Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Minden sárgabarack fából 2 db-ot vettem, egyedül az Orangeredből pusztult el 1. Végtelenül sajnálom, a legszebb fám a megmaradt Orangered, már idén termett kb. 15 kg-ot, és hihetetlenül finom. (harmadik éves volt)
A szilva-sárgabarack himlő vírus párhuzam akkor nem tökéletes, de remélem néhány év múlva kajszi tapasztalataimról is be tudok számolni.
Annyit még a kajszi fákról, hogy néhány szabály keményen betartok:
gyakorlatilag nem metszem a fákat, amióta 1 évesen kialakítottam
októbertől áprilisig nem nyúlok hozzá még ezen kevés metszést elvégezni sem
ősszel és tavasszal is lemosó prmetezem
a néhány vessző lemetszése után azonnal permetezem
Ez a talaj kérdés a szilvánál nagyon érdekes. Felmerült már bennem is. Nálam kifejezetten jól érzi magát a szilva, de pl az őszibarack nem. A meggy és cseresznye is szuper, a sárgabarack pedig nagy kérdés.
Mivel ez egy kajszi fórum, én a kajsziról beszéltem és azért írtam a beteg növények megsemmisítését. A vírusos egyedek a kajsziban nem hoznak jóízű termést és a hozamuk is csökken, bár akár egy évtizedik is életben maradnak. Én rendszeresen kivágom őket. Szerencsére a szilvák között már van egy csomó toleráns és rezisztens is, ahogy írod. A kajsziból viszont még csak néhány toleráns van pl. Orangred.
Arra azért kiváncsi lennék, hogy a Besztercei néhány év múlva, hogy viselkedik a többi toleráns de vírust tartalmazó fád között.
Igen ... ez a jó hozzáállás ...már megbeszéltük . Nálam is minden fa mutat tünetet nekem Cacanska Rana is van az idén rekord termés volt rajtuk . A termésén látható volt a mag körül a gyümölcshúson némi piros szinezetsség ami jellemző vírustünet de egyáltalán nem zavaró , ízre is megfelelő volt ( rekord termés esetén gyengébb az íze mint normál esetben ) Erre a fajtára sajnos jellemző a hullás éretten de ez nem a vírus miatt van . Ezért nem lett világfajta .
Annyit még hozzá kell tenni , hogy a szilva a közhiedelemmel ellentétben igényes a talajra . Azt mondják róla , hogy megél a hidegebb levegőtlenebb talajokon is , de ezt meg is fordíthatjuk , hogy viszont nem kedveli a száraz laza homokos talajokat ...és szerintem itt lehet a kutya elásva , ezeken a talajokon mutat erős tüneteket és " dobja el " a termést meg hasonlókat .
Pontosítva .... minden fa megfertőződhet a vírussal csak máshogy reagál rá , erre legjobb példa a " rezisztens " Jojo szilva ami úgy reagál a vírusra , hogy egyből elhal a levél erek közti szövet és így állítja meg a terjedését . Ezt a fajta " hiperérzékenysége " és nem rezisztencia okozza . Tehát a Jojó szervezetébe is bekerül a vírus , mert ha nem kerülne be nem lenne rá reakciója ..... logikus . A lényeg nem is a fertőzöttségen van hanem a tüneteken van .... kb úgy mint az embereknél a HPV ( human papiloma vírus ) esetében , becslések szerint az ország lakosságának a 80 % - a hordozza a vírust de tüneteket kevesen vagy csak nagyon csekély mértékben mutatnak . Visszatérve a Jojora én azért úgy gondolom , hogy ha a leveleken jelentkezik ez a reakció akkor nem nagyon tudom elképzelni , hogy a fa többi szövete ( ágak törzs termés ) ne hordozza a vírust .... de ez csak az én elképzelésem .
Abból gondolom, hogy igazabbak, mint a Gazdaboltos cikk, hogy a belinkelt cikkek kísérleteken alapulnak. Tudományos folyóiratban jelentek meg, ahol megfeleltek a tudományos cikkekkel szemben támasztott kritériumoknak (megismételhetőknek kell lenniük, statisztikailag alá kell támasztani az eredményeket stb.). A Gazdaboltos cikk csak egy kísérleti eredmények nélküli ex-katedra kijelentés. Amely cikk félreértés ne essék teljesen jó, kivéve a pollennel és maggal való terjedést illetően. Magyar kutatók is írtak ebben a témában. Szirmai (1961) és Németh M. és Kölber (1982). Na én ezeket nevezem régieknek. Azóta modernebb módszerek lettek bevezetve (pl. RT-PCR) és ezek a módszerek nem támasztották alá a korábbi vizsgálatokat. Sajnálom leírni, de úgy néz ki, hogy az általam egyébként nagyra becsült adjunktusnő ebben az egy pontban kicsit lemaradt a szakirodalom követéséről. De az is lehet, hogy ez a Gazdaboltos cikk már több mint egy évtizede fenn van a neten.
Miből gondolod, hogy amiket linkeltél igazabbak, mint az ennek ellenkezőjét megállapítók, pl. a gazdaboltos?
Egyetemi adjunktus a szerző, ezek szerint az nem ért hozzá?
Másik ezt alátámasztó vizsgálatra mit mondanál?
Ugyan nem írtad mi számít régi kutatásnak, de amiket linkeltél sem mostanában születtek.
Ezért "jók" az index kertészeti fórumai, ahol egy komoly téma előkerül. Néhányan irányt mutatnak mi a frankó, a többi -annyival elintézve, hogy no komment- meg nulla.
A sárgabarack fáim (11db) még fiatalok, így kevés tapasztalattal rendelkezem, hogy ebben a kertben, hogy fognak megélni. Egyelőre tünetek nem látszanak, de a többség még most fog teremni. Magyar kajszi, gönci magyar kajszi, bergeron, rózsakajszi, orangered, harcot fajták.
Nem tudok tudományos vitába keveredni, mert nem vagyok megfelelő szinten.
Kertészkedem, és van 65 db fám, meg 20 éves tapasztalatom. Szilvafám elég sok van, vagy 8 féle.
Olyan szilvafát még sehol nem láttam, ami nem vírusos, csak egyik durvább tüneteket mutat, a másik pedig alig láttatja, illetve csak időszakonként. Tisztelt rebondo fórum társsal már sokszor cseréltünk eszmét ez ügyben.
A megfelelően termő vírusos fák kivágása ellen vagyok, hiszen nincs vírusmentes, amit meg kellene védeni. A metszőollót természetesen én is fertőtlenítem minden fánál, s az én fajtáim kiválóan teljesítenek vírusosságuk ellenére(még).
Mániám, hogy tápanyaggal alaposan ellátom a fákat, s rendesen permetezem mindegyiket, különös tekintettel a levéltetvekre.
Egy kis összefoglaló az újak kedvéért:
Stanley durva levél tünetek, a termés sok, jó minőségű, nem hullik
Cacanska lepotika kis mértékű levéltünet, ua., mint fent
Fehér besztercei alig észrevehető levéltünet, ua.
Ringló (hasonló, mint az Althann) erős levéltünet, hibás gyümölcsök, mivel öreg fa, kivágva, gyökérsarj 3. éves lesz
Besztercei, akárhanyas klón, amit az OBI-ban adtak semmilyen levéltünet, termés 2 szem idén
Boldogasszony szilva alig észrevehető levéltünet, a termés sok, jó minőségű, nem hullik
nagy szemű kék szilva, stanley helyett ez lett a fán alig észrevehető levéltünet, a termés sok, jó minőségű, nem hullik
ismeretlen helyi veres szilva alig észrevehető levéltünet, a termés sok, jó minőségű, nem hullik
ismeretlen helyi ringló alig észrevehető levéltünet, még nem terem
mirabolan alany na ezen nincs levéltünet, de csak át akar verni
a 3 db stanley fán csaknem 4 mázsa szilva termett, a helyi veres szilvák, melyek fiatalok, kb 80 kg/fa
A sharka vagy tudományos nevén Plum Pox Virus (szilvahímlő vírus) pollennel gyakorlatilag nem terjed. Ami azt jelenti, hogy nagyon-nagyon kivételes esetekben pl bolgár kutatók már át tudták vinni pollennel is a vírust, de ezt az újabb modern vizsgálatok nem erősítették meg. Így a virológusok között általánosan elfogadott nézet szerint a pollennel történő átviteltől nem kell félni a gyümölcsösben. Néhány tudományos dolgozat amelyben ezt bizonyították.
De ezzel szemben nagyon is kell félni a levéltetvekkel ill. oltással való átviteltől. Ezért, ha egy gyümölcsösben egy fán megjelennek a betegség szimptómái, akkor azt a fát célszerű minél előbb megsemmisíteni, mielőtt a levéltetvek átvinnék a többi még egészséges fára.
A gazdabolt honlapján megjelenő cikket engedjétek meg, hogy ne kommentáljam.
Éreztem én is, hogy valami nem kerek a dologban...
Amúgy pedig a konkrét veszélyeztetés miatt (70 méterre tőlünk most gondolkodik a tulajdonos, hogy kivágja vagy sem a vírusos fáját) duplán megnyugtató.
Elvileg egyes régi kutatók szerint átvihető a sharka (Plum pox virus) vírus pollennel, de az újabb vizsgálatok szerint gyakorlatilag nem. Egy tudományos vizsgálat összefoglalója szerint (alábbiakban) egyáltalán nem terjed pollennel.
In order to investigate Plum pox virus (PPV) in different tissues of infected apricot and plum trees, 50 samples per infected tree were collected from 5 apricot and 5 plum trees infected with PPV-M and D strains between 2002 and 2004. In addition, 25 apricot and 25 plum seeds taken from severely infected trees in order to investigation transmission of PPV through seeds. The detection of PPV was carried out using indirect ELISA. The virus was detected in bark, some flower parts (sepal, petal and stamen), pits (only in apricots) and fruits. However, the virus was not found in pollens, gynoeciums, seeds and seedlings. It is appears that pollens and seeds did not play role in natural spread of PPV
