunk abszolút működik, nem fagyott el még eddig. Van 2 db 10 éves fa belőle, szerintem nagyon jó fajta, tavaly előtt 90 kg volt 1 fán, és szép darabos volt így is. A terület az elég jó kb 160 méter tengerszint felett magasság, enyhe déli lejtés.
A Spring Blush ilyen bőven virágzó . A koraiságához képest jól viseli a fagyokat virágzásban is pont ezért mert sok apró fejletlen rügy is van rajta ami a fővirágok elfagyása esetén hagy némi tartalékot . Majd a ritkítás igényére leszek kíváncsi , bár nem biztos , hogy mind megtermékenyül majd .
A Tsunami annyi virágot nem hoz , de azon is van bőven és az öntermékeny egész biztosan ritkítani kell majd termőkorban .
Ma készültek a képek, majd tavasszal metszük meg. Így van kialakítva a korona, de látszik hogy két különböző fajta nem lesz pont ugyan olyan állású. Egy fajtán belül sikerült azért egyöntetűre kialakítani a korona formát. Van még több fajta kajszink is, de most csak ezeket fotoztam.
Ha nem túl nagy fáradtság tehetnél fel pár fotót a korona alakról . Amúgy milyen alanyon vannak ??? Nekem tavalyi és tavalyelőtti ültetések St Julienen és valamennyi Wawiton . Érdekelne , hogy milyenre alakítottad őket .
De kérdés,hogy tavasszal vágjam-e vissza,vagy majd nyáron ?Ha tavasszal vágom vissza nem fog túl erős hajtásokat hozni ? /ja a terrára raktam fel Neked alma és meggy képeket is ,metszési tanács igénnyel :)/
Sztem nem érdemes./aki nagyban csinálja persze többet kap érte,de nem ér többet sőt.../ ,ízben ugyanaz,viszont nehéz sérülésmentesen szedni,mert ráül a vesszőre,sok fajta reped a csúcsi résznél,aztán rohadás.nekem 4 fajtám vn/volt,de már tüntetem el őket...csak a helyet foglalnák...
Az ellenállóságra a lombozatot értik azt valóban mondhatjuk ellenállóbnak a többinél ( tafrina , stigmina ) de a gyümölcsnél az a baj amit már az előttem szóló is mondott . A magháznál bereped a gyümölcs és ugyan beforrja a repedést de ha érés előtt esős idő van akkor úgy ahogy van megindul az összes .
Nem akarok sokat vegyszerezni, van az udvaron 2 kajszi messze a kerttől, még lemosó permetezést sem kaptak soha - na azok ketten bio-k.
Amúgy a lapos barackról pont azt irják sok helyen, hogy ellenállóbb a hagyományos fajtáknál. Akkor az ellenállóság csak marketing? Na venni vagy nem venni...
Maradok a hagyományosnál ha ilyen kényes, csak hát tetszett érdekes...
Én is akartam vásárolni anno, de lebeszéltek olyanok akiknek van. Ízre nem kiemelkedőek, viszont betegségekre nagyon fogékonyak, a lapos részüknél rothadnak. Sokat kell vegyszerezni, ( jóval többet mint a hagyományost, pedig az sem mondható bio-nak) hogy egészségesek maradjanak.
Lehet rosszhelyen kérdezem, de mi a véleményetek úgy általánosságban a kinai lapos barackokról, vásárolni szeretnék egyet, de nem tudom milyet, vagy hogy egyáltalán akarjam e.
Egyetértek az előttem hozzászólókkal, annyi ismeretlen dolog van, amikor két fajtát hasonlítunk össze. Eleve biztos, hogy két külön anyafáról származtak a szemzőpajzsok. Lehet, hogy már a Harcot anyafája is fertőzött volt a fitoplazmával a Pincoté pedig még nem. De ugyanez érvényes az alanyra is. Azt sem tudjuk, hogy valóban mitől pusztultak ki, mert az, hogy kipusztult az csak a folyamat vége. Rengeteg dolog jöhet szóba, talaj, fajta, vírusok, talajgombák (Verticillium) stb. és újabban a fitoplazmák jönnek szóba, elsősorban azért, mert korábban nem ismerték őket és a betegség tüneteit nem mutató anyafákat vígan használták szemzőhajtások szedésére a faiskolások.
Viccet félretéve . Szerintem először is teljes biztonsággal be kéne azonosítani , hogy valóban gutaütés ölte-e ki az egyik fajtát . Valaki növényvédős szakember ( gyakorlati tehát ismeri a csonthéjasokat ) látta-e , mondott-e róla szakvéleményt ?
Milyen tünetek jelenkeztek milyen volt a lefolyása ennek a folyamatnak ...kéregelhalások , sérülések voltak-e , hol jutott be a kórokozó ?
Honnan származnak a csemeték egy helyről-e vagy más termelőtől esetleg alanyilag egyformák vagy eltérőek ?
Nekem van mindkettő fajta , de egyik sem érzékenyebb a másiknál .
Mindkettőtök észrevételeit, tanácsait köszönöm (Ali-bá 2928 és Medallon 2929).
Eredeti elképzelésem szerint a most 2 éves suháng (suhángnak hagytam ültetés óta) alját kb 1m 60-ig lecsupaszítom (rügyeket is kivakítom) és ami felette indul, azt jól megválogatva, hézagokat hagyva az indulásuknál egy évig magára hagyom. Nem gondolok arra, hogy -erős túlzással- csokorba kössem őket, mert úgyis "gyertyaláng" jellegű növekedésre számítok. A leívelést sem gondolom erőltetni, lekötözéssel csak egy tölcsér jellegű növekedésre törekszem, feltételezésem szerint a termés súlya majd elintézi a többit. Azt a fogást, hogy az ágak végén egyelőre nem szabad termést hagyni, nem ismertem, de használni fogom. Egy apró fogást a lekötözésre, hátha másnál is beválik: Én a kötözés okozta bevágás elkerülésére nem gézszerű anyagot használok, hanem egy 20-30 cm-es elöregedett pvc locsolócsődarabba fűzöm a kötözőzsinort a faágnál, és annak az ellapuló felülete már nem vág be. Van úgy, hogy zsinor helyett végig csőanyagot használok.